Terv szerint még az év végéig elkészül a Debreceni Egyetem ipari parkjában található Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, mely teljesen új szintre emeli a közel három évtizedes múltra visszatekintő képzés színvonalát. A beruházás tökéletesen illeszkedik abba az egyetemi szenátus által megálmodott koncepcióba, mely egy komplex egészségipari ökoszisztémát hivatott létrehozni a cívisvárosban.

Bár az alapkőletétel csak idén márciusban volt, a beruházás ötlete ennél jóval régebbre nyúlik vissza. A Debreceni Egyetem szenátusa még 2015-ben döntött arról, hogy az egészségipar legyen a felsőoktatási intézmény fő fókuszterülete, ami a betegellátást, a kórházi kezeléseket, az egészséges élelmiszerek használatát, az orvosiműszer-gyártást és a gyógyszergyártást is magában foglalja. Utóbbi már csak azért is kihagyhatatlan elem, mert Debrecenben és környékén a gyógyszeripar az európai uniós átlagnál lényegesen erősebb, régiós szinten sokak megélhetését biztosítja ez az ágazat, így nem meglepő módon utánpótlásra is nagy szükség van.

„Kulcsfontosságú és stratégiai kérdés számunka, hogy a gyógyszerészképzést a lehető legnagyobb mértékben fejleszteni tudjuk, és azt kell hogy mondjam, nem állunk rosszul. Komoly lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a hallgatók a közeljövőben olyan környezetben tanulhassanak, ahol az oktatástól kezdve a kutatáson át a piacra lépésig minden lehetőség adott, még a gyártás is”

– emelte ki Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, az intézmény rektora.

Prof. Dr. Juhász Béla egyetemi tanár arra emlékeztetett, hogy bár a Gyógyszerésztudományi Kar idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, maga a szak 1996-ban indította el az első évfolyamot, így az első hallgatók 2001-ben végeztek.

„Én is köztük voltam, így már csak személyes érintettségem okán is pontosan értem, miért van szükség egy új, korszerű épületre. A képzésnek sosem volt igazi otthona, és ugyan törekvések voltak arra, hogy ez változzon – például már egy tervrajz is elkészült az évek során –, a korábbi vezetés a fejlesztést nem tartotta fontosnak, noha a benne rejlő potenciál hatalmas. Azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy ezzel a lépéssel a legjobb egyetemmé válhatunk a területen”

– fogalmazott az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének egyetemi tanára.

Prof. Dr. Bácskay Ildikó, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, az Egészségipari Intézet igazgatója úgy véli: hatalmas lehetőség áll a hallgatók előtt, hiszen egy olyan komplexumban tanulhatnak majd, ahol a gyógyszeripar teljes folyamatát végig tudják követni.

„A gyártóüzemen két betekintőablakot is elhelyeztek a kivitelezők, így a pályára készülő fiatalok nemcsak megtanulhatják, de a saját szemükkel is megnézhetik, hogyan zajlik az ipari termelés. Az órán hallott elméletet ily módon a gyakorlatba is átültethetik”

– mutatott rá Bácskay Ildikó, hozzátéve, hogy ugyan a projekt még az idén, terv szerint december 15-én lezárul, a kar átköltözése csak februárban indul, mivel az egyetem saját forrásból fedezi a pályázatban nem szereplő, de a beköltözéshez mindenképpen szükséges elemeket, mint például az épület teljes bebútorozását. Az üzem működéséhez többek között egy komplett minőségbiztosítási rendszert is ki kell építeni, és az engedélyeket is be kell szerezni, ezért a gyártás érdemben csak ezek kiépítése után kezdődhet el.

Egyre nagyobb mértékben vonják be az ipari szereplőket

Az, hogy pontosan milyen irányba indul el a munka, nagyban függ a piaci igényektől is, az egyetem vezetése ugyanis alapvetésnek tekinti, hogy az intézményhez köthető tevékenységek jól átgondoltak, jól szervezettek, célirányosak és nem utolsósorban üzleti szempontból is hasznosak legyenek.

A Debreceni Egyetem szoros kapcsolatban áll a gyógyszeripar fontos szereplőivel, többek között a Richter NyRt.-vel, a Meditop Gyógyszeripari Kft.-vel, a Fluart Kft.-vel és a Teva Zrt.-vel, amellett, hogy szükség esetén akár országokon átívelő egyeztetéseket is folytat, így többnyire csak akkor fognak bele valamilyen kutatásba, ha az iparági eredmények világosak, kézzelfoghatóak.

Ez a fajta innovatív, az aktuális kihívásokra reagálni tudó gondolkodás nemcsak a kutatásoknál van jelen, hanem a képzéseket is ezzel a szemlélettel alakítják ki, ezért is indul a következő őszi szemeszterben egy teljesen új, gyógyszerfejlesztésikutatás-menedzsment mesterszak. A bemeneti követelmények változatosak lesznek, hiszen napjainkban az orvosok és a gyógyszerészek mellett a biológusoknak és a biotechnológusoknak is nagy szüksége van ilyen típusú tudásra.

„Ami most még halálos, a jövőben már nem lesz az”

A rektor szerint az átalakítás alatt álló Gyógyszerésztudományi Kar nemcsak a fent említettek okán különleges, hanem amiatt is, mert az egyetem ipari parkjában helyezkedik el, közvetlenül az Innovációs Központ, a PILOT Kutatólaboratórium és a Nemzeti Oltóanyaggyár mellett.

„Egy olyan egészségipari ökoszisztémát hozunk létre, ahol az elemek rendkívül szorosan kapcsolódnak egymáshoz”

– mutatott rá Prof. Dr. Szilvássy Zoltán.

Arra a kérdésre, hogy két és fél évvel az Innovációs Központ átadása után hol tart a PILOT Kutatólaboratórium működése, úgy felelt: szinte kész van, és már el is indult ott egy kutatás, amelyet az antibiotikumok hatékonyságának hanyatlása hívott életre. Mint ismert, a kórházi fertőzések egyre nagyobb problémát jelentenek, a betegek hamar rossz állapotba kerülnek, és a kórokozók sok esetben rezisztensek a már ismert készítményekkel szemben.

„Minden baktériumnak van ugyanakkor egy specifikus halálos ellensége, mi ezeket a baktériumölő vírusokat szeretnénk bejuttatni a szervezetbe. Ehhez a legmodernebb mikrobiológiai és farmakológiai módszereket alkalmazzuk, az általunk legyártott ampullák akár néhány óra leforgása alatt jelentős javulást hozhatnak. Ez azt jelenti, hogy az a betegség, ami most még halálos, a jövőben már nem lesz az” – fejtette ki a rektor, hozzátéve, hogy ez csak az egyik terület, ahol nagy léptekkel haladnak előre, emellett olyan egyéb, szintén vírusok és baktériumok ellen hatékony patikaszereket is kifejlesztenének, amelyek egyelőre nem léteznek, pedig igény, az lenne rájuk.

Felélesztik a nagy múltú hazai oltóanyaggyártást

A PILOT-labor egyben a Nemzeti Oltóanyaggyár kutatási feladatait is támogathatja, az itt folytatott KFI-tevékenységek eredményei alapján fontolható meg, hogy Magyarország a kötelező és ajánlott oltásokon túl még milyen vakcinákat állíthat elő.

Noha sokan azt hiszik, hogy a Nemzeti Oltóanyaggyár ötlete egy, a koronavírus-járványra adott hirtelen reakció volt, a valóságban ez nem így van. A Debreceni Egyetem közreműködésével már 2017-ben döntés született a hazánkban nagy múltú ágazat revitalizációjáról.

Juhász Béla felidézte, hogy Szilvássy Zoltán abban az évben egy olyan „nostradamusi jóslattal” élt, melyben felvázolta, hogy hamarosan jöhet egy világjárvány, és annak legfőbb eseményeit is jelezte előre.

„Miből lehetett ezt látni? – kérdeztük, mire a rektor kijelentette: a válasz roppant egyszerű.

„Amikor gimnazista voltam, még csak körülbelül négymilliárd ember élt a földön, ez a szám ma már nyolcmilliárd. Amellett, hogy jóval többen vagyunk, korlátozások nélkül utazhatunk, borítékolható volt, hogy ennek előbb-utóbb meglesz a következménye. Manapság olyan betegségekkel találkozunk, amelyeket nem is tanultunk. Ezért fontos, hogy amennyiben a Covid-járványhoz hasonló speciális feladatunk támad, gyorsan tudjunk reagálni” –

hangsúlyozta Szilvássy Zoltán, megjegyezve, hogy ezt kimagaslóan támogatja a Debreceni Egyetemen kiépülő egészségipari innovációs ökoszisztéma.

Juhász Béla úgy véli, ennyivel leszünk előrébb egy újabb pandémia esetén, és az már az előzőnél is beigazolódott, hogy aki időt nyer, az életet nyer.

Bácskay Ildikó végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem legfőbb feladata ebben a folyamatban az, hogy multidiszciplináris megközelítésben nyújtson támogatást az olyan megkerülhetetlen ipari szereplőknek, mint például a Nemzeti Oltóanyaggyár, valamint gondoskodjon az utánpótlás-nevelésről is.

Index

Kiemelt kép: Debreceni Egyetem