A napokban adtak át egy új, szobrokkal „díszített” szökőkutat Európa egyik – történelmi és kulturális szempontból is – legjelentősebb városában, Bécsben. Mit szólnak hozzá?

A város, amely Magyarországról nézve mindig különösen fontos volt, már-már viszonyítási pont. A város, amely persze „nyögte Mátyás bús hadát” is.

Ott, ahol a gyönyörű Szent István-székesegyház is lakozik. Akárhonnan fényképezik, ámulatba ejtő.

De a Hofburg is mindig kiáll magáért. Büszke, elegáns. Akármerre fordulunk, Bécs tele van gyönyörű épületekkel, szobrokkal, parkokkal és terekkel.

Az új bécsi szökőkút körül üldögélő szoborcsoport valahogy azért más. A mellette lévő tájékoztató táblán írtak szerint

„a szökőkút egy körből áll, amely keretbe foglalja a medencét, közepén egy vízsugár emelkedik a magasba”.

Ugyanott olvasható, hogy 1873. október 24-ben vették használatba az első bécsi forrásvízvezetéket az ott lakók. Ez jelentette a város modern vízellátásának kezdetét.

„Azóta a hegyi forrásvíz Bécs vízhiánytól és járványveszélytől való megszabadulásának szimbóluma”

– áll a táblán.

Az emberek szorosan egymás mellett ülnek, hogy testük egy egységbe olvadva tartsa a vizet a szökőkút medencéjében. A WirWasser az összetartozást generálja, emlékeztetve minket arra, hogy mindenkinek feladata a víz megbecsülése és védelme

– folytatódik a leírás. A víz megbecsülésével és védelmével egyetérteni természetes.

Bécs szépségének megbecsülése és védelme?

Nos, erről nem tesz említést a tábla…

Forrás és kiemelt kép: NottheBee.com