Az Európai Unió és intézményei feletti költségvetési ellenőrzés lehetőségei és a felelősség megosztásának problémája a kontrollrendszerben (3.rész)
Arról már sokat hallottunk, hogy az uniós források hatékony, eredményes, korrupciómentes felhasználását milyen szigorral és intézményi háttérrel ellenőrzi az Európai Unió. Az is napi téma, hogy az egyes államok kormányai hogyan sáfárkodnak a beszedett közpénzekkel. De az már kevesekben tudatosodott, hogy maga az Európai Unió költségvetése is közpénzen alapul, és kevés információnk van arról, hogy hogyan és kik ellenőrzik ennek felhasználását és milyen módon történik az esetleges visszaélések szankcionálása.
A könyvvizsgálói jelentéseket, beleértve a pénzügyi kimutatásokat, valamint az európai szintű pártok és alapítványok adományait, évente egyszer nyújtják be az Európai Parlamentnek. A jelentésekben szereplő támogatási összegek nem tekinthetők minden esetben véglegesnek: ezek eltérhetnek az Európai Parlament által ténylegesen odaítéltektől és kifizetésektől, mivel az ellenőrzési jelentést azelőtt adják ki, hogy a Parlament jóváhagyja a végső támogatási összegről szóló határozatot.
Fontos megjegyezni, hogy az európai politikai pártok és alapítványok nem minősülnek az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdése szerinti, az Unió által létrehozott szervnek, és ezért rájuk a Számvevőszék ellenőrzése nem terjed ki. Mindazonáltal az uniós költségvetésből kapott összeg tekintetében a Számvevőszéknek – az EUMSZ 287. cikkében meghatározott feltételek szerint – van hatásköre a nyilvántartások kontrollján és helyszíni vizsgálatokon alapuló ellenőrzéseket végezni.
Ami az Európai Parlament frakcióit illeti, az egyes képviselőcsoportok ugyancsak közzéteszik éves pénzügyi beszámolójukat.
Az Európai Parlament képviselőcsoportjai a hivatalosan elismert politikai csoportok, amelyek az EP törvényhozóiból állnak össze, így jogállásuk eltér az európai pártcsaládokétól. Ezek a csoportok egy európai politikai párt köré épülhetnek (például az Európai Néppárt, az Európai Szocialisták Pártja köré), vagy egynél több európai pártot is képviselhetnek, valamint nemzeti pártokhoz tartozók és függetlenek is lehetnek.
Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának a Parlament részére benyújtott éves beszámolója tartalmazza a 2021. december 31-i mérleget, a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszak bevételi és kiadási kimutatását, valamint az éves beszámolóhoz fűzött mellékleteket, amelyek alapján a mérlegfőösszeg 16 201 654 (kb. 16,2 millió) euró, míg az időszak bevételi és kiadási főösszege 26 978 509 (megközelítőleg 27 millió) euró volt.
A Szocialisták és Demokraták Csoportjának 2021. december 31-i mérlege, valamint bevételi és kiadási kimutatása (a 2021. év beszámolójához fűzött mellékletekkel) mérlegfőösszegként 14 109 684,62 (azaz több mint 14,1 millió) euró, az időszak bevételi és kiadási főösszegeként 23 412 509,69 (23,4 millió) eurót mutatott.
A nagyobb EP-képviselőcsoportok vonatkozó adatai (összefoglaló táblázat)
* Mérlegfőösszeg: az EP-képviselőcsoport mérlegének (az éves pénzügyi beszámolóban szereplő) legutolsó, összesítő sora, amely a frakció, mint gazdálkodó egység összeg vagyonát mutatja meg.
** Kiadás és bevétel főösszege: a hiány és az adósság értéke.
*** Az Európai Parlament teljes létszámának 2022. január 19-i adata.
A Renew Europe Csoport (liberális frakció) éves beszámolója ugyancsak tartalmazza a 2021. december 31-i mérleget, a 2021. január 1-től 2021. december 31-ig tartó időszak bevételi és kiadási kimutatását, éves beszámoló mellékletét. Összesen 10 728 526,62 (azaz több mint 10,7 millió) euró a mérlegfőösszeg, az időszak bevételi és kiadási főösszege pedig 16 140 148,41 (kb. 16,1 millió) euró az EP által megvizsgált beszámoló alapján.
A Zöldek/EFA Csoportnál 6 817 625 euró a mérlegfőösszeg és 11 818 477 euró volt az időszak bevételi és kiadási főösszege, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoport esetében a bevételek-kiadások tekintetében, tájékoztatásként 8 122 748,03, illetve 9 987 191,04 eurós összegek szerepelnek.
Jól elkülöníthető-e az ellenőrzésnél a felelősség megosztása?
A képviselőcsoportok pénzügyi átláthatósága kapcsán a belső ellenőrzést értelemszerűen az Európai Parlament végzi, hozzátéve, hogy az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága munkáját az Európai Számvevőszék is támogatja, amely az Európai Unió független és külső ellenőreként hivatott gondoskodni az uniós adófizetők érdekeinek védelméről. A luxembourgi székhelyű Számvevőszék azonban nem rendelkezik semmilyen érdemi jogi hatáskörrel, még ha a saját tevékenysége révén javítani igyekszik is az Európai Bizottság – és más EU-s intézmények – költségvetési gazdálkodását.
A költségvetés-gazdálkodás fő felelőssége ugyanakkor elviekben az Európai Bizottságé, amely pedig a közös intézmények működésére fordított összes költség nagyjából négytizedét kapja. Kérdésként merül fel, hogy egy ilyen megosztott – de mégsem tisztán, jól körvonalazható – rendszerben lehetséges-e (és mennyiben reális eshetőség) az ellenőrzési felelősség elmosása és problémák esetén az egyes európai szervek, intézmények közötti egymásra mutogatás. Ez egyben annak eldöntését jelenti, hogy az uniós költségvetési ellenőrzés rendszere mennyire példamutató a közösség tagállamai számára.
Az Európai Unió mai hatalmi intézményeinek nemcsak a pénzügyi ellenőrzés hatékonyságának látszatát kell fenntartaniuk, hanem a rendszer kontrollmechanizmusait irányítóknak is annak szellemében kellene működniük, hogy maguk valóban ellenőrizni és irányítani képesek a belső folyamatokat a saját felelősségi körükben (illetve jogkörükben), éspedig olyan módon, hogy ezzel megvalósítják az EU-n belüli pénzügyi kontrollt. Ha az Unió azt szeretné, hogy semmi sem szálljon ki a kezéből a bürokrácia és az esetleges visszaélések útvesztőiben. Mert ha nem ez a felfogás hatja át a gyakorlatot, akkor az Európai Unió belső intézményrendszere egyik alapvető funkciójának nem képes eleget tenni.
Első rész:
Közpénzfelhasználás az Európai Unióban – problémák az ellenőrzés és felelősségmegosztás terén
2. rész:
Közpénzfelhasználás az Európai Unióban – A fontosabb intézmények helyzete
