Az egykori alkotmánybíró szerint az államfő reakciója alapján borítékolható, hogy nem írja alá a tiszás többség által várhatóan változtatás nélkül megszavazott alaptörvény-módosítást, így az mindenképpen az Alkotmánybíróság elé kerül.
Benyújtotta a kormány a 17. alaptörvény-módosítás véglegesített tervezetét az Országgyűlésnek, és ezzel megkezdődött a fenyegetőzések után a közjogi csata – állapította meg Facebook-bejegyzésében Pokol Béla, volt alkotmánybíró. A jogtudós szerint az államfő reakciója alapján borítékolható, hogy nem írja alá a tiszás többséggel által várhatóan változtatás nélkül megszavazott alaptörvény-módosítást, így az mindenképpen az Alkotmánybíróság (AB) elé kerül.
Pokol Béla szerint az egyik blokkolási verzió az, ha a „lefejezésre ítélt” négy alkotmánybíró mellé még négy további bíró csatlakozik, és nyolc fő adja a többséget a tizenöt fős testületben az alkotmányellenessé nyilvánításhoz. Erre van esély, de kisebb, mint a másik forgatókönyvre, amelyre a Köztér-interjúban Kurucz Dániel hívta fel a jogtudós figyelmét.
„Hét bíró az információk szerint a jelen esetben is ki akar maradni elfogultságra hivatkozva a döntésből. Ennek pedig az lenne a hatása most is, hogy az AB határozatképtelenné válva nem tudna dönteni az államfő alkotmányossági kontroll kérdése felett. Ám enélkül az államfőt semmi nem veheti rá arra, hogy aláírja a módosítást. Ennek következménye egy alkotmányi küzdelmi patthelyzet lehet, amiből én nem látok jelenleg kiutat” – fogalmazott írásában Pokol Béla.
A volt alkotmánybíró szerint a harmadik kifutása a történetnek, amennyiben igaz, hogy a bírák többsége paktumot kötött Magyar Péter sógorával, a korábban az igazságügyi miniszteri posztra szánt Melléthei-Barna Mártonnal, akkor az AB paktumtöbbsége rábólintana a szöveg alkotmányosságára.
Nem csak a konzervatív volt alkotmánybíró szerint van gond az alaptörvény 17. módosításával, több hazai és nemzetközi jogvédő szervezet, valamint alkotmányjogász fogalmaz meg kritikát a tervezettel kapcsolatban. A kifogások ugyan részben eltérő hangsúlyokkal jelennek meg, de több ponton is közös nevezőre jutnak: szerintük a kormány túl rövid időt biztosított a társadalmi egyeztetésre, több jelentős alkotmányos kérdés esetében hiányzik a részletes indokolás, illetve olyan változtatások is szerepelnek a tervezetben, amelyekről szélesebb körű alkotmányozási folyamatban kellene dönteni.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint az országgyűlési képviselők választhatóságának korlátozása közvetlenül érinti a passzív választójogot, emellett szűkíti a választópolgárok szabadságát.
A Human Rights Watch arra figyelmeztetett, hogy a módosítások gyors elfogadása veszélyeztetheti a jogállamisági folyamatokat. Tordai Csaba, fideszes elfogultsággal korántsem vádolható alkotmányjogász szerint a parlamenti cikluskorlát nagy valószínűséggel nem állná ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának vizsgálatát.
Pokol Béla – Fotó: magyarnemzet.hu