Sorban állnak a leleplező dokumentumok a korrupciós botrány kapcsán. A brüsszeli korrupciós botrány főszereplője, az Európai Parlament (EP) egykori szocialista alelnöke, akinek a nyár folyamán megszüntették a házi őrizetét, azt vallotta a nyomozóknak, hogy szegény sorból származó férjének valóban bőröndnyi gyanús forrásból származó készpénz volt a birtokában, ám ő nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget. Francesco Giorgi és társa elismerték, hogy fogadtak el kenőpénzeket, azt viszont tagadták, hogy egy hálózat részei lennének. A történet negyedik főszereplője, Andrea Cozzolino tagadja az ellene felhozott vádakat és egy becsapás áldozatának érzi magát.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egy éve kirobbant Katargate-ügy talán legfontosabb dokumentumaihoz fért hozzá a brüsszeli Politico: Pier Antonio Panzeri volt európai parlamenti képviselő és segítője, Francesco Giorgi négy éven keresztül aprólékosan rögzítették az EP manipulálására tett kísérleteiket.

Nem csak ezek a feljegyzések nyújtanak ugyanakkor betekintést a korrupciós botrányba, mivel a legfőbb gyanúsítottak rendőrségi kihallgatásairól szóló iratokba is belenézhettek a lap munkatársai.

„Amit kaptam – elismerem, hogy nem hivatalosan – tanácsadásért kaptam, nem pedig korrupciós céllal” – mondta a rendőrségnek letartóztatásakor Pier Antonio Panzeri, aki 2019-ben távozott a Európai Parlamentből, hogy egy civil szervezetet alapítson. Később elismerte, hogy pénzt fogadott el Katartól, de határozottan tagadta a bűncselekményt, és munkáját klasszikus lobbizásnak minősítette. Elmondta, hogy több éven keresztül havonta 17 ezer eurót (mintegy 6 millió forint) vett fel készpénzben az Öböl menti államtól, ami több mint 600 ezer eurót (220 millió forint) tett ki, de a Katarnak végzett munkáját nem hozta nyilvánosságra, mert megbízói titokban akarták tartani a dolgokat.

Panzeri a rendőrségnek elmondta, hogy mivel nem jelentette be a pénz elfogadását, valószínűleg hibát követett el. Azt is hozzátette, hogy csak információkat szolgáltatott, és semmilyen lépést nem tett Katar javára, valamint, hogy azzal a feltétellel dolgozott, hogy az ország javítsa a munkaügyi törvényeit a felkészülése során a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra. Sőt, állítása szerint figyelmeztette is a katariakat, hogy a reformok elmaradása esetében országuk nem lesz piacképes Európában.

A magát az iratok tanúsága szerint tehetséges üzletkötőnek tartó Panzeri kijelentette, ugyan érintett az ügyben, de nem ő mozgatta a szálakat. Alig több mint egy hónappal később, 2023 januárjában kiderült, hogy

az egykori politikus az ügyészekkel kötött vádalku keretében elismerte bűnösségét.

Jobbkezét, Francesco Giorgit nem sokkal Panzeri után, december 9-én reggel tartóztatták le. A nyomozóknak elmondta, hogy 2009-ben Erasmus-hallgatóként érkezett Brüsszelbe, és gyakornoki állást talált az EP-ben. Onnan került Panzerihez, ő lett az asszisztense.

„Számomra Panzeri egy mentor. Neki köszönhetem, hogy megismertem a feleségemet” – tette hozzá, utalva Eva Kailira, az EP korábbi alelnökére, akit szintén aznap tartóztattak le.

Giorgi azt már határozottan tagadta, hogy tudott volna a tiltott tevékenységekről, pláne, hogy részt vett volna bennük. Miután a rendőrség tájékoztatta, hogy letartóztatták Kaili édesapját, akinél egy készpénzzel teli bőröndöt is találtak, a férfi bevallott mindent.

Kaili, mint mondta, tudott a pénz eredetéről, de nem volt része annak a „befolyási hálózatnak”, amelyet ő és Panzeri hozott létre.

(Később, megint csak meggondolva magát, azt már tagadta, hogy Kaili tudott a készpénz eredetéről.)

Elmondása szerint Panzeri megegyezett Katarral, hogy lobbitevékenységet folytat az országnak az Európai Parlamentben. Szinte csak mellékesen említette meg azt, hogy Panzeri Marokkónak és Mauritániának is dolgozott.

Megbánó hangon kijelentette: „Soha nem szerettem a luxust. Nem tudom, miért tévelyedtem el.”

Maga Eva Kaili eleinte úgy tett, mintha nem tudna semmiről. „Eljutottam arra a pontra, ahol már senkit nem ismerek meg, még a páromat sem” – fogalmazott az EP korábbi alelnöke, aki szerint Giorgi idealista volt és meglehetősen szegény, ami abban nyilvánult meg, hogy nem tudott részt vállalni a közös kiadásokból.

Arra a kérdésre, hogy mit keres az apjánál a bőröndnyi pénz, Kaili azt mondta, hogy dereng neki valami arról, hogy a volt EP-képviselő egy bőröndöt és némi pénzt hagyott nála, ő pedig még gyanakodott is, hogy a pénz származása nem lehet jó.

„Ezt megelőzően soha nem gondolkodtam el azon, hogy honnan származhat az a pénz”

– magyarázta.

Következetesen tagadta, hogy bármilyen hálózat tagja lett volna, állítása szerint minden olyan döntést, amelyet Katar számára kedvezően hatott, hivatalos ügyletnek tekintett, amelyet az uniós intézmények nevében hozott, és amelynek célja az olajban és gázban gazdag országgal a kapcsolatépítés volt. „Mindenki arra kért, hogy folytassam ezt az utat” – jegyezte meg.

Egy második kihallgatáson Kaili azt mondta, hogy Panzeri bőröndjét részben megtöltötte a Giorgi széfjéből származó pénzzel. Tudta, hogy melyik pénz Panzerié, ugyanis ő kötegelve, míg Giorgi „lazán” tartotta a készpénzét. A széfben levő másik táska – a sajátja – körülbelül 30-40 ezer eurót tartalmazott (10-15 millió forint) – ismerte el. Erre ugyanakkor csak elővigyázatosságból volt szüksége, valamiféle „atomtámadás esetére”.

Kaili ügyvédei jogi kifogást emeltek az ügyben, azt állítva, hogy a belga hatóságok rosszul kezelték a bizonyítékgyűjtési folyamatot.

Cozzolino kihallgatására a többieknél jóval később, idén június 21-én került sor, miután a nápolyi házi őrizetben töltött hónapok után visszatért Brüsszelbe. Tönkrement az életem – mondta az olasz képviselő a rendőrségnek. Ennek ellenére ő is mindent tagadott, azt is, hogy bármit tette volna Katar vagy Marokkó érdekében az EP-ben. Visszautasította a vádakat, melyek szerint 250 ezer eurót (mintegy 90 millió forint) kapott Katartól a 2019-es választási kampányának finanszírozására.

„Azt hiszem, hogy becsaptak”

– siránkozott Cozzolino.

Forrás: hirado.hu

Fotó: 2022. október 10-én a marokkói fõvárosban, Rabatban készített kép Eva Kaili görög szocialista képviselõrõl, az Európai Parlament alelnökérõl, akit korrupció gyanújával vizsgálati fogságba helyezték Belgiumban 2022. december 11-én. MTI/EPA/Dzsalal Morsidi