A Duna Menti Tavasz 47. állomásához érve május 23-án, kedden kezdetét vette a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren a gyermekszínjátszó együttesek és bábcsoportok országos seregszemléje. „A dél szlovákiai magyar kultúra napjaként is nevezhetnénk az elkövetkező napokat, hiszen a gyerekek jó kedvvel és hangulattal a magyar nyelvet használva adják … Olvass tovább
Strédl Terézia pszichológus nevét nagyon sokan ismerik a Felvidéken. Harminc évig dolgozott a pedagógiai-pszichológiai tanácsadóban Galántán, ahol rengeteg családnak segített megküzdeni a nehézségekkel. A Selye János Egyetem megalakulását követően oktatni kezdett. Azóta is a katedrán áll és tudását igyekszik átadni a fiataloknak. Állhatatos munkájáért nemrég megkapta a Felvidéki Magyar Pedagógus … Olvass tovább
Nem tudom, mennyi értelme van s van-e még értelme annak, hogy egymás mellé illesszünk „nagy ügyeket” úgy, hogy egy-két évtizedre visszatekintve összegezzünk folyamatokat. Ha jómagam ezt teszem, csak a szomorúságomat fokozom, s Ady lovaként a tétova kérdés tolul ajkamra: „hát mi lesz ebből, tekintetes úr?”. N. Gyurkovits Róza írása. Most, … Olvass tovább
Komáromot lefokoznák, a magyarok lakta területeket továbbdarabolnák az új szlovák közigazgatási koncepció szerint. Technokrata rendezkedés vagy soviniszta húzás? Az bizonyos, hogy a magyarokat nem segítik az új tervek. Szlovákia, illetve a nagy elválás előtti asszonynevén Csehszlovákia jó pár államigazgatási reformot át- és túlélt már, nem beszélve a római katolikus egyházmegyék … Olvass tovább
A mai korban a nemzeteket lerombolni és felülmúlni vágyó eszme hatja át Európát, s talán az egész fejlett Nyugatot – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Mágocson. Potápi Árpád János az észak-baranyai kisvárosban a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen közölte: a korabeli félreértelmezett nacionalizmus és a Kárpát-medence történelmétől … Olvass tovább
A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult. [button type=”big”] A magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének emléknapját 2012 óta tartjuk nyilván. Az Országgyűlés emellett kifejezte nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni … Olvass tovább
Az alábbiakban Papp Sándor TALPRA MAGYAROK, TALPRA FELVIDÉK című a Piros 7-ben megjelent beszédét és írását szemlézzük: Tisztelt ünneplő és emlékező honti és nógrádi magyarok! Amióta megkaptam a felkérést – az általam nagyrabecsült Balogh Gábortól és Hrubík Bélától – a mai, ünnepi szónoki beszéd megtartására, folyamatosan kattogott az agyam, hogy … Olvass tovább
Kertek alatt szállított fegyverek Kelet-Szlovákiában, a béke mint tiltott szó Ukrajnában. Bár az ország egyértelmű orosz agresszió áldozata, magyarként nehéz lojálisnak lenni egy olyan államhoz, amely nem tesz semmit a kisebbségeiért. Kelet-Szlovákia és Kárpátalja magyarsága egyaránt megsínyli a háborút és a hatásait. Helyszíni riport. – Olyan országban élek, ahol a kertem … Olvass tovább
A hét elején tartott Kárpát-medencei közoktatási (kör)térkép című kiadvány bemutatója kapcsán került sor arra a véleménycserére, amely a szlovákiai magyar oktatás fejlesztésében érdekelt és érintett szervezetek képviselői között zajlott a komáromi Felvidéki Pedagógus Házban. Tanulságként levonható, a felvidéki magyaroknak nincs túlélési stratégiája, ami leginkább a döntéshozatalok ad hoc jellegében mutatkozik … Olvass tovább
A mai Szlovákia még mindig legyőzött nemzetként kezeli a magyar etnikumú állampolgárait. Sőt, kollektíve bűnösöknek tartja őket! – állítja Kalmár Ferenc írásában. A második világháború lezárását követően az egyik legdurvábban magyarellenes rendelkezéscsomag a csehszlovákiai Beneš-dekrétumok voltak. Ezek egyike a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945. számú, a németek és magyarok, valamint a … Olvass tovább