Az eddigi tudományos kutatások alábecsülték az anyai szeretet és a családi nevelés fontosságát a gyermek kognitív és érzelmi képességeinek fejlesztésében – jelentette ki James Heckman, a Chicagói Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszora, az V. Budapesti Demográfiai Csúcs egyik vendégelőadója csütörtökön.

Az amerikai tudós hangsúlyozta, hogy az anyai szeretet, a gyermekek mentorálása és a családi nevelés elősegítik a gyermek értelmi fejlődését. Leszögezte, hogy az eddigi tudományos kutatások alábecsülték a szülők, a család és az anyák szerepét a gyermekek képességeinek fejlődésében, és

„csak most kezdjük igazán megérteni” a korai gyermekkorban megkezdett képzés és oktatás jelentőségét.

Előadásában James Heckman emlékeztetett: az Egyesült Államokban jelenleg uralkodó narratíva szerint

az amerikai társadalomban rendszerszintű a rasszizmus, és nem ildomos beszélni a különböző származású emberek kognitív és érzelmi képességei közötti különbségekről.

Azt mondta, bár az emberi génállomány, a humán genom fontos az ember kognitív, érzelmi és szociális képességeinek kialakulásában, korántsem mindenható: amerikai kutatások szerint a gyermeknevelésnek, a készségfejlesztésnek, a speciális képzéseknek nagyon komoly szerepük van a gyermekek és a fiatalok fejlődésében.

A Nobel-díjas közgazdász saját kutatásaival bizonyította, hogy

a létező kezdeti különbségek hatékonyan csökkenthetők megfelelő családi és szülői neveléssel, iskolai oktatással, speciális képzéssel, kormányzati programokkal és közpolitikai döntésekkel.

Kifejtette, hogy az Egyesült Államokban már az 1960-1970-es években sok kormányzati és magánfinanszírozású program indult a nehéz sorsú, rossz körülmények között élő gyermekek életének javítására. Példaként említette az általa is vizsgált Perry Preschool programot, amely ezen gyermekek kognitív képességeinek és szociális készségeinek megerősítését célozta. A projektnek köszönhetően a kiválasztott gyermekeknek – a kontrollcsoportba osztott társaikkal szemben – folyamatosan javult az IQ-teszt-eredményük, és fontos viselkedési mintákat sajátítottak el (önkontroll, végrehajtási és ellenőrzési funkciók, feladatmegoldás, szociális beilleszkedés).

Az amerikai professzor a kiválasztott gyermekcsoport 20-25 évvel későbbi vizsgálata után megállapította, hogy a tagok sokkal nagyobb valószínűséggel fejezték be a középiskolát, szereztek munkát, jártak egyetemre, és sokkal kisebb valószínűséggel követtek el bűncselekményeket, mint a kontrollcsoport tagjai. Ráadásul a kedvező hatások megjelentek az ő gyermekeik életében is, akik a későbbi vizsgálatok szerint hasonlóan jobb eredményeket értek el kortársaikhoz képest.

Egy másik példát említve hangsúlyozta, hogy

a gyermekszegénységet nem lehet csupán pénzügyi támogatással megszüntetni.

Chicagói kutatási példákkal illusztrálta, hogy az otthoni családi élet óriási jelentőségű a gyermekszegénység leküzdésében, mivel az anya, a szülők és a család szeretete védőburkot hoz létre a gyermekek körül, amely később segít szellemi és érzelmi teljesítményük növelésében, hátrányos helyzetük leküzdésében.

Előadása végén James Heckman idézte Sir Dennis Robertson (1890-1963) brit közgazdászt, a cambridge-i és a londoni egyetem professzorát, aki szerint az ember az életben fontos összes dolog közül leginkább a szeretetnek van híján.

MTI

Címlapkép: James Heckman, Nobel-díjas közgazdász elõadást tart az V. Budapesti Demográfiai Csúcs elsõ napján a Szépmûvészeti Múzeumban 2023. szeptember 14-én.
MTI/Szigetváry Zsolt