Az Európai Unió és intézményei feletti költségvetési ellenőrzés lehetőségei és a felelősség megosztásának problémája a kontrollrendszerben (2.rész)

Arról már sokat hallottunk, hogy az uniós források hatékony, eredményes, korrupciómentes felhasználását milyen szigorral és intézményi háttérrel ellenőrzi az Európai Unió. Az is napi téma, hogy az egyes államok kormányai hogyan sáfárkodnak a beszedett közpénzekkel. De az már kevesekben tudatosodott, hogy maga az Európai Unió költségvetése is közpénzen alapul, és kevés információnk van arról, hogy hogyan és kik ellenőrzik ennek felhasználását és milyen módon történik az esetleges visszaélések szankcionálása. 

Az alábbiakban három meghatározó európai uniós intézményt, az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, valamint az Európai Unió Tanácsát (más néven a Miniszterek Tanácsát) mutatjuk be nagyon röviden a főbb költségvetési jellemzőik, illetve foglalkoztatotti adataik tekintetében.

Költségvetési aránymegoszlás az EU-intézmények között

Az Európai Unió 2013-as éves közös költségvetésének 5,6%-át tették ki a közigazgatási költségek. Ez megközelítőleg 8,4 milliárd eurót jelentett, ami 1,8%-kal magasabb, mint az előző esztendő összege. Ebből az összegből 3,3 milliárd eurót tettek ki az Európai Bizottság kiadásai, míg 3,5 milliárdot a többi uniós intézményé. A 2014–2020-as pénzügyi időszakra (többéves keret) vetítve a közös intézmények kiadásait, az arányok megközelítőleg fennmaradnak. Az hét év alatt az összes közigazgatási költség az uniós költségvetés 6,6%-át teszi ki az korábbi előrejelzés alapján, és ebből 5,18%-ot a közös intézmények kiadásai.

A kiadások intézményközi megoszlása – a kerekített arányok alapján – 40% volt az Európai Bizottság és 20% az Európai Parlament működésére fordított költségek tekintetében, ehhez képest csak 7% jutott az Európai Unió Tanácsára, és 15% a további uniós intézmények működésére. Jelentős költségarányt képviselnek az uniós tisztviselők nyugdíjai egyhatoddal (16%) és az európai intézményoktatási költségek. (Az előbbiekben ismertetett számadatok forrása: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központja: Az EU közigazgatási szabályrendszere. Oktatási segédanyag, 2013.)

Fontos fejlemény, hogy az Európai Unió – különösen az elmúlt több mint tizenöt év válságos időszakaiban – adott esetben kisebb finanszírozási keretből kell, hogy kigazdálkodja az egyre növekvő számú intézményi, ügynökségi etc. feladat költségeit, ami még inkább hangsúlyt helyez a pénzügyi ellenőrzés hatékonyságára. Ez nem változtat azon, hogy a közös intézményi költségek aránymegoszlásai nagyjából változatlanok maradtak az évek során, és a Bizottság viszi el az ilyen költségkiadások relatív többségét.

Az Európai Bizottság

(Költségvetés: 2021-ben kb. 4 milliárd euró, a közös intézményi kiadások 40%-a, a teljes uniós költségvetés mintegy 2,5%-a.)

Az Európai Bizottságnak hozzávetőleg 32 ezer állandó és szerződéses alkalmazottja van, akik között vannak szakreferensek, kutatók, jogászok, fordítók és más szakemberek.

A foglalkoztatás helye szerint Brüsszelben dolgozik a Bizottság alkalmazottainak kétharmada (21 524 fő, 66,7%), majd Luxemburg következik (3680 személy, 11,4%), az Európai Unión belül, de más városban további egytizedük (3412 fő, 10,6%) dolgozik, az EU-n kívül a luxemburgihoz hasonló létszámban (3646 személy, 11,3%) látják el feladatukat. A teljes, pontos létszám: 32 262 fő.

Ami a magasabb szintű vezetői fizetéseket illeti, egy európai uniós biztos havi alapilletménye a legmagasabb közszolgálati besorolási fokozat 112,5%-a, ami havi 22 367,04 eurós összeget jelent. A Bizottság elnökének fizetése már 138% (27 436,90 euró havonta), az alelnököké 125% (24 852,26 eurós havi fizetés), a kül- és biztonságpolitikai főképviselő esetében a legmagasabb fokozathoz viszonyított arány 130% (25 846,35 eurós kereset havonta). Az adott besorolási fokozatnak jelentősége van az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az ezekre alkalmazott korrekciós együtthatók éves frissítésénél.

Az Európai Parlament

(Az Európai Parlament honlapja szerint a parlament éves költségvetése 2021-re 2,064 milliárd euró volt, ami a közös intézményi kiadások 20%-ának, és az uniós költségvetés 1,2%-ának felel meg.)

A fő költségkategóriák megoszlása a következő:

• 45% – személyzet (minden személyzeti jellegű költség, a szerződéses alkalmazottaké, a nyelvi szolgáltatásoké)

• 22% – működési költségek (épületek, informatika, adminisztráció)

• 26% – politikai tevékenység (EP-tagok, egyes képviselőcsoportok, pártok, alapítványok tevékenysége)

• 6% – kommunikáció (nyelvi szolgáltatások nélkül)

Az Európai Parlament esetében egy 2013-ban készült tanulmány szerint a strasbourgi székhely fenntartása mintegy százmillió eurós költséget jelent, továbbá az Európai Számvevőszék szerint 5 millió euró a két székhely (Brüsszel és Strasbourg) közötti utazási költségekhez kapcsolódik.

A Parlamentben dolgozók teljes létszáma 2022. májusban 8132 fő volt, ebből Brüsszelben 5253 (64,6%), Strasbourgban 300 (3,7%), Luxembourgban 2291 (28,2%), egyéb helyszíneken 288 (3,5%) személy.

A számok a tisztviselőket, ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat tartalmazzák, ezenkívül a képviselőcsoportok alkalmazottai beletartoznak, viszont az európai parlamenti képviselők asszisztensei nem. A Parlament személyzetének 13%-a a képviselőcsoportoknál dolgozik (ami szám szerint 1093 álláshely).

Az EP-képviselők havi adózás előtti (azaz bruttó) fizetése az egységes statútum értelmében 9808,670 euró (2022. július 1-i állapot szerint). A képviselői fizetés az Európai Parlament költségvetéséből származik, és uniós adó- és biztosítási járulékfizetési kötelezettség alá esik, a levonások utáni (azaz nettó) fizetés 7 647,13 euró összeget tesz ki.

Az ún. általános költségtérítés az EP-képviselők megválasztása szerinti tagállamban felmerülő költségeket hivatott fedezni, például a képviselők irodáinak fenntartási költségeit, a telefon- és postaköltségeket etc. Ennek a juttatásnak a pontos összege – 2022-ben – havonta 4778 euró.

Külön az utazási költségekre is kapnak juttatást, így a megválasztásuk szerinti tagállamon kívüli tevékenységeikkel összefüggésben részesülhetnek úti- és szállásköltségeik, továbbá egyéb kiadásaik utáni költségtérítésben összesen 4716 eurós éves küszöb erejéig.

A személyzettel, képviselői asszisztensekkel kapcsolatos rendelkezések értelmében az európai parlamenti képviselők maguk választhatják meg asszisztenseiket az Európai Parlament által meghatározott költségvetési keret határain belül, illetve a képviselői statútum alkalmazási szabályainak 5. fejezetében rögzített feltételek mellett. 2020-ban a képviselők rendelkezésére álló maximális havi összeg 25 442 euró, ami a saját személyzetük megfizetését fedezi.

Az Európai Unió Tanácsa

(A Tanács, azaz a Miniszterek Tanácsa éves költségvetése 2021-re becsülhetően mintegy 1,5 milliárd euró volt, ami a közös intézményi kiadások 15%-ának, és az uniós költségvetés 0,9%-ának felel meg.)

A Tanács Főtitkársága az a személyzeti testület, amely két uniós intézmény támogatásáért felelős: az Európai Tanács (kormány- és államfők testülete), valamint az EU Tanácsa, utóbbi más néven a Miniszterek Tanácsa, beleértve az elnökségeit, az Állandó Képviselők Bizottságát (Coreper) és a Tanács többi bizottságát és munkacsoportját.

A Főtitkárságnál jelenleg 3108 alkalmazott dolgozik: a tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak, valamint a kirendelt nemzeti szakértők (ez a létszám a 2023. január 1-jén rendelkezésre álló adatoknak felel meg).

A Tanács és az Európai Parlament fogadja el az Európai Unió éves költségvetését. Az EU 2023-as költségvetése 186,6 milliárd eurót tesz ki a kötelezettségvállalások és 168,6 milliárd eurót a kifizetések összege tekintetében. Ez a költségvetési rész magában foglal egy külön szakaszt (II. szakasz) az Európai Tanács és a Tanács megosztott (illetőleg közös) költségvetésére. 2023-ban ez a II. szakasz az EU költségvetésének körülbelül 0,35%-át teszi ki. Ez az összes uniós intézmény teljes igazgatási kiadásának körülbelül 5,7%-át jelenti.

A közös intézmények főbb adatai (összefoglaló táblázat)

* Az Európai Unió intézményeiben összesen kb. 46 ezer fő dolgozik.

Az első rész itt olvasható:

Közpénzfelhasználás az Európai Unióban – problémák az ellenőrzés és felelősségmegosztás terén