Ígéretünkhöz híven folytatjuk sorozatunkat, s ezúttal a gastrooesophagealis refluxbetegség kezelésével kapcsolatban szolgálunk pár tanáccsal s egy újabb tévhit eloszlatására is kísérletet teszünk.
Sőt, most kivételesen ezzel kezdünk. Tapasztalatunk szerint sokan vannak azok, kiket elriaszt az a félreértés, hogy refluxos vagy bármiféle gyomorpanasz esetén azonnal és mindig gyomortükrözésre (orvosi szóval gasztroszkópiára) kerül majd sor. Emiatt halasztják az orvoshoz fordulás időpontját, s ezzel adott esetben értékes időt veszítenek, kellemetlen tüneteik pedig életminőségüket rontják.
A helyzet azonban az, hogy refluxos panaszok esetén nem kell azonnal elvégezni a gyomor ezen valóban kellemetlen, de nem fájdalmas vizsgálatát. S itt jegyezném meg – akinek komoly averziója van az endoszkópiával kapcsolatban jó, ha tudja –, a vizsgálat szükség esetén altatásban is elvégezhető.
A nemzetközi irányelvek is rögzítik ugyanis, hogy gyógyszeres kezelést szabad alkalmazni gyomortükrözés nélkül is abban az esetben, ha a tünetek jellegzetesek, nem súlyosak és nincsenek az előző részben említett alarmírozó tünetek.
Ha a megkezdett szakszerű gyógyszeres kezeléssel betegeink 2-3 hét alatt tökéletesen panaszmentessé váltak, elkerültünk egy endoszkópos vizsgálatot. Azt is tudni kell azonban, ha a panaszok nem teljesen múlnak el vagy kiújulnak, a gyomorvizsgálat elvégzése kötelező. A gyomorégésnek ugyanis reflux mellett oka lehet fekélybetegség, de a gyomor vagy nyelőcső rosszindulatú daganata is.
Azt is tudni kell, hogy a recept nélkül kapható különféle savcsökkentők ugyan átmenetileg csökkentik a tüneteket, de teljes gyógyulást csak ritkán eredményeznek, így a refluxbetegség korszerű kezelése egyértelműen az ún. protonpumpa gátló (angolul PPI) szerek alkalmazásán alapul. S bizony ezekből is minimum 1-3 hónapos, de olykor tartósabb kezelésre van szükség.
A refluxbetegség kezelése azonban nemcsak gyógyszeres kezelésből áll. Itt is fel kell tenni a kérdést, hogy mit tehetünk saját gyógyulásunk érdekében?
Számos olyan életmódbeli változtatásról tudunk, amivel jelentősen javíthatjuk a tüneteket, és az is tény, hogy az esetek jelentős részében a savkötő kezelés önmagában nem elégséges a beteg együttműködése nélkül.
Mivel a túlsúly, a dohányzáshoz hasonlóan a reflux önálló rizikófaktorának számít, a testsúly csökkentése és a dohányzása mérséklése, netán elhagyása önmagában javítja a tüneteket.
A táplálkozás értelemszerűen szerepet játszik a reflux kialakulásban.
A zsíros, fűszeres, csípős ételek emésztése nehezebb, ezek hosszabb ideig maradnak a gyomorban, így kedveznek a reflux kialakulásának. A kávé, a tea, a csokoládé és az alkohol gátolja a nyelőcső záróizom működését. A szénsavas üdítők egyrészt savasságuk, másrészt puffasztó hatásuk miatt nem javasoltak. Hasonlóan izgató hatásuk miatt okozhat panaszt a citrom, narancs, paradicsom, fokhagyma fogyasztása. Telt hassal vacsora után lefeküdni azért nem tanácsos, mert ilyenkor vízszintes helyzetben könnyebben jut vissza az egyébként is telt gyomor tartalma a nyelőcsőbe.
Így javaslatunk az alábbi: többször egyenek kevesebbet, tartózkodjanak a túl zsíros, savanyú (pl. ecetes), fűszeres, csípős ételektől, szénsavas üdítőktől, csökkentsék a tea, kávé, csokoládé, alkohol fogyasztását. Érdemes naponta többször keveset enni, lehetőség szerint a nap utolsó étkezését minél hamarabbra időzíteni.
Bizonyos gyógyszerek rontják a nyelőcső simaizom záródási képességét, ezért az egyéb gyógyszeres kezelés áttekintése mindenképp ajánlott.
A tüneteket ugyanakkor enyhíti, ha kissé megemelt felsőtesttel alszunk, így párna használata vagy az ágy feji részének emelése jótékony hatású.
Mint a fentiekben is látható a reflux gyakori, kellemtelen tüneteket okozó, de alapesetben kis odafigyeléssel jól kezelhető kórkép. Ugyanakkor más súlyosabb betegségek hasonló tüneteket okozhatnak, így panasz esetén mindenképp konzultáljunk szakemberrel, s ne riasszon el minket a félelem a gasztroszkópiától, hiszen nem is biztos, hogy sor kerül erre a vizsgálatra.
Kiemelt kép: Pixabay
