Péter és Júdás azzal tűnik ki az evangéliumi történetből, hogy mindketten elárulták Jézust azon a végzetes csütörtökön. Mindkét férfi kritikus választás elé került.

Annyi mindent lehet szeretni Szent Péterben, az alázatos halászban, aki oly gyakran reagált meggondolatlanul Jézus szavaira, de mindig gyorsan bocsánatot kért és újra próbálkozott! Hűséges kitartása alkalmassá tette arra, hogy az első pápa legyen.

Történetének egyik leginkább magával ragadó része az, amikor elárulta Krisztust a keresztre feszítés előtt, de ami a legfontosabb, hogy mit tett az árulás után.

Péter és Júdás mindketten elárulták Jézust azon a végzetes csütörtöki napon. Júdás 30 ezüstért adta el az Urat (Mt 26,15), Péter pedig háromszor tagadta meg aznap este (Lk 22,54-62).

Miután ilyen mélyre süllyedt mindkét férfi, kritikus választás elé kerültek, hogy ezután hogyan reagálnak a cselekedetük következményeire. Megbánhatják a bűneiket, és Isten bocsánatáért könyöröghetnek, ami nagy alázatot igényel, vagy még tovább keményíthetik a szívüket, azt gondolván, hogy bűnük meghaladja Isten megbocsátó képességét, ami arra mutat rá, hogy büszkék és nem bíznak Istenben. Az evangéliumokból tudjuk, hogy Péter az előbbit választotta, míg Júdás az utóbbit.

Ezért Péter az Egyház nagy szentje és első pápája lett, míg Júdás neve örök időkre „árulót” jelent.

Hasonló az árulásuk, de az arra adott különböző válaszuk elgondolkodtatásra késztet. Ferenc pápa ugyanis többször beszélt arról, hogy figyeljünk a szívünkben megbúvó „kis Júdásokra”.

A két férfi történetének van néhány, számunkra nagyon fontos tanulsága.

Hűség a kis dolgokban

Júdás egy rejtélyes figura. Hogyan válhatott ilyen gonosszá az, aki annyira közel állt Jézushoz? A Katolikus Enciklopédia így magyarázza ezt:

Bár semmi sem enyhítheti a nagy árulás bűntudatát, érthetőbbé válhat, ha úgy tekintünk rá, mint a kisebb dolgokban fokozatosan bekövetkező kudarcok következményeire.

Nem csoda, hogy Jézus gyakran figyelmezteti tanítványait, hogy legyenek hűségesek a kis dolgokban.

„Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is.” (Lk 16,10)

Amikor apró dolgokban hűtlenekké válunk Isten akaratához, akkor ezek a dolgok lassan, de biztosan kicsúsznak az ellenőrzésünk alól, és nagyobb bűnökké válhatnak.

Alázatosan kérni Isten irgalmát

Van egyfajta ostoba büszkeség bennünk, ha azt gondoljuk, hogy bűnünk túl nagy ahhoz, hogy Isten megbocsásson. Jézus újra és újra világossá tette, hogy egyetlen tett sem állhat az ő irgalmán kívül, ahogy a Katekizmus fogalmaz:

„Isten irgalmának nincsenek határai, de aki szándékosan megtagadja, hogy a bűnbánatban elfogadja, az visszautasítja  bűnei bocsánatát és a Szentlélek által felajánlott üdvösségét. Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz és az örök kárhozathoz.” (1864)

Milyen az Isten felé nyitott, „gyengéd szív”? Olyan lelkület, amely beengedi Isten irgalmát a szív legrejtettebb zugaiba is, amelyekről gyakran azt mondjuk, nem is léteznek.

Kérjük Szent Péter közbenjárását és útmutatását, hogy hogyan bízzuk magunkat Urunk határtalan és végtelen irgalmára.

Fordította: Ujvári Szonja
Forrás: Aleteia.org/zarandok.ma

Kiemelt kép: YouTube képernyőfotó Mel Gibson Passio című filmjéből