„Dinnye termelők” a „disznó vásárban”

Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapok nyelvhasználatában – és az erre erősen ható médiában – egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Nem törődik ezzel feledékenységből, sietségből vagy éppen tudáshiányból. Arra azonban nem gondol, hogy efféle bakikkal akár sértegetni is lehet.

Olvass tovább

Miről szól a meccs?

Napjainkban mértéktelen jelentésbővülésen ment át, s unos-untalan felbukkan a beszédben és az írásban is a szól (valamiről) kifejezés. Vessünk előbb egy pillantást e szerkezet eredeti jelentésére, szabatos alkalmazására! A kísérletező ember című esszégyűjteménye előszavában írja Németh László: e sokféle írás „mind arról szól, hogy azt, amit az élet mint terhet, … Olvass tovább

Komolytalan komolykodás

Van, amikor természetes és stílusos a komoly szó használata. Jókai Az arany emberben így vázolja néhány vonással Timéa alakját: „Igaz, hogy még gyermek, alig több tizenhárom évesnél; de magas, nyúlánk alak és komoly, szoborszerű arc, tökéletes antik vonásokkal, mintha anyja a milói Venus arcán feledte volna szemeit valaha.” Molnár Ferenc … Olvass tovább

Kazalnyi kerülendő „kihívás”

Amikor valaki fontos, hálás, de nehéznek ígérkező, képességeit próbára tevő feladatot kap, arról így számol be: „a közösségteremtés izgalmas kihívásnak tűnt”; „valódi kihívás számomra ez a szerep”; „szülőnek lenni a legnagyobb kihívás az életemben”. Az idézett közlések szabatosan, magyarosan: nem mindennapi (vagy emberpróbáló, a képességeimet, ügyességemet, hozzáértésemet próbára tevő) lehetőség. Vagy: próbatétel, erőpróba, megpróbáltatás, felelősség.

Olvass tovább