61 csoport, valamint több mint 1000 diák és vezető vett részt idén az államilag támogatott zarándoktáborokon, melynek utolsó csoportja a napokban tért haza. A zömében több mint 100 kilométeres, 1 hetes zarándoklatok embert próbáló terepei alatt a szervezők minden aktuális, fiatalokkal kapcsolatos feltételezésre rácáfoltak. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a diákok éheznek a csendre, szeretnek egymással beszélgetni és a természetben lenni.
Mindössze 4 éve indult az első zarándoktábor, idén pedig már 1081 résztvevőt és több mint 400 képzett vezetőt regisztráltak a szervező irodában. Minden évben növekszik a jelentkezők száma. A választható, 4 féle útvonalon: Tihany-Bakonybél- Pannonhalma; Tata-Péliföldszentkereszt-Esztergom; Márianosztra-Szécsény-Mátraverebély-Szentkút; Marana Tha Ház (Mánfa)-Máriakéménd-Máriagyűd egy hét alatt átlag napi 20-25 kilométert gyalogolnak a diákok, komoly kihívást jelentő terepeken.
A maximum 34 fős, javarészt felső tagozatos, illetve középiskolás diákokból álló csoportokat képzett vezetők kísérik, akik
kidolgozott lelki ív és tematika mentén foglalkoznak a fiatalokkal, hogy külső útjuk belső úttá is válhasson.
Fotó: Kiss Csaba/777blog
„A gyaloglás mellett imádság, csend szakaszok és beszélgetések, megosztások és játékok képezik a napi program részét, azzal a céllal, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek Istenhez, önmagukhoz és, társaikhoz” – mondta Gáll Zsófia szervező. „Gyakran tapasztaljuk az út során, hogy a fiatalok megérintődnek az átélt élmények hatására,
hálásak, megnyílik a szemük a szépre és a jóra”
– mesélte örömmel a szervező, majd hozzátette, hogy a diákok legtöbbször azt emelik ki a tábor után, hogy sokkal többre képesek, mint azt hitték magukról. Sőt, hozzáfűzte, ha rákapnak az ízére, megszeretik az elcsendesedést.
Az indulás és a megérkezés szent helyről-szent helyre történik. A résztvevők számára az egyik legnagyobb élmény, hogy az út egyes állomásain találkozhatnak szerzetesekkel, akikkel beszélgetve megismerhetik azt, ők hogyan élnek. Az egyik kedvenc célpont Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely volt, ahol a ferences szerzetesek harangszóval és szeretettel fogadták a csoportokat.
„A jelentkezés során nem kritérium az elkötelezett keresztény élet, de sok résztvevő számára a közösségi élményen túl komoly hitbéli megerősítést is jelent a zarándoktábor, sőt, előfordult már olyan résztvevő, aki a tábor hatására keresztelkedett meg”
– tette hozzá a szervező.
Kiemelt kép: Pixabay
