Nem várt helyről érkezett éles kritika a szövetségi kormány migrációs politikája miatt. A polgármester szerint komoly krízist él át Németország.

Mivel Németország népessége továbbra is rekordokat döntöget a tömeges bevándorlás miatt, és a migránsok 2023-ban várhatóan több mint 36 milliárd euróba kerülnek majd az adófizetőknek, egyre többen arra figyelmeztetnek, hogy súlyos társadalmi következményekkel járhat a szociáldemokrata-zöld-liberális szövetségi kormány bevándorlási politikája.

Legutóbb azonban egy rendkívül váratlan helyről érkezett bírálat. Bár a Zöldek nevű kormánypárt támogatja, hogy minél több ember érkezzen Németországba, a zöldpárti Boris Palmer, Tübingen polgármestere a Neue Osnabrücker Zeitungnak a héten azt mondta, hogy

„ha a társadalom minden erőforrását az újonnan érkezőkre fordítjuk, de a helyieknek nem marad semmi, akkor ez a társadalom fel fog robbanni”.

Azzal folytatta, hogy a migránsok tömeges beáramlása miatt Németország szociális rendszere előbb-utóbb kimerül.

Az adófizetők számára a bevándorlás költségei minden bizonnyal óriásiak, évente több tízmilliárdot költenek arra, hogy Németországban a külföldön született, egyre növekvő számú lakosságnak lakhatást, élelmet és integrációs szolgáltatásokat biztosítsanak. Az olyan új történetek, mint például az e heti jelentés, miszerint Hamburg havonta 14 millió eurót költ csak szállodai szobákra a migránsok elhelyezésére, már rutinná váltak az országban. Ez a szám csupán csepp a tengerben.

A pénzügyminisztérium nemrég közzétett adatai szerint Németország csak a migránsokra idén 26,65 milliárd eurót fog költeni. Ez a szám azonban még csak nem is mutatja be a teljes képet, mivel ez csak a szövetségi szinten elköltött pénz. Az előrejelzések szerint a tartományok és a helyi önkormányzatok is több mint 10 milliárd eurót költenek majd, így a teljes összeg csak 2023-ban legalább 36 milliárd euróra emelkedik.

A tömeges bevándorlás kérdése azonban mindenre hatással van, és számos olyan költséggel jár, amelyeket nem könnyű kiszámítani, a túlzsúfolt és kaotikus iskoláktól kezdve az emelkedő lakásárakig.

Palmer szerint a Németországba évente érkező menedékkérők magas száma miatt fontos feltenni a kérdést, hogy ez mit jelent az ország számára. Rámutat a rosszul beilleszkedő újonnan érkezők és a német szociális ellátórendszerrel szemben támasztott magas igények keveredésére.

Mivel a szociális ellátás rendkívül megengedő és bőkezű, az országba érkezők inkább segélyekből élnek, mintsem munkából.

Más pártok, például az Alternatíva Németországért (AfD) számos politikát mutatott be a bevándorlási hullámok csökkentésére, beleértve a német határok lezárását is, de a párt, bár népszerű, kevés politikai erővel rendelkezik. Az AfD vezetője, Alice Weidel azt mondta, hogy a határok lezárása kiemelkedően fontos Németország szociális rendszerének védelme érdekében. A kormány azon javaslatára reagálva, hogy Németországban minden lakosnak, még a németországi migránsoknak is alapjövedelemhez kellene jutnia, Weidel azt mondta, hogy ez csak még több újonnan érkezőt fog ösztönözni, és hogy már most is jogos aggodalmak vannak amiatt, hogy a bevándorlók a munkaerőpiacra való belépés helyett a jóléti államra támaszkodnak.

Eddig 2023 kevés jelét mutatja annak, hogy a migránsválság enyhülne. Az év első negyedévében ugyanis 80 ezer menedékkérelem érkezett Németországba a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal adatai szerint, ami 80 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

V4NA

Kiemelt kép: MTI/EPA/Armin Weigel