Parlamenti választásokat tartanak Oroszországban. A tét az, hogy a Kremlt támogató Egységes Oroszország meg tudja-e őrizni domináns pozícióját az Állami Dumában. Ez az első parlamenti választás az orosz–ukrán háború 2022-es kezdete óta, így az eredmény Vlagyimir Putyin rendszerének támogatottságáról és az országon belüli politikai hangulatról is fontos jelzést adhat.
Pénteken kezdődnek az orosz Állami Duma választásai, amelyek három napon át, szeptember 18-tól 20-ig tartanak. Ez lesz az első parlamenti választás azóta, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, így a voksolás jóval többről szól annál, hogy kik ülhetnek be a következő ciklusban a 450 fős törvényhozásba.
Gyakran felmerül a demokrácia hiányának és az autokratikus hagyományoknak a kérdése Oroszországgal kapcsolatban. Sokakban az is felmerülhet, mi szükség választásokra olyan autoriter rendszerekben, mint Irán, Kína vagy Oroszország. Pedig ezekben az országokban is fontos jelzés, hányan mennek el szavazni, és közülük mennyien támogatják a hatalmon lévő pártot vagy rendszert. Ezek az adatok Putyin Oroszországában a belső politikai feszültségekről és a hatalom társadalmi támogatottságáról is sokat elárulhatnak.
Az oroszországi választás előtt három kérdés különösen fontos:
- Mi az orosz választás valódi tétje?
- Mennyire támogatják Vlagyimir Putyin rendszerét?
- Kik nyerhetik meg az orosz választásokat?
Mi az orosz választás tétje?
Az Állami Dumában összesen 450 képviselő ül, közülük 225-öt pártlistáról, 225-öt egyéni választókerületekben választanak meg. A jelenlegi képviselők több mint 70 százaléka most is újraindul, vagyis a politikai mezőny jelentős része változatlan.
A választás legfontosabb kérdése az, hogy az Egységes Oroszország meg tudja-e őrizni domináns helyzetét.
A Meduza által idézett kormánypárti szociológiai mérések 33–37 százalék közé tették a párt támogatottságát, miközben 47–53 százalékos választási eredményt jósoltak neki. Ha a kormánypárt a háború, a fokozódó elnyomás és a gazdasági nehézségek ellenére javítani tud, az azt jelezheti, hogy a hatalom továbbra is szorosan ellenőrzi a politikai mezőt.
A mostani voksolás nem közvetlenül Putyinról szól, de a Kreml számára világos erőfelmérés. A háború, a gazdasági problémák és az egyre szűkebb politikai mozgástér ellenére az Egységes Oroszország marad a legnagyobb erő, miközben a rendszer számára az is fontos, hányan mennek el szavazni, és mennyire tűnik stabilnak a politikai háttérország.
A választás előtti hivatalos becslések szerint az Egységes Oroszország 51–53 százalék körüli eredményt érhet el, a kommunisták 13–15 százalékot, az Új Emberek 9–11 százalékot, ugyanennyit az LDPR, míg az Igazságos Oroszország 4–6 százalék körül mozoghat. A nem parlamenti pártok összesen 2–5 százalékot szerezhetnek, a várható részvételt pedig 51–53 százalékra becsülik.
Kik indulnak, és kiket zártak ki?
A parlamenti pártok közül az Egységes Oroszország, a kommunisták, az LDPR, az Igazságos Oroszország és az Új Emberek is ott vannak a mezőnyben. Külön figyelmet kap az Új Emberek, amely a fiatalabb, tiltakozó vagy liberálisabb szavazók egy részét próbálja megszólítani, és az LDPR-rel küzdhet a harmadik helyért.
Egységes Oroszország: Vlagyimir Putyin politikáját támogató domináns kormánypárt, amely több mint húsz éve Oroszország meghatározó politikai ereje és az Állami Duma legerősebb pártja.
Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF): Baloldali, kommunista párt, amely a Szovjetunió politikai örökségére épít, és hagyományosan az egyik legnagyobb parlamenti ellenzéki erő.
LDPR (Oroszországi Liberális Demorata Párt): Nacionalista, rendszerhű parlamenti párt, amely keményvonalas retorikájáról ismert, miközben számos fontos kérdésben támogatja a Kreml politikáját.
Igazságos Oroszország: Baloldali, szociális kérdésekre építő párt, amely formálisan ellenzéki, de több fontos ügyben együtt szavaz a kormánypárttal.
Új Emberek: Fiatalabb, városi és részben liberálisabb választókat megszólító párt, amely mérsékeltebb hangot üt meg, de a rendszer alapvető külpolitikai irányvonalával nem szakít.
A választási versenyből ugyanakkor kiszorult a Jabloko, az egyetlen nyíltan háborúellenes párt, amelynek országos listáját kizárták. Több egyéni jelöltjét is eltávolították a választásból, ahogy más ellenzéki szereplők indulását is akadályozták. A kampányban több esetben régi, Alekszej Navalnijhoz köthető bejegyzésekre vagy más technikai indokokra hivatkozva zárták ki a hatalom ellenfeleit.
Milyen fő problémák árnyékolják be az oroszországi választást?
A mostani orosz parlamenti választást egyszerre határozza meg az orosz-ukrán háború, az ellenzék korlátozása és a politikai tér beszűkítése. A választási viták kiüresedtek, a valódi ellenzék jelentős részét kiszorították, és az ellenzéki tábor sem egységes abban, hogyan érdemes reagálni. Van, aki a szavazólap elrontását javasolja, mások az Egységes Oroszország legerősebb kihívóira szavaznának, megint mások bojkottot sürgetnek – írja a Meduza.
Vlagyimir Putyin orosz elnök – Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vjacseszlav Prokofjev