„Mesélte”, hogy pudingos, piskótás „történetet” sütött

Arany Lajos nyelvművelő

Tartalmas szavainkkal is megesik, hogy – a beszélő hiányos szókincse miatt –olyan szövegkörnyezetbe csavarognak el, amelyikbe nem illenek. „Könyvében őszintén mesél a sikereiről és a kudarcairól” az énekes – olvassuk a médiában. „Meséljen a szakma rejtelmeiről!” – kéri az újságíró az alkotót. Mivel biztosan nem kitalált, mesés elemekkel tarkítja mondanivalóját … Olvass tovább

A sajtón „keresztül” nyilatkozott „felénk”

Arany Lajos nyelvművelő

A mai nyelvhasználatban sajnos, névutóink is lépten-nyomon eszközeivé válnak a szószaporításnak, a stílustalanságnak. Mint a keresztül vagy a felé. Elsősorban hely- és időhatározó kifejezésére való a keresztül névutónk. Szófajként jelentheti ezt: valamely anyagon, felületen, résen át; valamely terület, település érintésével; „valamely időszakon át: Időhatározói szerepében nyomatékosít is: az „egész életén … Olvass tovább

„Terítékre kerül”, hogy tényként „könyvelték el”

Arany Lajos

Az elcsépelt divatszavakat mértéktelenül használóknak a rengeteg „elkönyvelés” helyett több értékes könyvet kellene olvasniuk… A teríték főnév egyik jelentése: ’az étkezéshez használt asztalra készített, egy-egy személynek az étkezéséhez szükséges tárgyak’ halmaza. „Hosszu rakott asztal s királyi teríték / Körül ott szolgálnak mind úrfi leventék” – írja Arany János (Toldi szerelme), és emlékezhetünk … Olvass tovább