A NER már igen régen szálka a tömegek szemében, vagy inkább számukra szitokszó, ezért szükségesnek tartom a fogalmat tisztázni.
A mesterséges intelligencia (MI) szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) a Fidesz–KDNP 2010-es, kétharmados választási győzelmét követően meghirdetett politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedés. A hivatalos kormányzati célkitűzések: a „posztkommunista elit” leváltása és új alaptörvény megalkotása; a nemzeti szuverenitás megerősítése, az állami döntéshozatal függetlenítése a külső gazdasági és politikai nyomásgyakorlástól (például: Nemzetközi Valutaalap), a nemzeti tőkésosztály megteremtése, a hazai tulajdoni arány növelése a stratégiai ágazatokban (például energetika, bankszektor, média, távközlés), a hagyományos, polgári-nemzeti értékek (család, nemzeti identitás, munkaalapú társadalom) központi szerepbe helyezése.
Úgy gondolom, hogy a célkitűzések a társadalom nagy többsége számára elfogadhatóak.
Független elemzők, jogvédők és a globalista oldal NER kritikája a MI szerint: a NER elsősorban a hatalomgyakorlás szerkezeti átalakítását és hosszú távú bebiztosítását szolgálja.
1.) Olyan politikai szerkezet kiépítése, amelyben a kormányzó pártok dominanciája biztosított, a politikai alternatívák pedig szétforgácsoltak maradnak;
2.) Az intézményi fékek gyengítése: alkotmánybíróság, ügyészség, választási rendszer átalakítása úgy, hogy azok ne korlátozhassák érdemben a végrehajtó hatalmat;
3.) A gazdasági és politikai hatalom egybefonódása, egy kormányközeli üzleti elit kinevelése állami megrendelések, támogatások és szabályozói előnyök révén;
4.) Információs dominancia, a médiaszektor jelentős részének központi és kormánybarát irányítás alá szervezése a közvélemény hatékony befolyásolására.
A 2026. április 12-i választás eredménye cáfolja a NER kritika alapvetését, a hatalom leválthatatlanságát!
Most pedig az előző bekezdés kritikai pontjai szerint vizsgálom a Tisza-kormány eddigi tevékenységét:
1.) A Tisza-kormány nem elégszik meg totális győzelmével, már a Fidesz megsemmisítésére törekszik. Ezt bizonyítja a Fidesz szervereinek lefoglalása, ami példátlan Európában! Az egész választási kampányban, és most a parlamentben Magyar Péter vezetésével minősíthetetlen hangnemben gyalázták/gyalázzák a Fidesz-KDNP vezetőit és szavazóit. Kimondott céljuk olyan közhangulat teremtése, hogy szégyen legyen Fidesz-támogatónak lenni. Fanatikus Tisza-rajongók pedig lincshangulatot teremtettek a közösségi médiában és már az utcán is.
2.) Mivel nem vagyok jogász, ezt a pontot én nem tudom teljeskörűen és kellő szakszerűséggel megfogalmazni, de annyit már látok, hogy a köztársasági elnök és a legfőbb ügyész lemondatása, valamint az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítása a korhatár leszállításával óriási hatalomkoncentrációt jelent. Továbbá átalakították a választási rendszert oly módon, hogy a választható állampolgárok köréből a jövőre nézve kizárták a Fidesz-KDNP jelenlegi képviselőinek jó részét.
A MI szerint: az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a nemzetközi jogi normák alapján a választójog visszavonása csak egyedi, bírósági ítélet alapján (például súlyos bűncselekmények elkövetése esetén) lehetséges, kollektív módon, politikai hovatartozás alapján nem. Ha egy újonnan felálló kormány egyidejűleg lefejezi az ellenőrző intézményeket és kizárja a fő politikai riválisait a választási küzdelemből, az a demokratikus jogállam kereteinek lebontását és egypárti vagy autoriter berendezkedés kiépülését jelzi.
3.) A harmadik vádpont egy kormányközeli elit kinevelése volt állami megrendelések, támogatások és szabályozói előnyök révén. Ennek kapcsán a Tisza-kormány a Tisztítótűz nevű program során több évtizedre visszamenőlegesen kívánja vizsgálni a vállalkozói szférának azon részét, mely állami támogatást vett igénybe. Feltételezem, hogy a multikat is! A program célja az elmúlt évtizedek állami támogatásainak, közbeszerzéseinek és privatizációs ügyeinek visszamenőleges vizsgálata. A visszaszerzendő vagyon nagyságrendjét az éves nemzeti jövedelem legalább felére becsülik. A program központi intézménye a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal.
Hogy a Tisztítótűz nevű program nem játék, azt a Bayer Construct Zrt. csődvédelem kérelme bizonyítja. Ennek oka, hogy a kormány visszavont egy nagy beruházást. A cég fő tevékenysége lakó- és nem lakóépület építése. Nettó árbevétele 2025-ben 217 milliárd forint, adózott eredménye pedig 10 milliárd forint felett volt. 1 300–1 400 főnek adott közvetlenül munkát, és számtalan alvállalkozónak és beszállítónak.
Mivel nem hallom neves közgazdászok hangját egy olyan programra vonatkozóan, mely éveken át fogja egzisztenciális bizonytalanságban tartani a vállalkozói kört, én kényszerülök megszólalni. A NER egyik fő célja a hazai tulajdoni arány növelése volt a stratégiai ágazatokban. Ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzet 2024.03.27-i számában a hazai vállalkozásfejlesztési program eredményét a következőkben látja: „Még egy volt balliberális ellenzéki képviselő, Scheiring Gábor is elismerte egy elemző cikkben, hogy a magyar kormány 2010 óta határozottan a nemzeti tőkét kívánja helyzetbe hozni. Eszerint a transznacionális társaságok 2004 és 2010 között, a baloldali kormányok idején 127,3 milliárd forint állami támogatást kaptak, szemben a magyar vállalatoknak jutó 2,9 milliárd forinttal (utóbbi az összes kiosztott támogatás alig két százaléka volt). 2011-2018 között…a magyar cégek támogatási összege a huszonkilencszeresére nőtt (83,6 milliárd), vagyis a támogatások összértéke 24 százalékának a kedvezményezettje a nemzeti tőke volt ebben az intervallumban… Az Eurostat felmérte, hogyan alakult az uniós tagállamok gazdaságában a külföldi vállalatok részaránya 2010 és 2020 között, és Magyarország azon kevés országok közé tartozik (Belgium, Észtország és Litvánia mellett), ahol erősödnek és teret nyernek a hazai vállalatok…”.
Most az a fantasztikus vállalatfejlesztési program került a vádlottak padjára, melynek során a támogatásokban a hazai vállalkozások aránya 2 százalékról 24 százalékra nőtt!
Természetesen azt nem tudom, hogy a támogatási rendszer működtetése során volt-e rendszerszintű visszaélés, de arra mindenképpen felhívom a Tisza-kormány figyelmét, hogy a fürdővízzel nem szabad a gyermeket is kiönteni. Az Orbán-kormányok mulasztása vitathatatlan, mert nem magyarázták el a tömegek számára a vállalkozásfejlesztés lényegét és fontosságát. Ugyanis addig, amíg hazánkban nincs egy életerős, a nagyberuházásoknál már fővállalkozásra képes vállalkozói kör, addig gyarmat maradunk! Kérdem, hogy kinek lesz jobb attól, ha a hazai vállalkozások aránya a támogatási forrásokban visszazuhan, és a helyüket elfoglaló külföldi cégek kiviszik a hasznot az országból? Például miért lenne jobb, ha visszatérne a Strabag és a Swietelsky? Azt is jelzem, hogy a visszaperelt uniós támogatások mennyiségét Brüsszel a későbbi támogatások mértékéből levonja, ez pedig az ország pénzügyi mérlegében középtávon nettó veszteség. Mindezek alapján a Tisztítótűz nevű program hatályba lépése előtt hatástanulmányra van szükség legalább két nagy témában.
a) A vállalkozói kör évekig tartó egzisztenciális bizonytalanságban való tartása, és a tömeges mértékű vagyonelkobzás milyen hatással lesz a foglalkoztatásra? Ugyanis a hazai mikro- és középvállalkozások legalább hárommillió munkavállalót alkalmaznak.
b) A 10-20 évre visszamenőleges vizsgálódások milyen hatással lesznek a külföldi befektetői bizalomra?
A Tisza Párt által felhergelt tömegek szerint minden közpénz magánszférába való juttatása a közpénzek „kilapátolása”.
Ezt szeretném cáfolni az alábbiakkal. 1993 nyarától a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Erdészeti Főosztályán dolgoztam. Munkaköröm jó része a magánerdő gazdálkodás működési feltételeinek javítása volt. Tapasztalatszerzés céljából 2002-ben Németországban voltunk, és ott azt észleltük, hogy a magánerdő-tulajdonosok speciális erdészeti társulási formája, a Forstbetriebsgemeinschaft (Fg), a gazdasági ügyviteli egyesület, a következő támogatások igénybevételére jogosult: amíg a géptámogatás általános mértéke 20 százalékos, addig az Fg 40 százalékos támogatásra jogosult. Az Fg-t – az alapítási költségek támogatásán túl – a működési feltételek egyszeri normatív támogatásával (iroda berendezése, számítástechnika, fénymásoló stb.) segítik, illetve az Fg területétől függő mértékben hozzájárulnak az ügyintézés folyó költségeihez (irodabérlet, gépszín bérlet, közlekedési költség, könyvelés, üzleti terv készítése, telefon stb.) Az erdőből származó jövedelem csak az erdőtulajdonosnál kerül megadóztatásra, mely jövedelem évi 2000 DM alatt SZJA-mentességet élvez. A német ÁFA-törvény pedig 25 000 DM éves forgalom alatt ÁFA-mentességet biztosít részükre, ha kifelé szolgáltatást nyújtanak. Végül figyelemre méltó, hogy a Szövetségi Erdőtörvény a teljes körű szabályozás igényéből kiindulva, a társult erdőgazdálkodók számára négy bekezdésben ad mentesítést a versenytörvény rendelkezései alól.
Fenti példa alapján leszögezendő, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztési programja EU-konform eljárásnak minősül. Ugyanígy EU-konform eljárás a közgazdasági szabályzórendszernek hozzáigazítása a kis- és középvállalkozói kör sajátos igényeihez.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal működtetése kapcsán a következőkre hívom fel a Tisza-kormány figyelmét. A tulajdonjog alkotmányos alapjog, melyet a törvény kiemelt szigorral véd. Ha a magánfél a támogatást jogszerűen, szerződés szerint, a pályázati felhívásban szereplő jogalkotói célnak megfelelően használta fel, a megszerzett vagyonelemek vagy támogatások önkényes elvonása, visszajuttatása, vagy a cég irányításának átvétele jogalap nélküli jogalkotási vagy végrehajtási beavatkozás lenne. Ha az állam egyoldalúan, utólagosan, érvényes szerződéseket felrúgva vagy a jogállami kereteket megkerülve kísérelne meg a „visszaállamosítást”, az alapjaiban rengetné meg a piaci stabilitást, csökkentené a befektetői bizalmat, és súlyos kártérítési pereket indítana el az állammal szemben, akár nemzetközi választott bíróságok előtt. Természetesen a közpénzek védelme érdekében, ha a jogalkotói cél elérése csak papíron valósult meg, jelentős mértékű túlárazás történt, vagy a támogatási rendszert kifejezetten egy szűk gazdasági elit helyzetbe hozására hozták, az már perelhető.
Jelzem, hogy az egyoldalúan elfogult támogatáspolitika tilalma a Tisza-kormányra is érvényes, amit már átlépett!
Az eljárási rendbe pedig a jó hírnév súlyos sérelme címén be kell vezetni komoly sérelmi díjat arra az esetre, ha a vád hamisnak minősül! Ez egyúttal fékezőerő is lenne a bosszúálló, kicsinyes feljelentések terén.
4.) A magyar közmédia hírszolgáltatása és rendes műsorstruktúrája közel 6 hétig (2026. július elejétől augusztus 20-ig) korlátozottan működött. Az M1 csatornán elmaradtak a híradók és a közéleti műsorok, helyette régi magyar filmeket sugároztak. Ilyen még a rendszerváltás idején sem történt! A Tisza Párt kétharmados győzelme után jelentős mértékű, rendszerszintű személycserék és intézményi átszervezések zajlottak a magyar közmédiában (MTVA, M1, Kossuth Rádió). Közel 80 munkatársat függesztettek fel vagy bocsátottak el. Személycserék a felső szinten: felmentették a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, dr. Koltay Andrást, Németh Zsoltot, az M1 csatornaigazgatóját és Siklósi Beatrixot, a Kossuth Rádió csatornaigazgatóját. A Közszolgálati Tanács és a közmédia új tulajdonosi testületének felállítása során kormánypárti képviselők nem fogadják el az ellenzék jelöltjeit. A jogvédő szervezetek és az Európai Unió szervei szerint az ellenzéki jelöltek elutasítása gyengíti a médiaszolgáltatók feletti társadalmi ellenőrzést. Mindezekkel a médiában létrejött a kormányzati információs dominancia. Most nyert értelmet a két évig sulykolt „propagandamédia” kifejezés. A tömeges indoktrináció következtében a társadalom szó nélkül lenyelte a Tisza-kormány brutális mértékű médiahatalmát.
Összegzés. Én úgy látom, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét – Brüsszel, az úgynevezett független elemzők és a jogvédő NG-k mély hallgatása mellett – a Tisza-kormány brutálisabb mértékben bontotta meg néhány hónap alatt, mint az állandóan kritizált Orbán-kormányok tizenhat év alatt.
Ez tipikus kettős mérce és a demokrácia szégyene!
Felhívom a 141 Tisza-képviselő figyelmét arra, hogy a hazai vállalkozói kör tartós egzisztenciális bizonytalanságban való tartása és szétzilálása, különös tekintettel a már fővállalkozói képességgel rendelkező cégekre, gazdasági-társadalmi bűntett a nemzet ellen!
Ilyen körülmények között tömeges tőkekimenekítés is vélelmezhető a vállalkozásokból, a bizonytalan jövőre való tartalékolás céljából. Nagyon nagy hiba volt a választási kampányban az „út a börtönbe” programot a választási küzdelem középpontjába helyezni, mert ezzel a Tisza Párt olyan elvárást keltett a választópolgárok széles körében, melynek teljesítése mind a gazdaságra, mind a társadalomra nézve súlyos következményekkel jár.
A korrupció ellen a rendes bírósági eljárási rendben kellett volna fellépni, de valamiért nem születtek feljelentések. A „Tisztítótűz” nevű program társadalmi hasznosságának a mutatója pedig az lesz, hogy a jelenlegi, a bázist képező 24 százalékról a jövőben merre fog kimozdulni a hazai vállalkozói kör támogatottsági aránya a forrásokból?
Kiemelem azt is, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal működése során minél nagyobb lesz a médiafelhajtás, annál kisebb lesz a külföldi befektetői bizalom Magyarország iránt. Ki fog beruházni egy olyan országba, ahol a támogatások jogossága 10-20 évig visszamenőleg vizsgálható? Végül megjegyzem, hogy itt lenne az ideje a gyűlölködés buborékába taszított tömegek csillapításának is, mert a csalódott tömeg viselkedése mindig kiszámíthatatlan.
Bartha Pál ny. erdőmérnök