Két napra ül össze az Országgyűlés, a következő napokban a legnagyobb figyelem az alaptörvény módosítására irányulhat. A Tisza-kormány előterjesztésének értelmében nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki tisztség maximális időtartamát.

Már a hét elején kiderülhet, legfeljebb meddig maradhat hivatalban Magyar Péter, az Országgyűlés ugyanis szavaz az alaptörvény 16. módosításáról, ami nyolc évben korlátozza a miniszterelnök hivatali idejét, rendezi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyét, illetve megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is – írja a Magyar Nemzet.

Az ülésen a parlament dönt a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról is, valamint szavaz Toroczkai László, a Mi Hazánk-frakció vezetője mentelmi jogának felfüggesztéséről. A voksolásokat követően azonnali kérdésekkel, kérdésekkel és napirend utáni felszólalásokkal zárul az ülésnap.

Kedden, amely már rendkívüli ülésnapnak minősül, a képviselők megemlékeznek Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulójáról, majd több törvényjavaslat általános vitáját folytatják le. Napirendre kerülnek

az uniós forrásokkal összefüggő jogszabály-módosítások, a pedagógusok teljesítményértékelését érintő változtatások, valamint egyes pénzügyi tárgyú, jogharmonizációs célú indítványok is.

Az Országgyűlés emellett tárgyal a házszabály ideiglenes módosításáról, amely 2027. január 1-jéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások félévenként alkalmazható számának felső határát. A javaslat szerint az átmeneti időszak lejártával visszaállna a jelenlegi szabályozás.

Lex Orbán: a választhatóság jogának alkotmányos kivégzése

A Tisza-kormány által benyújtott, lex Orbán néven elhíresült javaslat nem egyszerű törvényalkotás – értékelt korábban ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke, aki megjegyezte, hogy ez egy

nyíltan személyre szabott, visszaható hatályú beavatkozás a magyar alkotmányos rendbe, amely egy korábbi miniszterelnök politikai kizárását célozza.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelműen elutasítja a személyre szabott törvényalkotás gyakorlatát. A jogállamiság követelményéből fakadóan a törvényeknek általánosnak és absztraktnak kell lenniük, nem pedig konkrét személyek elleni fegyvernek – hívta fel a figyelmet.

A szakértő felidézte, már a rendszerváltás utáni döntésekben is világosan megfogalmazódott, hogy a hatalom nem írhatja át utólag a játékszabályokat kizárólag politikai ellenfelei hátrányára. Ez nem jogalkotás, hanem kivételezés, amely aláássa a törvény előtti egyenlőség alapelvét – mutatott rá.

Álláspontja szerint a lex Orbán legsúlyosabb alkotmányellenessége abban áll, hogy

lényegében korlátozza a választhatóság jogát, amely az alaptörvényben biztosított alapvető politikai jog.

Az Alkotmánybíróság következetesen hangsúlyozza, hogy az alapjogok lényeges tartalma törvényi korlátozással sem érinthető – mondta.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója korábban úgy fogalmazott : a Tisza és Magyar Péter attól tarthat, hogy Orbán Viktor a nemzetközi példákhoz hasonlóan ismét visszatérhet a politika élvonalába.

– Európában nincs, világszerte is nagyon ritka a miniszterelnöki cikluskorlát – közölte, majd egyúttal rámutatott:

a lex Orbán esetében fontos kérdés, hogy kire akarunk hasonlítani, Thaiföldre, Belize-re, vagy a nyugat-európai országokra, ahol a miniszterelnökre vonatkozóan nincs ilyen korlátozás.

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök az Országgyûlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 12-én – Fotó: MTI/Illyés Tibor