Úgy tűnik, ezúttal sem hazudtolja meg magát Románia: a kormánypát több politikusa is az indítványok elutasítását szorgalmazta, a miniszterelnök „toxikus kezdeményezésről” beszélt a székelyföldi és az erdélyi magyarság autonómiájának tervezetéről szólva.
A házbizottság által jóváhagyott, a román képviselőház honlapján szerdán közzétett napirend szerint az ülést kora délután hibrid formában tartják, azaz a nem jelen lévő parlamenti képviselők online csatlakozhatnak.
A napirenden mindhárom autonómiatervezet szerepel, melyet december 20-án nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke. Ezeket a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József is támogatta, aki Zakariáshoz hasonlóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett képviselői mandátumot.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma.
Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy hete közösségi oldalán az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket.
A kormányfő bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat.
Hasonlóan fogalmazott szerdán közösségi oldalán Ciprian Serban, a PSD alsóházi frakcióvezetője is, „mérgezőnek és megosztónak” nevezve a tervezeteket. Hangsúlyozta: párttársaival szilárd meggyőződésük, hogy a Székelyföld autonómiájára vagy etnikai kritériumokon alapuló kulturális autonómiára irányuló törvényjavaslatoknak „nincs helyük egy demokratikus államban”.
Marius Budai PSD-s parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében szintén az „etnikai kritériumokon alapuló szegregáció” ellen foglalt állást, kifejtve, hogy valamilyen módon mindegyik tervezet ezt szorgalmazza.
Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke kifogásolta, hogy a többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői a házbizottság szerdai ülésén nem támogatták, hogy a törvénytervezeteket sürgősségi eljárással tárgyalják. A PSD politikusa reményét fejezte ki, hogy egyik frakció sem fogja kampánycélra használni a csütörtöki ülést, és nem fog botrányt csapni.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette.
A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
MTI
Borítókép: A székely zászló
Forrás: szekelyhon.ro
