Mostantól minden hónapban 2-3-4 százalékos inflációcsökkenés lesz – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely jó hírként beszélt arról, hogy az Európai Parlamenttel megkezdődött egyeztetések (a visegrádi országok, valamint Németország és Hollandia ellenállásának köszönhetően) nem gyorsított eljárásban folynak, így a parlamenttel történő egyeztetés szeptemberben folytatódik.

A miniszter megerősítette a korábbi magyar álláspontot: mindenfajta elosztási mechanizmus (fejkvótával súlyosbítva is) elfogadhatatlan, és a jelenlegi migrációs javaslatok Európa érdekeivel ellentétesek, nem tartalmaznak garanciákat a hatékony határvédelemre és azt a veszélyt hordozzák, hogy továbbra sem lehet az EU határain kívül lefolytatni a menekültügyi eljárásokat.

Hozzátette: ha a javaslatokat elfogadják, az Európára nehezedő migrációs nyomás lényegesen nagyobb lesz, mint most, miközben idén rekordokat dönt az Európába bejutni akaró migránsok száma.

Gulyás Gergely elmondta, Magyarország 650 milliárd forintot költött eddig határvédelemre és az ezzel kapcsolatos térítési igényét jelezte Brüsszelnek. Ennek kevesebb mint egy százalékát térítette meg az unió, Magyarország az összeg legalább 50 százalékát, 325 milliárd forint megtérítését kérte – jegyezte meg.

Úgy összegzett, ha hatékony határvédelmet és jól működő schengeni térséget akarnak, akkor az Európai Bizottságnak a határvédelmi költségeket meg kell térítenie vagy legalább jelentős mértékben ahhoz hozzájárulnia.

A miniszter beszámolt arról is, hogy Magyarország teljesítette az igazságszolgáltatással kapcsolatos mérföldkövet, az úgynevezett feljogosító feltételt, ezt „készre jelentette”, innentől kezdve az Európai Unió hétéves költségvetéséből a kifizetéseknek nem lehet akadálya.

Elmondta, Magyarország 238 millió euró értékben küldött számlákat, költségnyilatkozatot Brüsszelbe a 2021 és 2027 közötti programozási időszak operatív programjaiból. A most kiküldött költségnyilatkozatnak a 85 százalékát, azaz 202 millió eurót kell, hogy finanszírozza az Európai Unió – részletezte. Hozzátette: az Európai Bizottságnak 90 napja van arra, hogy a feljogosító feltétel teljesítését igazolja és 60 napja van a költségnyilatkozat feldolgozására, az összeg átutalására.

Közölte, a költségnyilatkozatok jelentős része a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Pluszból származó előzetes kifizetés, a kormány a kis- és közepes vállalkozások finanszírozását biztosította az előfinanszírozással.

A miniszter úgy fogalmazott, ahogy megérkezik Brüsszelből az ehhez szükséges forrás, a tanárbéremelésre is sor kerülhet. Az Európai Bizottság 800 milliárd forinttal tartozik a magyar tanároknak.

Gulyás Gergely elmondta: az orosz-ukrán háború által kiváltott rendkívül nehéz helyzet, amelyet tovább súlyosbítottak az európai uniós szankciók, valamelyest javulni látszik.

Javuló gazdasági kilátásokkal lehet számolni, a gazdasági növekedés a második félévben gyorsulni fog – jelentette ki.

Úgy vélte, az év egészére reálisnak tűnik a költségvetésben rögzített másfél százalékos, de legalább egyszázalékos gazdasági növekedés, a jövő évben pedig teljesíthető a 4 százalékos gazdasági növekedés.

„Az inflációt is le fogjuk törni” – mondta, és közölte: gyors inflációcsökkenéssel számolnak.

Hozzátette: ha minden jól megy, már októberben egyszámjegyű lesz az infláció, és ez azt jelenti, hogy mostantól minden hónapban 2-3-4 százalékos inflációcsökkenés lesz.

Kiemelte: a legfontosabb az, hogy az embereket, amennyire lehet, az infláció káros hatásaitól meg tudják óvni és ennek érdekében sokat tett a kormány. Ezt szolgálták az árstopok, és ezt szolgálja a kötelező akciózás is, amely eddig 10 százalékos árkedvezményt jelentett meghatározott termékkörre, de ez augusztus elsejével 15 százalékra emelkedik – közölte. Hozzátette: továbbá a hideg élelmiszerre is augusztus 1-jétől felhasználható a SZÉP-kártya, amelyet a munkáltatóknak a kedvezményes járulékos adófizetési szabályoknak megfelelően további 200 ezer forinttal van lehetőségük kibővíteni.

Arról is beszélt, hogy az infláció elleni küzdelem a kormány legfontosabb célja, „de nem mindenki vesz részt ebben a küzdelemben”. Eddig 3,1 milliárd forint bírságot szabtak ki a hatóságok, amiből látszik, hogy vannak, akik ilyenkor is nyerészkedni próbálnak – mutatott rá.

A miniszter hangsúlyozta: a jövő évre reálisnak tűnik a 6 százalékos vagy akár az 5 százalék körüli infláció is.

Kijelentette: a tűzszünet és a béke az egyetlen megoldás arra, hogy az öldöklés befejeződjön, minden félnek és Magyarországnak is ez az érdeke, „úgyhogy továbbra is tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetünk”.

A tárcavezető kiemelte: a legmértékadóbb becslések szerint is eddig több mint 310 ezren vesztették életüket a háború során, bár ennél lényegesen nagyobb, 7-800 ezerig terjedő becslések is vannak. Ráadásul közel 10 ezer a civil áldozat és legalább 16 500 civil sebesültje van a háborúnak – tette hozzá.

Közölte: az oroszoknak lényegesen nagyobb a tartaléka és több a vesztesége is. Az ukrán ellentámadás eddig érdemi eredményeket nem hozott – mondta.

Megjegyezte: a frontvonal védelmi képessége mindkét oldalon magas, nagyon nehéz áttörni.

Mindez együttesen arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormány álláspontja megalapozott, amikor a lehető leggyorsabb tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére hívja fel a figyelmet – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A miniszter elmondta: a pedagóguspályára sokan tekintenek úgy, mint ami a jövőben biztos jövedelmet fog garantálni, ezt mutatja, hogy 10 514 jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre, ami az elmúlt 6 év legmagasabb száma, tehát a pedagógus-utánpótlás biztosított.

Kifejtette: szerdán ismerhették meg a felvételi pontszámokat a felvételizők. Az a jó hír, hogy több mint 126 ezren felvételiztek, és közel 95 ezer hallgató nyert felvételt, mondta, majd hozzátette: 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma, 34 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területre felvettek száma, és 10 felvett jelentkezőből 8 hallgató állami ösztöndíjjal kezdheti meg a tanulmányait.

Gulyás Gergely bejelentette: a kormány döntött arról is, hogy a Károli Egyetem új campusának megépítését támogatja, az építkezést 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban 15 milliárd forinttal támogatja a kormány minden évben, 2027-ben pedig 45 milliárd forinttal – közölte.

Úgy vélte, jó esetben 2027-re, de lehet, hogy 2028-ra az építkezés befejeződhet, és a Károli Egyetemnek is egy fejlett, minden európai igénynek megfelelő, a modern felsőoktatás követelményeit is kielégítő campusa lesz.

Gulyás Gergely arról beszélt: ha jelen formájában valóra válik az uniós javaslat, „olyan migránsgettók jönnének létre, amelyeknek a kialakulását minden normális, épeszű, a saját polgárai biztonságát fontosnak tartó ország el akar kerülni”.

Szerintünk az ügynek mindaddig megoldása nincs, amíg a hatékony külső határvédelmet nem követeljük meg valamennyi, a schengeni zóna külső határát biztosítani hivatott tagállamtól, és egyidejűleg a menekültügyi eljárásokat nem Európa területén kívül folytatjuk le – fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve, aki beléphetett anélkül, hogy tisztázták volna előbb, menekült-e vagy sem, azt „kitoloncolni már nem tudjuk”.

A déli határ közelében előforduló migránslövöldözésekről azt mondta, azért hozták létre a szakképzett, erre a feladatra felkészített határvadász századokat, hogy a határt minden eszközzel –adott esetben – erővel is megvédjék.

Arról, hogy ezek híre mennyire jut el Brüsszelbe, úgy vélekedett: nem az a baj, hogy a valóság ne jutna el, hanem az az egyébként magától értetődő mondat nem elismert, hogy egy ország nem ország, ha nincsenek határai. Még veszélyesebbnek nevezte, ha az sem elismert, hogy a határt erővel, erőszakkal is meg kell védeni.

Gulyás Gergely kérdésre megerősítette: minden korábban árstopos termék augusztus elsejétől kötelező akciózás alá esik, az árcsökkentés mértéke pedig 10-ről 15 százalékra nő. Azt is mondta, az intézkedéstől a kormány az infláció radikális csökkenését várja.

Arra, hogy a kisboltokra miért nem terjesztették ki a kötelező akciót, azt felelte, ezekben a boltokban a termékskálának olyan nagy része lenne érintett, hogy csődbe mennének. Ez pedig a miniszter szerint rosszabb lenne a jelenlegi, sok helyen tapasztalható gyakorlatnál, hogy az emberek a mindennapi élethez szükséges termékeket megveszik a kisboltban, a nagy bevásárlásra pedig elmennek olyan áruházakba, ahol van kötelező akció.

Kovács Zoltán elmondta: a háború kitörése óta 1 millió 150 ezren lépték át a magyar határt, menedékes kérelmet 38 ezren nyújtottak be, ebből a hatóságok 34 ezret támogattak. Ők azok, akik jellemzően maradnak, de sok az ingázó is.

A miniszter kiemelte: a kormánynak három fontos elve van Ukrajna segítésében: Magyarország eddig is számtalan formában támogatta és támogatja a megtámadott államot, ám fegyvereket nem szállítunk és ehhez pénzügyi segítséget sem tudunk nyújtani, valamint érdekeltek vagyunk abban, hogy Ukrajna működőképes maradjon.

Szerintünk a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások megkezdése egyértelműen ezt szolgálja, az uniós költségvetésből viszont nem tudunk nem európai uniós tagállamot támogatni, addig egészen biztosan nem, amíg valamennyi európai uniós tagállam az őt megillető költségvetési forrásokhoz nem jutott hozzá – fogalmazott.

Az Ukrajnának tervezett 20 milliárd eurós katonai támogatást úgy értékelte: minden olyan költségvetési módosítás értelmezhetetlen, ami Európai Unión kívüli tagállamnak úgy adna pénzt, hogy a tagok még nem kaptak. Amíg ez nem történik meg, addig a javaslatról beszélni sem lehet – jelentette ki a miniszter.

Az orosz sportolók nemzetközi versenyektől eltiltásáról szólva Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: általánosságban helytelen sportolókat nemzeti hovatartozás alapján kizárni; jó megoldásként említette, hogy nem nemzeti színek alatt indulhatnak ezek a versenyzők, és nem vehetnek részt köztük a hadsereghez tartozók. Ha békét akarunk, akkor a béke eszköze a sport is – mondta.

A miniszter egy másik kérdésre válaszolva megerősítette, hogy augusztus elsejei hatállyal Ukrajna 23,5 százalékkal emelte a Barátság kőolajvezeték tranzitdíját.

Azt a világos erkölcsi irányvonalat próbáljuk tartani, hogy Ukrajna egy megtámadott ország, ezért segítségre van szüksége, ezért nyújtunk humanitárius segítséget, ezért fogadjuk be a menekülteket, és ezért adunk pénzügyi segítséget is. És ott, ahol pedig az ukrán politika, amely valóban ezért akár köszönetet is mondhatna, ami elvárható lenne, ennek ellenére a magyar közösséggel szemben lép fel, minden európai mércét sértő, minden európai normát lábbal tipró módon, ott pedig ezt szóvá tesszük, és adott esetben világossá tesszük, hogy a magyar magatartás barátságosságának hol vannak a határai – fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter kijelentette, „attól, hogy Ukrajnát Oroszország nemzetközi jogot megsértve megtámadta, attól Ukrajna nem lett kevésbé korrupt”.

MTI