Több ponton is jogi akadályokba ütközhet Tarr Zoltán közmédiára vonatkozó terve. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a miniszter nem rendelhet el auditot, nincs jogi lehetőség nyilvános pályázattal vezetőt választani, és az „átmeneti vezetés” fogalmát sem ismeri a médiatörvény – mindezek olyan kérdések, amelyekhez törvénymódosításokra lenne szükség.
Tarr Zoltán elképzelései a jelenlegi magyar jogi keretek között, ebben a formában nem megvalósíthatóak – jelentette ki a Tisza-kormánynak a közmédia átalakítását érintő bejelentése kapcsán ifj. Lomnici Zoltán. A beszámolt, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter közösségi oldalán bejelentette:
Grósz Judit lesz az, aki miniszteri biztosként összefogja a közmédia körüli teendőket. Érdemes felidézni, hogy Grósz Judit 2024-ig az RTL-nél dolgozott, annál a csatornánál, amely rendszeresen domborította ki a mindenkori ellenzék narratíváját a Fidesz-kormánnyal szemben.
Ugyanakkor nem csak a miniszteri biztos személyének háttere érdekes, hanem a feladat is, amivel Tarr Zoltán megbízta őt: megfogalmazása szerint Grósz Judit feladata a közmédia kiegyensúlyozott működésének előkészítése és majd az ehhez kapcsolódó szakmai, társadalmi egyeztetés koordinálása, valamint a közmédia működési átvilágításának összehangolása. „Munkája során összefogja azt a folyamatot, amelyben az ideiglenes vezetés megszünteti a politikai propagandát, elindul a pénzügyi és működési audit, és megkezdődik az intézményi konszolidáció. Addig, amíg a nyilvános pályázaton megválasztott, független vezető átveszi a közmédia irányítását” – írta a miniszter.
Tarr Zoltán terve több kérdést is felvet, és jogi értelemben kétséges kijelentésekkel tarkított. Önmagában az is problémás, hogy milyen hatáskör alapján nevezett ki Tarr Zoltán miniszteri biztost a közmédia helyzetének rendezésére, hiszen
a tárcavezetőnek nincs és nem is lehet semmilyen feladata a közmédiával kapcsolatosan a törvényelőkészítő tevékenységen túl.
A médiatörvényből ez egyértelműen következik, illetve a statútumrendelet sem tartalmaz ilyen feladatot, mint ahogy nem is tartalmazhat.
A „közmédia körüli teendők”
Ifj. Lomnici Zoltán górcső alá vette Tarr Zoltán kijelentéseit. Az alkotmányjogász rámutatott: a miniszteri biztos kinevezésének jogi alapja önmagában csak akkor állhat fenn, ha a feladat valóban a miniszter feladatkörébe tartozik. Ugyanis a miniszteri biztos kizárólag „kiemelt fontosságú, a miniszter feladatkörébe tartozó feladat” ellátására nevezhető ki. Szerinte ezért
a „közmédia körüli teendők” megfogalmazás jogilag aggályos, mert a médiatörvény a közszolgálati média irányítását nem a kormányhoz vagy miniszterhez, hanem külön szervekhez utalja.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ráadásul a „közmédia” fogalmának használata ebben a formában jogi szempontból nem elég pontos, még akkor sem, ha a köznyelvben bevett kifejezésről van szó. A hatályos médiatörvényi szabályozás alapján ugyanis nem egyetlen, minisztériumi irányítás alatt álló szervezetről beszélünk, hanem több, önálló jogállású és eltérő hatáskörű szereplőből álló intézményrendszerről:
- a Közszolgálati Közalapítványról és annak Kuratóriumáról,
- a Közszolgálati Testületről,
- a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-ről
- és az MTVA-ról.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta: ezt a megközelítést a bírói gyakorlat is alátámasztja. A Kúria egyik korábbi határozatában a közszolgálati médiaszolgáltatót konkrét, törvényben meghatározott médiaszolgáltatóként értelmezte, nem pedig politikai vagy kormányzati szempontból egységesen kezelhető „közmédia-szervezetként”.
Tarr Zoltán nem rendelhet el vizsgálatot
Azt is bejelentette Tarr Zoltán, hogy a közmédia átesik majd egy pénzügyi és működési auditon, ami szintén több kérdést is felvet. Például eddig nem derült ki, pontosan milyen auditra utalt a tárcavezető, ki rendelné el és ki végezné a vizsgálatot.
Fontos alapvetés, hogy sem a kormány, sem a miniszter nem rendelhet el auditot, ugyanis a közmédia minden szervezete közvetlenül vagy közvetve az Országgyűlés felügyelete alá tartozik.
Az alkotmányjogász ennek kapcsán kiemelte, a médiatörvény értelmében az ellenőrzési jogkör a felügyelő bizottságot illeti meg: az ellenőrzi az ügyvezetést, jelentést vagy felvilágosítást kérhet, továbbá bármikor átvizsgálhatja, illetve szakértővel megvizsgáltathatja a könyveket, pénzforgalmi számlát, iratokat és pénztárat. Ugyanakkor a közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálójának megbízásáról és esetleges leváltásáról a Kuratórium dönt.
Mindez szerinte azt jelzi, hogy a közmédia működésének ellenőrzése a hatályos szabályok szerint nem kormányzati, hanem a közmédia intézményrendszerén belüli hatáskör.
A nyilvános pályázat sem megvalósítható
A miniszter szerint ha megtörtént az audit, a közmédia vezetésére nyilvános pályázatot fognak meghirdetni. Ifjabb Lomnici Zoltán leszögezte, jogilag erre sincs lehetőség, ugyanis a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának kinevezését külön törvény szabályozza. Az alkotmányjogász rámutatott: a vezérigazgató kinevezéséről és esetleges leváltásáról a kuratórium dönt, a jelölési folyamatban pedig a Médiatanács is meghatározó szerepet játszik.
Ráadásul a törvény még a szavazás menetét is pontosan rögzíti, vagyis a vezető kiválasztásának jelenleg megvan a maga kötött, törvényben meghatározott rendje.
Hozzátette, hogy az MTVA vezetője esetében sem ír elő a jogszabály nyilvános pályázatot, a vezérigazgató feletti munkáltatói jogokat ugyanis a Médiatanács elnöke gyakorolja. Mindezek alapján úgy véli,
Tarr Zoltán bejelentése egyelőre inkább jogalkotási szándékként értelmezhető, mintsem a hatályos szabályok alapján közvetlenül végrehajtható intézkedésként.
– A nyilvános pályáztatás bevezetéséhez ugyanis a médiatörvény több rendelkezésének módosítására lenne szükség, emellett törvényi szinten kellene szabályozni a pályázati eljárás részleteit, az alkalmassági feltételeket, az értékelési szempontokat, a döntéshozatal rendjét, valamint a jogorvoslat lehetőségeit is – magyarázta.
Egy jogilag még csak nem is létező fogalom
A Tarr által emlegetett „átmeneti vezetés” szintén újabb kérdéseket vet fel. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a médiatörvény nem ismer önálló „átmeneti vezetés” kategóriát, a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTVA működését pedig részletesen szabályozza. – A jelenlegi rendszerben egyértelműen meghatározott, hogy ki gyakorolja a vezetői és munkáltatói jogköröket, valamint az is, hogy milyen rendben lehet helyettesítésről gondoskodni.
„A helyettes útján történő működésre van lehetőség, de kizárólag a törvényben meghatározott keretek között ”
– magyarázta.
Éppen ezért álláspontja szerint a miniszter által említett „átmeneti vezetés” a hatályos médiatörvényből nem vezethető le, ilyen konstrukció létrehozására pedig pusztán egy miniszteri bejelentés önmagában nem teremthet jogalapot.
Összegzésként ifj. Lomnici Zoltán úgy fogalmazott: a miniszter által ismertetett elképzelések a jelenlegi magyar jogi keretek között ebben a formában nem valósíthatóak meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy a tervek eleve megvalósíthatatlanok lennének:
módosítani kellene a közmédia vezetőinek kinevezésére és az MTVA működésére vonatkozó szabályokat.
Mindezzel együtt az esetleges jogszabály-változtatásoknak összhangban kell állniuk az Európai Unió alapjogi követelményeivel, különösen a sajtó szabadságát és a médiapluralizmust védő rendelkezésekkel.
Fotó: Facebook / Tarr Zoltán