Soha senki nem gondolta volna, hogy a terrorizmus egyik rettegett alkalmazója, az Egyesült Államokban végrehajtott 2001. szeptember 11-i támadás kiötlője, akivel 12 éve végeztek pakisztáni rejtekhelyén amerikai kommandósok, ilyen váratlan és ilyen elsöprő formában tér vissza a médiába.

A futótűzként terjedő jelenségnek több, egymást gerjesztő oka is van. A TikTok, a Z generáció, Izrael háborúja a Hamásszal és a The Guardian című brit napilap. Ezek összessége emelte be megint a médiába, annak is a közösségi formájába a rettegett terrorkirályt, az al-Kaida terrorszervezet volt irányítóját – írta a héten elindult médiaőrület összefoglalójában a Politico.

A rettenetes szeptember 11-i, vagy a 9/11-ként is hivatkozott terrortámadás – amelynek során eltérített utasszállítókat vezettek százemeletes toronyházakba és a Pentagonba, 3000 ártatlan amerikai életét követelte – nos, ennek kiagyalójától, bin Ladentől származó levél kezdett terjedni nagyjából egy évvel később. A 4000 szóból álló levél és annak fordítása, amelyre Letter to the American People (Levél az amerikai néphez) címmel hivatkoznak, elsősorban a szélsőséges iszlamista csoportokon belül terjedt és vált hivatkozási forrássá.

Végül 2002-ben a The Guardian publikálta először. Ha most erre a levélre rákattintunk, akkor azt látjuk, hogy a héten a brit lap eltávolította a több mint 20 éve kitett dokumentumot, és a helyét egy olyan cikk foglalja el, amely alaposan elmagyarázza a levél mondanivalóját.

A The Guardian tett mellé egy rövid figyelmeztetést is, hogy erre azért kényszerültek, mert túl sokan, szövegkörnyezetéből kiragadott részletekkel operálva magyarázzák félre.

A levélben egyébként bin Laden nagyon keményen bírálta az amerikai vezetést, elsősorban Izrael Állam létrejöttében és támogatásában játszott szerepe miatt.

De mi köze mindehhez a Z generációnak?

Miután több mint egy hónapja a Hamász-fegyveresek váratlanul betörtek Izrael területére és megöltek 1400 embert, majd a válaszul Gáza ellen indított izraeli légi és szárazföldi offenzíva nyomán meghalt több mint tízezer civil, a bin Laden levél váratlanul megint elkezdett terjedni az interneten.

Meglepő módon a kínai tulajdonú médiaplatformon, a TikTokon, amelynek felhasználói között többségben vannak a Z generáció tagjai. Az amerikai tiktokerek zöme 30 év alatti, sokan a 2001-es terrortámadás után születtek. Az egymás után felkerült rövid videókban elkezdtek idézni bin Laden leveléből, és azon merengtek, mennyire jó, hogy az írás révén új megközelítésben, értelmezésben látják a 9/11-hez vezető történelmi összefüggéseket.

Megértő megjegyzések hangzottak el a levél azon részével kapcsolatban, amely Amerika súlyos hibájának rója fel Izrael folyamatos támogatását, éppen akkor, amikor Nyugat-Európa országai közül egyre többen fogalmaznak meg kritikát a mostani izraeli politikával szemben.

A levelet és az azzal kapcsolatos véleményüket egyre többen és többen osztották meg. Volt, akinek „végre kinyílt a szeme”, mások pedig odáig mentek el, hogy azt állították a tömeggyilkos bin Ladenről, hogy igaza volt. A CNN közölt a héten egy összesítést, amely szerint csütörtökön már 14 millió vélemény jelent meg a közösségi médiában a levélhez kapcsolódóan.

Bár a TikTok jelezte, nem ért egyet ezekkel a sértő tartalmakkal, amelyek ellentétesek a felhasználói szabályokkal, és a terrorizmus semmilyen formáját nem támogatja. Hiába indítottak vizsgálatot, hogy miként kerültek fel bizonyos tartalmak, a palackból kiszabadult szellemet már nem tudták visszagyömöszölni, hiába törölnek nagy mennyiségű Letter to America-videót és szedték le a #lettertoamerica-t.

Nos, ennek a nagy takarítási hullámnak lett az eredménye a The Guardiannek a cikk elején említett lépése.

Megint bejött a Streisand-effektus 

Azzal a lépéssel, hogy a The Guardian levette Oszama bin Laden levelét, mert úgy vélték, ezzel korlátozhatják a dokumentum szélesebb körben való terjesztését, gyakorlatilag belobbantották a parazsat és futótűzként kezdtek az emberek rákeresni, mert kíváncsiak lettek, miről is van szó.

Ez a Streisand-effektus klasszikus példája, amikor megpróbál valaki valamilyen tartalmat eltüntetni a netről, vagy cenzorkodna valamilyen ügy érdekében, és ezzel még inkább ráirányítja az internetes társadalom figyelmét a témára, amely aztán robbanásszerű érdeklődést generál.

Mit mond minderről a politika?

Az Egyesült Államokban a teljes politikai spektrumban akadnak politikusok, akik szerint a kínai tulajdonú TikTok egyértelműen Amerika-ellenes propagandát terjeszt, ezért blokkolni kell az elérhetőségét. A demokrata Josh Gottheimer az X-en, vagyis a korábbi Twitteren kijelentette, a TikTok nyíltan terroristabarát propaganda alkalmazásával igyekszik befolyásolni az amerikaiakat. Szerinte a TikTokot vagy be kellene tiltani, vagy egy amerikai cégnek kellene felvásárolnia. A republikánus Josh Hawley szenátor is a propaganda eszközének tekinti az alkalmazást, amely a leghatékonyabb megfigyelőrendszer, amelyet valaha külföldi kormány kitalált és alkalmazott.

De ki is volt az az Oszama bin Laden?

Az Index megkereste a téma egyik avatott szakértőjét. Bordás Mária 2019-ben megjelent hiánypótló művében – Iszlám kalifátus a 21. században? – alaposan körbejárta bin Laden témáját. Az egyetemi tanár kérdésünkre azt mondta, Oszama bin Laden kétségtelenül a jelenkori Közel-Kelet történetének legérdekesebb figurája. A globális terrorizmus ideológiájának megalkotója volt, amelynek alapja a radikális iszlám. Lényege, hogy az iszlám legfontosabb céljává tette a Nyugat és Izrael támadását, végső soron mindkettő kiűzését az iszlám szent földjéről. Bin Laden, annak ellenére, hogy már az 1990-es években szervezett bombatámadásokat amerikai célpontok ellen a Közel-Keleten és Afrikában, a 2001. szeptember 9-i, az Egyesült Államok területén végrehajtott terrorista támadás után vált világszerte ismertté. Az utóbbi évtizedekben számtalan terrorista vezető emelkedett fel a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, majd tűnt el az ismeretlenségben, de bin Laden az egyetlen, akit már életében is, és azóta is, vallásos tisztelet övez az iszlám világban.

Bin Laden 1957-ben született Rijadban, Szaúd-Arábia fővárosában, az egyik leggazdagabb szaúdi üzletember fiaként. Szülei elváltak, az apjával csak ritkán találkozott, az anyja nevelte fel. Tízéves volt, amikor apja meghalt, akitől több tíz millió amerikai dolláros vagyont örökölt. Üzleti menedzsmentet tanult a szaúdi és dzsiddai egyetemen, majd a család üzleti vállalkozásában dolgozott rövid ideig. 17 éves korában feleségül vette szíriai unokatestvérét, amely szerelmi házasság volt. Később még ötször nősült elrendezett házasságok eredményeként, és kétszer vált el. Mindig négy felesége (a Korán szerint legfeljebb ennyi felesége lehet egy muzulmán férfinak egy időben) volt, mert úgy vélte, hogy a Korán tanításai ezt kívánják meg tőle. Megközelítőleg húsz gyermeke született, nagy részükről semmilyen információnk nincs – tette hozzá az NKE egyetemi tanára.

A jogos kérdésre, hogy egy szaúdi milliárdosból hogyan lesz a világ legismertebb terrorista vezetője, a szakértő azt válaszolta: Szaúd-Arábia hivatalos vallása, amelynek tanításai szerint bin Laden nevelkedett, a vahhabizmus, az iszlám leginkább ortodox vallási irányzata, amely ellensége az egyiptomi Muzulmán Testvériség által megalkotott modern iszlám fundamentalizmusnak és a radikális iszlámnak, mivel mindenekelőtt a stabilitásra, a status quóra, azaz a szaúdi királyi család és a vallási vezetés hatalmának megtartására helyezi a hangsúlyt, a nagyobb társadalmi igazságosságot célul kitűző forradalmi mozgalmakkal szemben.

Bin Laden radikális iszlamista nézeteinek kialakulására két vallási ideológus volt hatással: tizenéves korától mentora, Abdullah Azzam, a szalafizmus (19. századi társadalmi-vallási ellenállási mozgalom az európai gyarmatosítás ellen) híve, palesztin iszlám tudós, akit a „globális dzsihád atyjának” tartanak, valamint Ayman al-Zawahiri, egyiptomi orvos, aki később a Muzulmán Testvériség tagja lett, és saját terrorista csoportot is alapított Egyiptomi Iszlám Dzsihád néven. A két iszlamista vezető rivalizált bin Laden befolyásolásáért, amelynek végül Azzam 1989-es halála vetett véget, amikor autójába rejtett bombával végeztek vele. Sokan al-Zawahirit sejtik a támadás mögött. Ezt követően al-Zawahiri lett az al-Kaida stratégiai tervezője, „szürke eminenciása”.

A karizmatikus vezető

Bin Laden karizmatikus vezető volt, iskolázott, milliomos, és jó médiafellépéssel rendelkezett. A képeken mindig egy Kalasnyikov géppisztollyal látható általában, amely arra, a Mohammed óta létező iszlám hagyományra utal, mely szerint elvárás a muszlimok vezetőjével szemben, hogy vallási, állami és katonai vezető is legyen egyben. Bin Laden ténylegesen részt vett az afganisztáni harcokban, a harcosai között élt, puritán körülmények között, ami miatt már ekkor népszerű lett, harcosai annyira tisztelték, hogy sejknek szólították.

Népszerűségének másik oka volt, hogy a radikális iszlám ideológiáját új szintre emelte a globális terrorizmus formájában, és azt hirdette,

a nyugatot, különösen az Egyesült Államokat, nemcsak ki kell űzni az iszlám szent földjéről, hanem nyugati területen is támadni kell az amerikaiakat.

Az iszlám világban ekkorra már általánossá vált az a nézet, hogy a nyugati gyarmatosítás, később az amerikai beavatkozás okozta a modernizációs válságot.

Bin Ladent mentora, Azzam győzte meg arról, hogy Afganisztánba menjenek az 1980-as években, és harcoljanak a szovjet megszállók ellen a mudzsahedinek (afgán harcosok) oldalán. Bin Laden saját anyagi forrásaiból katonai kiképzőtáborokat hozott létre Pakisztán törzsi területein, majd fegyvereseket toborzott a Közel-Keletről, akikkel a szovjetek ellen harcolt. A szovjet kivonulást követően a hazatérő bin Ladent hősként ünnepelték Szaúd-Arábiában, és sikere nyomán úgy vélte, hogy az amerikaiakat is ki lehet űzni a Közel-Keletről. Bin Laden kezdettől fogva nem volt a vahhabizmus híve, sőt, csodálta az iráni radikális iszlamista forradalmat, és a mekkai Nagy Mecset elleni, 1979-es támadást is, amelyet radikális iszlamisták hajtottak végre.

Bin Laden összeveszett a szaúdi királyi családdal

Bin Laden végül súlyos konfliktusba került a szaúdi királyi családdal, amely visszautasította bin Laden ajánlatát, hogy saját fegyveres csapataival vegyék fel a harcot az Öbölháborúban a feltételezett iraki támadás ellen. (Szaddam Husszein 1990-ben szállta meg Kuvaitot, és félő volt, hogy Szaúd-Arábiát is megtámadja.) A szaúdi királyi család azonban bin Laden fegyveresei helyett az Egyesült Államok katonai segítségét fogadta el, akik amerikai támaszpontokat létesítettek Szaúd-Arábia területén. Bin Laden mindezt az iszlám legszentebb helyének, a szaúdi területen található Mekka és Medina meggyalázásaként fogta fel, majd lázító beszédeket tartott a szaúdi királyi család ellen. Jóval később, 2003-ban, már Afganisztánból, terrorista támadást szervezett egy rijadi, amerikaiak által lakott negyedben, amelynek 39 halálos áldozata volt.

Bin Laden végül szakított a szaúdi királyi családdal, amelyik megfosztotta szaúdi állampolgárságától, és befagyasztotta bankszámláit, majd az 1990-es évek elején családjával Szudánba ment, ahol egy másik iszlamista diktatúra működött Omar al-Basir ezredes irányításával, aki szívesen látta. Sőt, idővel jelentős állami megrendeléseket kapott az ottani építőiparban, amelynek következtében ismét gazdag ember lett.

Szudánban találkozott al-Zawahirivel, akivel létrehozták az al-Kaida terrorista szervezetet, amelynek bin Laden lett a vezetője, al-Zawahiri pedig a helyettese, és amely nem egyesült al-Zawahiri saját terrorista szervezetével, az Egyiptomi Iszlám Dzsiháddal.

Miután 1998-ban a tanzániai Dar-es-Salaamban és Nairobiban (Kenya) bin Laden terrorista támadásokat szervezett az amerikai nagykövetségek ellen, amelyeknek több száz halottja és több ezer sebesültje volt, a szudáni kormány amerikai nyomásra 1996-ban kiutasította az országból. Bin Laden, Omár mollának, a tálibok első vezetőjének vendégeként, Dzsalalabadba, egy kelet-afganisztáni városba érkezett, ahol katonai táboraiban már több tízezer dzsihadista harcosa várta. A tálibokkal, amelyek a primitív radikális iszlámot képviselik, és helyi célokat tűznek ki, az al-Kaida nem működött együtt.

Bin Laden ekkor már globálisan gondolkodott

1996-ban adta ki első fatváját (vallási vezetők által, egy-egy vallási vagy politikai kérdésben kiadott, mindenkire kötelező erővel bíró utasítás), amelyben deklarálta a háborút azzal az Egyesült Államokkal szemben, amelyik elfoglalta az iszlám két legszentebb helyét, Mekkát és Medinát. A másik, 1998-ban kiadott fatvájában már a muszlimok kötelességévé tette, hogy gyilkoljanak meg minden amerikait és szövetségeseiket, legyen szó civilekről, üzletemberekről vagy katonákról, akár az iszlám szent földjén, akár nyugati területeken tartózkodnak.

1998-ra bin Laden már a CIA látóterébe került, majd amerikai vadászgépek kezdték bombázni az al-Kaida dzsalalabadi katonai táborait. Bin Laden ezért családjával és fegyvereseivel Kandahár közelében a Tora Bora magas, sziklás hegyeiben található barlangokba vette be magát. Az amerikai harci helikopterek sikertelenül próbálták elfogni bin Ladent Tora Borában.

Az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrorista támadás után Omar molla, az amerikaiak kérésére sem adta ki bin Ladent, amelynek az volt az oka, hogy a pastu szokásjog szerint a vendéget akár a vendéglátó élete árán is meg kell védeni. Az Egyesült Államok hadserege ezt követően lerohanta Afganisztánt, de bin Ladennek sikerült egy pakisztáni városba, Abbotabadba menekülnie.

Családjával tíz évig ott élt, miközben a CIA nagy erőkkel kereste, végül 2011-ben, egy amerikai különleges egység, a Navy Seals saját házában, számos családtagjával együtt megölte. Az iszlám hagyományainak megfelelően bin Laden holttestét 24 órán belül a tengerbe temették, aminek a másik oka az volt, hogy nem akarták, hogy bin Laden sírhelye szent zarándokhellyé váljon a Közel-Keleten.

Epilógus

Bin Laden fiai nem támogatták apjuk terrorista tevékenységét, és többnek sikerült is elhagynia Tora Borát. Negyedik fia, Omar, a béke szószólója lett, és anyjával, Nadjával, bin Laden első feleségével, könyvet is írtak, „Élet a bin Laden házban” címmel. Csak egyik fia, Hamza bin Laden, aki apjához hasonlóan karizmatikus tulajdonságokkal rendelkezett, határozta el, hogy apja örököseként az al-Kaida vezetője lesz. Meg nem erősített források szerint a CIA 2021-ben őt is likvidálta – fejezte Bordás Mária összefoglalóját bin Ladenről.

Index

Kiemelt kép: Osama bin Laden, founder of the terrorist group al-Qaeda / Universal History Archive/Getty Images