Tömegtüntetések, eszkalálódó ellenzéki akciók és rendőri beavatkozások rázták meg az elmúlt hónapokban Szerbiát. Aleksandar Vučić elnök eddigi közvetítő fellépésével ugyan sikerült elkerülni a helyzet drámai romlását, ám az újabb zavargások ismét feszültséget szítanak, amelyre a kormányzati szervek még mindig erőteljes rendfenntartó jelenléttel reagálnak – mindeközben az elnök előrehozott választást jelentett be. A válság hátterében korrupciós ügyek, növekvő politikai bizonytalanság és az egyre aktívabb, radikálisabb NGO-k elleni vitatott fellépések állnak. A szerbiai helyzet értékelésekor fontos szem előtt tartani, hogy egy demokratikus állam alapja az alkotmányos rend és a jogbiztonság, a tét pedig most az, hogy mindez fennmaradjon, és az ország békésen haladhasson tovább az európai integráció útján.
Sorsdöntő választások jönnek 2026-ban: a globális politikában is nagy lesz a tét
Idén csaknem negyven országban tartanak parlamenti vagy államfőválasztást, és közel 1,6 milliárd választó dönthet a jövőjéről. A voksolások az Egyesült Államoktól Európán és a Balkánon át a Közel-Keletig és Latin-Amerikáig formálhatják a politikai erőviszonyokat. A nemzetközi figyelem egyik fókuszpontja Magyarország, ahol a választás kimenetele az Európai Unió politikájára és az … Olvass tovább
