A szuverenitásvédelmi konzultáció kérdései politikai kontextusba helyezik azokat – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön.

Bóka János, reagálva a szuverenitásvédelmi nemzeti konzultációt ért alaptalan kritikákra, jelezte: a kormány a konzultáció kérdéseit évek óta minden európai uniós fórumon felveti.

Brüsszelben süket fülekre találtunk, ezért most a magyar emberekhez fordulunk, tesszük ezt abban a reményben, hogy kérdéseinkre jövő júniusban nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában világos és határozott választ kapunk – tette hozzá.

A konzultáció első három kérdése olyan elvárásokra kérdez rá, amelyeket az Európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások fogalmaznak meg Magyarországgal szemben: a rezsitámogatásra, a kamatstopra és az extraprofitadó kivezetésére, mutatott rá Bóka János, hozzátéve: az európai szemeszter ma már valamennyi eresztékében recseg, az Európai Bizottság információs monopóliumát és erőforrásait kihasználva domináns szerepre tett szert.

„A gazdaságpolitikai fókusz a múlté: Magyarország az igazságszolgáltatás függetlenségétől kezdve, a nemzeti energiamixen keresztül, a szociális ellátórendszerig bezárólag számos területen kapott ajánlást” – hangsúlyozta.

Bóka János a Migrációs és menekültügyi paktumról azt írta, hogy az tovább mélyítené a rendszer válságát.

A bizottság szerint nálunk kellene létrehozni az európai eljárási és befogadási kapacitás közel harmadát, a paktum a menekültek átvételére vonatkozó éves relokációs célszámokat ír elő, amit csak pénzfizetéssel vagy szűk körben alkalmazható alternatív felajánlásokkal lehetne kiváltani, viszont válsághelyzetekben más eszközökkel ki nem váltható elosztás is előírható – közölte.

Bóka szerint a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az unió folyamatosan migrációs válsághelyzetben van, a mechanizmus a gyakorlatban állandó válsághelyzeti üzemmódban működtetett, kötelező relokációs kvótarendszerré fog alakulni.

Magyarország kormánya évek óta igyekszik felhívni a figyelmet az európai migrációs rendszer és a terrorfenyegetettség közötti összefüggésre, ennek szellemében törekvésünk, hogy az uniós fejlesztési források még közvetve se szolgálhassák terrorista szervezetek céljait – emelte ki.

Bóka János utalt rá, az Európai Tanács 2022 júniusában úgy határozott, tagjelölt ország státuszt ad Ukrajnának, a bizottság novemberi országjelentésében ugyanakkor egyértelműen megállapította:

Ukrajna a hét feltételből hármat nem teljesített, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását.

Ehhez képest a bizottság, nyilvánvalóan politikai megfontolásokból, mégis azt javasolja, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – mutatott rá.

A miniszter felidézte, hogy az EU 2022 nyarán úgy döntött, az ukrán gazdaság megsegítése érdekében egy rendelettel felfüggeszti az ukrán agrártermékekre alkalmazott vámokat és kvótákat, ezzel az ukrán gabona elárasztotta a határ menti tagállamok piacait.

A bizottság 2023 májusában öt tagállamban ideiglenesen importkorlátozó intézkedést vezetett be, ezen intézkedéseket azonban idén szeptemberben nem hosszabbította meg annak ellenére, hogy annak feltételei továbbra is fennállnak – fűzte hozzá.

Bóka János értékelése szerint „a bizottság ezúttal is politikai döntést hozott, nem hagyva más lehetőséget, mint nemzeti korlátozó intézkedések bevezetését”. Hozzátette, Magyarország ismét csak magára számíthatott.

A miniszter a gyermekvédelmi törvényről megjegyezte, hogy „a visszavonását Brüsszel politikai nyomásgyakorlással, kötelezettségszegési eljárással és anyagi retorziókkal is igyekszik elérni, a magyar szabályozás összhangban áll az EU Alapjogi Chartájával is”.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a bizottság elnöke tavalyi évértékelő beszédében azt ígérte, mivel „külföldi szervezetek olyan intézeteket finanszíroznak, amelyek aláássák értékeinket”, ezért demokráciavédelmi csomagot terjesztenek elő, amelynek „jogszabályai feltárják a rejtett külföldi befolyást és a tisztességtelen finanszírozást”. Ezt a csomagot a Bizottság nem terjesztette elő – hívta fel a figyelmet Bóka János.

Hozzáfűzte: az uniós jogalkotásra nem lehet tovább várni: bizonyítékok vannak arra, hogy a 2022-es parlamenti választások során már történt külföldi beavatkozás.

Magyarország ebben a kérdésben is csak magára számíthat – jelentette ki.

Bóka arra is figyelmeztet, hogy Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni.

A miniszter rámutatott: az európai menekültügyi rendszer diszfunkcionális: évente százezrével engedi be azokat, akik a rendszert kijátsszák.

Magyarország helyzetét tovább rontja, hogy a Bizottság szerint nálunk kellene létrehozni az összeurópai eljárási és befogadási kapacitás közel egyharmadát.

„Ez azt jelentené, hogy nem az útvonal korai szakaszán, hanem sokkal beljebb, a magyar-szerb határon kellene majdnem 8500 férőhelyet folyamatosan fenntartani azon illegálisan érkezett migránsok számára, akik menedékkérelemre hivatkozva szeretnének bejutni” – tette hozzá, kiemelve: tekintve, hogy egy fő egyszeri átlépéssel 12 hetet tölthet a fogadó állomáson,

évente több tízezer fő ellátását kellene megoldanunk a határon.

„Közülük szinte mindegyik előbb-utóbb eljutna az EU területére és onnan a schengeni térségben az általa választott célországba. A német, holland, svéd hatóságok ezután követelnék, hogy Magyarország vegye vissza a menedékkérőket, ha a dublini rendszer szerint a kérelem elbírálásának felelőssége Magyarországé” – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve: látható tehát, hogy a Paktum nemcsak aláássa a külső határt védő tagállamok határvédelmi erőfeszítéseit, hanem vállalhatatlan anyagi és adminisztrációs terhet is ró rájuk.