Komoly ellenállásba ütközött a Felvidéken a Zemplín térségébe tervezett, 43 szélerőműből álló hatalmas szélerőműpark. Kassa megye megtámadta a környezetvédelmi minisztérium állásfoglalását, mert álláspontja szerint a beruházás számos egészségügyi, környezeti és településfejlesztési következményét nem vizsgálták meg kellő alapossággal. A megye új eljárást követel, és azt is világossá tette: a helyiek véleménye nélkül nem szabad évtizedekre meghatározni a térség jövőjét.
A projekt 43 szélerőmű megépítésével számol, összesen mintegy 301 megawatt teljesítménnyel és 30 éves üzemidővel. A Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) szerint azonban a beruházás több lényeges hatását nem vizsgálták meg olyan részletességgel, amely alapján megalapozott döntést lehetne hozni.
A megye a minisztérium környezetvédelmi hatásvizsgálatot lezáró állásfoglalása ellen teljes körű jogorvoslattal élt, és annak megsemmisítését, valamint az ügy újbóli megtárgyalását kéri. Ha a hiányzó információkat nem sikerül pótolni, Kassa megye szerint az állásfoglalást elutasító döntésre kellene módosítani.
A kifogások között szerepel, hogy több fontos vizsgálatot csak a beruházás következő engedélyezési szakaszában végeznének el. Ilyen a közlekedési útvonalak meghatározása, az új zajvizsgálat, a geológiai és hidrogeológiai felmérés, az árvízi modell, a dendrológiai vizsgálat, valamint a lakott területektől való pontos távolság meghatározása.
A KSK szerint az sem egyértelmű, milyen magasságú szélerőműveket hagytak jóvá: az iratokban 220 és 266,5 méter közötti teljes magasságok szerepelnek. A különbség a zaj, az árnyékolás, a tájképi hatás, a biztonság és a madárvédelem szempontjából is jelentős lehet.
„Kezdettől fogva kiállunk az érintett városok, települések és lakosaik mellett. Azt mondtuk, hogy közös álláspontunk védelmében minden törvényes lehetőséget kihasználunk, és a fellebbezés benyújtásával ezt a vállalásunkat teljesítjük. Nem vagyunk a megújuló energiaforrások ellen. Egy ekkora léptékű projekt esetében azonban még a jóváhagyás előtt ismernünk kell a válaszokat. Tudnunk kell, milyen tényleges hatással lesz az emberek egészségére, a vízre, a talajra, a természetre, a közlekedésre, valamint a települések életére. Olyan döntésről van szó, amely évtizedekre meghatározza Zemplín jövőjét, ezért nem hiányozhat belőle az itt élő emberek hangja”
– jelentette ki Rastislav Trnka, Kassa megye elnöke.
A megye az érintett települések területrendezési terveinek betartását is részletesen ellenőriztetné. A dokumentumok szerint Nacina Ves (Nátafalca), Petrovce nad Laborcom (Petróc) és Lesné területén egyes fejlesztési területek kevesebb mint egy kilométerre találhatók a tervezett erőművektől.
További kérdéseket vet fel a mezőgazdasági területek igénybevétele, a nagyméretű alkatrészek szállítása, valamint az utak és hidak terhelése. A KSK a felszíni és felszín alatti vizek vizsgálatát is sürgeti, különös tekintettel a Strážske környéki korábbi környezeti terhelésre.
A megye szerint vizsgálni kell a Zbudza-i védett lelőhelyet, a régészeti értékeket, valamint a térségben tervezett további szélerőműparkok együttes hatásait is. Külön figyelmet kér a fokozottan védett kis békászó sas egyik ismert fészkelőhelye, amelynek háromkilométeres védőövezete érinti a beruházás területét.
A projekt kiválasztását Monika Jankovičová energiaügyi ombudsman is megkérdőjelezte. Szerinte tisztázni kell, miért éppen a Zemplín maradt meg a korábban vizsgált nyolc helyszín közül egyedüliként.
A KSK hangsúlyozza, hogy nem általában ellenzi a megújuló energiaforrások fejlesztését.
A megye álláspontja szerint azonban egy ilyen méretű, évtizedekre meghatározó beruházásról csak akkor szabad dönteni, ha annak egészségügyi, környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatásai egyértelműen ismertek.
Forrás: Körkép.sk, Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) sajtóhír
Címlapkép: Kassa Megyei Önkormányzat