Számos kritika érte már az Üllői úti és a Váci úti műanyag oszlopos megoldást, viszont most már az is kiderült, hogy rendkívül drága volt, mindez azonban nem akadályozza a főpolgármestert abban, hogy újabb összegeket költsön a „fejlesztéseire”.
Csaknem százmillió forintból csinálták meg a fővárosban az Üllői és a Váci úti védett kerékpársávját – közölte a Budapest Közút arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyibe kerültek a pollerekkel védett bringautak.
A Váci úton mindkét irányban kialakított, körülbelül két kilométeres szakasz költsége 26 millió forint volt. Ez tartalmazza
– az útépítést,
– a forgalomtechnikai kialakítást,
– a piros burkolatfestést
– és a műanyag oszlopokat, az úgynevezett elhajló pollereket is.
Az Üllői úton szintén mindkét irányban létesült kerékpársáv, ám ez már összesen öt kilométer hosszan. Ennek bekerülése már 70 millió forintra rúgott, amely szintén magában foglalja a fenti tételeket.
Tehát a Váci úton és az Üllői úton életre hívott védett kerékpársávok összesen 96 millió forintot emésztettek fel.
Valószínűleg a Budapest Közút is érzékelhette, hogy a csaknem százmilliós költés nagyon drágának tűnhet néhány kilométernyi bicikliútért, ezért kiemelték, hogy ennek a kiadásnak egy jelentős része akkor is megtörtént volna, ha nem kerékpársávot létesítenek ezeken az útszakaszokon.
Ráadásul kiderült, hogy az Üllői úton még nem is értek a végére a munkálatoknak – mutatott rá a Világgazdaság. A biztonságos kerékpársáv felfestései, a táblázása, a piros burkolatfestés és pollerek kihelyezése elkészült, csakhogy az érintett szakaszon a gyalogos-átkelőhelyek burkolatjeleinek felújítása még van még hátra, de ez egyébként még most is zajlik.
A Budapest Közúttól arról is érdeklődött a Világgazdaság, hogy terveznek-e további kerékpársávokat létrehozni, és ha igen, pontosan hol, és lesz-e ezek között pollerrel elhatárolt sáv. A cég sajtóosztálya erre úgy reagált, hogy a biztonságos kerékpársávok kialakítása egy koncepció része.
A tervezés, az előkészítés, illetve a megvalósítás folyamatos, de a megvalósítás lehetősége „a főváros ismert anyagi helyzetétől nagymértékben függ”.
Ezalatt arra gondolhattak, hogy Budapest nyár közepe óta folyószámlahitelből működik – fűzte hozzá a Világgazdaság, majd kiemelte: július végére a főváros számlája már mínusz nyolcmilliárd forintot mutatott, és ez lesz még rosszabb, hiszen az augusztust várhatóan negyvenmilliárd forint mínuszban zárja az önkormányzat költségvetése.
Ezért meglepő némiképp, hogy ebben a finanszírozási szempontból kivéreztetett időszakban a városvezetés mégis talált fölösleges százmillió forintot, hogy abból kerékpársávokat alakítson ki, pedig a kerékpáros közlekedés elősegítése jelenleg biztosan nincs Budapest tíz legégetőbb problémája között.
Pláne úgy, hogy azok kivitelezése számos feszültséget szült már eddig is. A kiskörúti, meglehetősen szellősen használt biciklisáv az autósok dolgát nehezíti meg. Az Üllői és a Váci úton felállított polleres megoldás pedig a mentősöknél és a taxisoknál is kiverte a biztosítékot.
Sőt, először fordult elő, hogy a fővárosi várostervezés a közösségi közlekedés kárára bővítette – a már meglévő buszsáv helyén hozott létre védett bringautat – a kerékpáros úthálózatot.
Ez a közlekedésszakma rosszallását is kiváltotta. Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója és egykori közlekedési államtitkár például többször is nyilvánosan kritizálta a városvezetést a döntés miatt. A BKK viszont azt állítja, hogy az új kerékpársávoknak köszönhetően 6 százalékkal csökkent a torlódási idő.
