Folytonosságot, kiszámíthatóságot és nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében pénteken megrendezett nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői.
A Tusványoson hagyományosnak számító, csaknem háromórás megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői közösségeik helyzetéről és jövőképéről számoltak be, valamint a beszélgetésen részt vevő Fidesz és KDNP-politikusokkal együtt az április 12-i magyarországi választások nyomán bekövetkezett fordulatra reagálva fejtették ki nézeteiket az anyaországi és határon túli magyarok kapcsolatrendszeréről, a külhoni támogatáspolitika jövőjéről.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stratégiai igazgatója és több más felszólaló is azt kérte az anyaországi politikusoktól, hogy
emeljék ki a nemzetpolitika ügyét a pártcsatározások szintjéről.
Az RMDSZ politikusa szerint a külhoni magyar közöségek szintjén nincs alternatívája az etnikai alapú politizálásnak, a közösség számára létkérdés a magyar intézményrendszer fenntartása, ezért a közösségi képviseletnek korrekt viszonyrendszerre kell törekednie a támogatáspolitika terén a mindenkori budapesti kormánnyal.
Antal Árpád a Székelyhon helyszíni tudósítása szerint arról beszélt, hogy Románia jelenleg súlyos költségvetési és kormányzati válsággal küzd. Kiemelte, hogy az erdélyi magyarok kétharmada olyan településen él, ahol magyar polgármester vezeti az önkormányzatot.
Úgy vélte, a magyarországi és az erdélyi magyar választók eltérő politikai döntéseit el kell fogadni, hiszen más körülmények között élnek.
Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célja továbbra is a szülőföldön való boldogulás és az önálló politikai gondolkodás megőrzése.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évben nem történt érdemi pozitív változás az erdélyi magyarság helyzetében. Szerinte növekvő bizonytalanság tapasztalható, amelyet az elvándorlás és a közösségi közöny is erősít.
Hangsúlyozta a politikai pluralizmus jelentőségét, mondván, természetes, hogy nem mindenki ért egyet az aktuális vezetőkkel.
A jövő egyik legfontosabb feladatának az önálló politikai arculat megőrzését és az együttműködés kialakítását nevezte.
Jankovics Robert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke szerint a kisebbségi jogok szempontjából példaértékűnek számító országokban is létfontosságú azoknak a programoknak a kiszámítható folytatása, amelyek azt üzenik a „jóléti asszimiláció” által fenyegetett nemzeti közösségnek, hogy „érdemes megmaradni magyarnak„.
Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke szerint a legnagyobb számarányú külhoni magyar közösség,
a felvidéki magyarság számára az a legfontosabb, hogy visszaszerezze parlamenti képviseletét,
ugyanakkor leszögezte, hogy a külhoni magyar politikusoknak nem ideológiai alapon, hanem saját közösségük érdekei alapján kell szövetségeseket keresniük.
Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese történelmi esélyként értékelte, hogy az Országgyűlésből kiszorultak azok a posztkommunista erők, amelyek a külhoni nemzetrészek ellen uszítottak. Megjegyezte: ideje letenni azokról a vádaskodásokról, miszerint a Fidesz bárkit kirekesztett volna a nemzetből, akik megfosztották volna a külhoni magyarokat szavazati joguktól, azok szerinte önmagukat zárták ki.
Jelezte:
a Fidesz készen áll a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre a nemzetpolitikai konszenzus kialakítása érdekében. Németh Zsolt szerint sem a nemzetrészek szétfejlődésének tudomásul vétele, sem a centralizáló modell nem járható út, a Fidesz ezekkel szemben a szerződéses nemzet fogalmát hirdeti, amely a külhoni magyarok tekintetében azt jelenti, hogy semmilyen döntés nem születhet róluk nélkülük.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke köszönetet mondott a külhoni magyaroknak azért, hogy április 12-én nagy többségük a Fidesz-KDNP jelöltjeire voksoltak. Úgy értékelte, hogy ez a támogatás annak a – megítélése szerint immár visszafordíthatatlan eredmények felmutató – nemzetpolitikának szól, amely az utóbbi 16 évben közjogi szempontból is a magyar nemzet részévé tette a külhoni magyarokat, megtízszerezte a megmaradásukat szolgáló intézményrendszer támogatását.
A volt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország mindenkori kormányának kötelessége a határon túli magyarok intézményeinek támogatása, hogy minden magyarságához ragaszkodó külhoni magyar megmaradhasson magyarnak.
MTI, kronika.ro
Címlapkép: Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke (j) a Merre vigyük végzetünk? címû nemzetpolitikai kerekasztal panelbeszélgetésen a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2026. július 24-én. Mellette Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke, Bihari Szabolcs Zoltán, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (b-j).
MTI/Kátai Edit