Beszédszürkítő tényező a be- igekötő mai túltengése. Kiszorít ugyanis a szövegkörnyezetbe jobban illő szavakat. A mai nyelvhasználat tehát nemcsak alapszófajokat (fogalomszókat, pl. ige, főnév), hanem viszonyszókat (segédszókat) is elcsépel: burjánzó divatmorféma lett pl. az ősi be- igekötőnk. Alapjelentését (tehát ezt: ’valamely zárt tér belsejébe irányul’: betér, beenged stb.) sűrűn – és olykor … Olvass tovább
Igen gyakran terjengős kifejezések „segédigéjének” szerepébe erőlteti némelyik igénket a mai nyelvhasználat. Évszakok nyitányakor olvassuk: „végre kezdetét veszi a tavasz”; „csillagászati értelemben is kezdetét veszi a nyár” stb. Hasonló példák a terpeszkedő kifejezések e formájára: „Kiállítással vette kezdetét a jubileum”; „kezdetét vette a konferencia”. Olykor szójátékszerű, mosolykeltő ez a forma: „Lassan kezdetét veszi az adás”. Mindezek egyszerűbb közlésére több … Olvass tovább
Akinek jó az anyanyelvi érzéke, a közlésekben felfedezi – más hibák mellett – a logikai hézagot is. Így például azt, ha a határozott névelő elhagyása miatt félreérthető a mondat: „Az együttes repertoárdarabjaiból állított össze egy csokorra valót”. Helyesen: Az együttes a repertoárdarabjaiból állított össze egy csokorra valót”. A névelős formával egyértelmű: itt … Olvass tovább
Sajátja a mai médianyelvnek a klikkvadász rejtélyeskedés s az ezzel vele rokon nyakatekert szófűzés. „Ez okozza az egyre nagyobb hőséget”; „Ez áll a dolog hátterében”; „Ez az oka a visszatérő náthának”; „Ilyen idő lesz a hétvégén”; „Ilyen lesz a tavasz” (a nyár, az ősz, a tél); „Ekkor lesz a tavaszi … Olvass tovább
A foghíjas ismeretek, a gyér szókincs, a figyelmetlenség egyik következménye a hibás kifejezések, mulatságos közlések sora. Fejcsóválásra okot adó példák következnek – a médiából. „Oscar-díjas színésznőt szúrtak ki egy budapesti koncerten.” A félreértés elkerülése végett: vettek észre, pillantottak meg. „Az 55 éves színésznő eszméletlenül friss a képein.” Talán inkább bámulatosan, … Olvass tovább
Elcsépelt divatszavak özöne zúdul ránk a mai nyelvhasználatban. Íme, két újabb példa. Az elkoptatott és nyelvszemléletünktől idegen hivatali, sajtónyelvi kifejezések között sűrűn találkozunk a német mintájú alapvető melléknévvel: „az ügyvéd alapvető feladata lakásvásárláskor”; „alapvető különbség a kutyák és macskák közt”; „a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai”; „a világ minden táján … Olvass tovább
Latin eredetű melléknevünk, a konkrét tudományos szakszóként – az elvont, absztrakt ellentéteként – pontosan használt fogalom. Például a konkrét szám olyan megnevezett szám, amely azt a mértékegységet is megjelöli, amelyre a benne foglalt egységek vonatkoznak (tíz liter, száz méter, tizennyolc kilogramm). Szabatos a nyelvtudomány kifejezéseként, ’nem elvont’ jelentésben: a konkrét … Olvass tovább
A pontatlan, hanyag írás, beszéd óráról órára, napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra termi a nyelvi gizgazt. A mindennapi kommunikációban és az erre nagy hatást gyakorló médiában is. Sorakoznak itt eltévedt szavak, túlzó, morbid, torz és mulatságos kifejezések egyaránt. Az utóbbi időszak is bővelkedett tehát gyomlálni való közlésekben. Hála Istennek, … Olvass tovább
Ha a beszélő két hasonló jelentésű szót összekever, stílushibát ejt. Más-más értelmet tulajdonítunk például a vezetőség és a vezetés főnévnek, s eltérő jelentésárnyalatú az okoz és a szerez ige. A vezetés cselekvést, folyamatot, az irányítás, igazgatás menetét jelöli: „…adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra, gyámolításra, vezetésre, nyelveken szólásra” (1Kor 12,28). A vezetőség a cselekvő személyek … Olvass tovább
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két hasonló alakú szó közül mikor melyik illik a szövegkörnyezetbe. Számtalanszor összekeveri a mai nyelvhasználó a hasonló hangalakú, ám eltérő jelentésű egyelőre és egyenlőre szót. A köztük levő különbséget szemléletesen megvilágíthatjuk nyelvművész költőink szövegiből citálva. „A Margita írótolla pihent / S az élete is … Olvass tovább