Nagy Elek nagyvállalkozó szerint nagyon komoly nyugati gazdasági érdekköröket sért Orbán Viktor, amikor Magyarországért „kiénekel” az uniós kórusból, hogy elérje a céljait. Harminc év múlva már többnyire az utódaink kezében lesz a jövő, ha addigra megalapozódik egy olyan komoly vagyon, ami itt van, és itt is marad az országban, mert az adott családoknak és a hozzájuk kapcsolódó cégcsoportoknak itt vannak a gyökerei, az hosszú távon a nemzet érdekeit szolgálja.

Magyarország egyik legjelentősebb vállalata, a BÁV idén ünnepli fennállásának 250. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Nagy Elek, a cégcsoport részét képező milliárdos nagyvállalkozó az Indexnek adott exkluzív interjúban osztotta meg gondolatait a cég jövőjéről, a magyar gazdaság állapotáról és Orbán Viktor politikai törekvéseiről.

Digitalizáció és a BÁV 250 éve

Arra a kérdésre, hogy hogyan élte túl a történelem viharait az idén 250 éves BÁV, Nagy Elek az elmondta, hogy

a képlet az 1773-as indulástól egyszerűnek tűnt, kincstári finanszírozással kaptak segítséget a szegényebb rétegek, relatíve alacsony, 5-6 százalékos kamatra, a futamidő pedig egy év és hat hét volt. A BÁV ezzel az első igazán komoly pénzügyi intézménnyé vált, egyeduralkodóként a magyar piacon, míg a 19. század közepén meg nem jelentek a bankok.

Azzal kapcsolatban, hogy a digitalizációnak a jövőben milyen szerepe és hatása lehet a zálogpiacra, így számolt be Nagy Elek: „Hamarosan a mindennapi rutin részévé válhat, hogy a zálogtárgyat az applikáción keresztül kínáljuk fel, kapunk egy ajánlatot, elfogadjuk, és már jön is egy futár. Ugyanígy idővel akár nagy értékű festményt is vehetünk, mind gyakoribbá válnak az online árverések, de rövid távon biztosan hangsúlyos marad még a fizikai jelenlét.”

Nemzeti érdek a gazdaságpolitikában

Az erdélyi gyökerekkel rendelkező nagyvállalkozó a nemzeti tőkésosztály szükségessége kapcsán azt mondta, hogy

„ez a magyar állam jól felfogott érdekes is, hiszen ha nincs egy stabil hazai tőkésosztály, az komoly kockázat az országra nézve.”

A közel ötven év kommunizmus bennünket vágott agyon, nem Ausztriát. 1938-ban a magyar egy főre eső GDP az osztrák 90 százaléka volt, 1990-ben viszont már hétszeres volt a különbség a sógorok javára. Innen szép nyerni. A román fejlődés rendkívül látványos, de nagy kérdés, ki hová jut a következő 20-30 évben. Ebben mi előnyben vagyunk, mert a gazdaság szerkezete, illetve a stratégiai ágazatok tulajdoni szerkezete egyre egészségesebbnek mondható. A kapitalizmusnak megvannak az előnyei, hátrányai, de jobbat még nem találtak ki, ugyanakkor ne feledjük, az embereket nemcsak az érdekek vezérlik, hanem az érzelmek is. E kettő állandó ütközésének vagyunk a tanúi. Míg nyugaton van egy nagyon erős felső középosztály, amely mélyen kötődik a saját országához, addig nálunk ez az elmúlt 30 évben kezdett csak újra kialakulni.

A románok nem így gondolkodnak, a lehető legszélesebbre tárták a kaput a nyugati nagytőke előtt, meghatározó szektorokban. Ezt régebben megtette Magyarország is, de évek óta erősen dolgozik a hazai-nemzetközi súlypontok kiegyenlítésén”

– tette hozzá Nagy Elek.

Ha a jó magyar tulajdonú vállalatok még jobbak, azaz tőkeerősek, technológiailag fejlettek, exportképesek lesznek, akkor oda kell nekik adni a támogatást, hogy még jobban erősödjenek, hiszen a fejlődésükkel az ország versenyképességét is növelik. Ez a koncepcióbeli különbség eldöntheti a két ország közti versenyt.

A minden idők leggazdagabbjának számító amerikai milliárdos, John D. Rockefeller mondása nem véletlenül vált szállóigévé:

csak az első milliómról ne kérdezzenek!

De vehetünk példának egy gazdag brit polgári családot is. Ha megnézzük, mivel alapozták meg a felmenők a vagyonukat, kiderül, hogy gyarmatosítással, rabszolga-kereskedelemmel. És ez nem csak a brit családokra érvényes. Akkoriban ez természetes volt, és aki ez ellen szólt, az volt a renegát. Magyarországon szinte mindenkinek 1990 után kellett megszereznie azt a bizonyos első milliót. Az aktuális hazai helyzetet valóban lehet kritizálni, helyes, nem helyes, de sokkal fontosabb azt történelmi távlatban vizsgálni. Harminc év múlva már többnyire az utódaink kezében lesz a jövő, köztük akár az említett urak leszármazottjaival. Ha addigra megalapozódik egy olyan komoly vagyon, ami itt van, és itt is marad az országban, mert az adott családoknak és a hozzájuk kapcsolódó cégcsoportoknak itt vannak a gyökerei, az hosszú távon a nemzet érdekeit szolgálja.

A magyar kormány politikája kapcsán elmondta, hogy véleménye szerint „Orbán Viktor víziója komoly kockázatot jelent a nyugati gazdasági érdekekre”. Véleménye szerint

Nagyon komoly érdekköröket sért Orbán Viktor, amikor Magyarországért »kiénekel« az uniós kórusból, hogy elérje a céljait, ezzel ő nyilván tisztában van. 

Ugyanakkor kiemelte, hogy eközben a kormány ellenlábasai súlyosan sértik Magyarország érdekeit, amivel pedig ők vannak tisztában. De azért én lát egy markáns különbséget a két viselkedésmód között: a magyar miniszterelnök alapvetően valamiért, pontosan az ország érdekében kívánja az akaratát érvényesíteni, az ellenlábasai pedig valami ellenében, hogy megakadályozzák őt.

A teljes interjú ITT olvasható

Címlapkép: Nagy Elek beszédet mond a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott rendezvényen 2023. február 20-án – Fotó: Bruzák Noémi / MTI