Ha a különadókat fizető nagyvállalatok kiesnek az adózási körből, a pénzt a családoktól és a kis- és közepes vállalkozásoktól lehet csak beszedni. Az uniós forrásokra nem lehet építeni, mert azok háromnegyede beköszön és megy is tovább.
– Minden évben 5000 milliárd forintnyi kívánságnak kellene új forrást találni a költségvetésben, miközben a 6000 milliárd forintos uniós forrás csak egyszeri tétel és a múltbeli tapasztalatok alapján abból 1500 milliárd forint marad, 4500 milliárd forint visszaáramlik a fejlett uniós országokba és Délkelet-Ázsiába. Vagyis az uniós pénz háromnegyede csak beköszön és megy is tovább – írta közösségi oldalán György László, egyetemi docens. Szerinte „három kívánság feszíti a magyar költségvetést”
Megszorítás: a családoktól és a hazai kis és közepes cégektől vonnák el a pénzt
Az elsőt az Európai Bizottság úgynevezett országspecifikus ajánlásai jelentik. Ezek közül a legfontosabbak a különadók kivezetése és a rezsivédelem kivezetése, valamint az ár-, árrés- és kamatstopok kivezetése, és végezetül a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megteremtése.
– Ha magát az eredeti szöveget olvassuk, akkor ennél homályosabb fogalmazással találjuk szembe magunkat, hogy a politikai alkuk során azért legyen mozgástere a Brüsszel által kedvezményezett új kormánynak – jegyezte meg.
Különadókból 2200 milliárd folyik be évente a rezsicsökkentés pedig 800 milliárd forintba kerül. Ez összesen a családoknak évi 3000 milliárd forint segítség, családonként 750 ezer forint.
Ezek kivezetése „csak” évi 1400 milliárd forintos lukat üt a költségvetésen, vagyis ennyivel kell évente csökkenteni a kiadásokat, vagy növelni a bevételeket.
„Mivel a különadókat fizető nagyvállalatok kiesnek az adózási körből, hiszen a javaslat erre vonatkozik, a pénzt a családoktól és a kis- és közepes vállalkozásoktól lehet csak beszedni.”
A második kívánság mit takar? A másik évi 2500 milliárd forintos tétel a jelenlegi kormányzópárt kampányban tett ígéreteinek az összege, amelyet a G7 gazdasági hírportál összegzett. Röviden:
- Az állami egészségügy forrásainak évi 500 milliárd forintos bővítése.
- A családi pótlék megduplázása.
- A mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadójának csökkentése.
- Az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése.
- A tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése.
- A vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése.
- A nyugdíjprogram megvalósítása: nyugdíjemelések, nyugdíjas Szép-kártya, az időskorúak járadékának és az otthonápolási díjnak az emelése, idősotthoni férőhelyek bővítése.
- Tíz falvanként évi egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keret biztosítása.
Ennyivel kellene növelni évente a költségvetési kiadási oldalát, ez a GDP közel 2,5 százaléka.
Az euró bevezetésének is van ára
A harmadik ígéret az euró bevezetéséhez kötődik. Ehhez a költségvetés hiányát a GDP 3 százalékára kellene mérsékelni a mostani 6-7,5 százalékról. (A Pénzügyminisztérium 7,5 százalékot becsül idénre.) A 3-4,5 százalékos hiányfaragás 3000-4500 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent. Amennyiben 2030-ra az euró bevezetésének kapujába szeretnénk érni ez évi 1000-1500 forint kiadáscsökkentést, vagy leánykori politikai nevén megszorítást jelent az előttünk álló három évben.
– Összegezve a három kívánságból az éves folyó kiadásaira a költségvetésnek egy 1400+2500+1000 milliárd forintos képlet adódik, vagyis közel évi 5000 milliárd forintnyi kívánságnak kellene új helyet találni. Ha a különadók nem jöhetnek szóba, akkor mindennek a forrása a családok és a kis- és közepes vállalkozások – írta György László.
– Igaz, három a magyar igazság és egy a ráadás. Vagyis három a kívánság, de ráadásként az uniós pénzek viszont jönnek. Tekintsünk most úgy erre, hogy ez a 6000 milliárd forintnyi uniós pénz új pénz, még akkor is, ha bőven van közte olyan, amely korábbi számlákkal – vagyis már megvalósult beruházással – igazolt. Tekintsünk úgy erre, hogy tényleg jön, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy ténylegesen jön-e.
Amit viszont tudunk a Polish Economic Institute és a Makronóm Intézet egymástól független és más-más módszertannal készült elemzéseiből, hogy 1 euró uniós támogatás 74-78 százaléka visszaáramlik Európa fejlett részébe vagy Kínába és Délkelet-Ázsiába gépek, berendezések vásárlására – ismertette.
Ebből nem, vagy csak korlátozottan lehet folyó költségvetési kiadásokat finanszírozni. Ezek a pénzek jellemzően beruházásokra érkeznek: vasútikocsi vásárlása, szélerőművekre, iskola- és kórházfelújításokra stb. Vagyis egyszeri 6000 milliárd forint bevétel, amiből 4500 milliárd forint el is hagyja az országot, nem fog tudni fedezni minden évben keletkező 5000 milliárd forintos lyukat.
Az ötödik csapás
– Három a magyar igazság, egy a ráadás és az ötödik a csapás. Egyvalami menthetné meg a magyar költségvetést és gazdaságot, ha az egyébként exportversenyképes kapacitásainak lenne piac. Merthogy 2017-2023 között évente 4-5 százalékkal több beruházás valósult meg Magyarországon, mint az unió átlagában. Autógyárak, akkumulátorgyárak, zöldenergetikai és a jövő technológiáját jelentő high-tech beruházások. Csakhogy Európa 2022 óta csupán évi 1,2 százalékkal bővül és az előttünk álló két évre vonatkozó előrejelzések sem kecsegtetnek nagyobb növekedéssel. Ha Európa növekedése beindulna, lenne igény a Magyarországon gyártott termékekre és a növekedés a 3-4 százalékos sávba emelkedhetne, ami akár évi 1000-1500 milliárd forint többlet adóbevételt jelentene a költségvetés számára – magyarázta.
Ehhez Európának csupán olyan kérdéseket kellene megoldania, mint az USA-val összehasonlításban hatszorosára emelkedett gázárak ügye, vagyis véget kellene vetni az orosz-ukrán háborúnak és az orosz energiahordozókra kivetett szankcióknak.
Képesnek kellene lennie a kínaiakkal összehasonlítva kétszer olyan drágán elektromos autót gyártó európaiaknak versenyezni a kínai konkurenciával vagy be kellene szüntetni a versenyt. 54 százalékkal kellene növelni a felfedezésre, innovációra és fejlesztésre költött kiadásokat Európában, hogy felnőjünk az USA és Kína szintjéhez. Képesnek kellene lennie Európának arra, hogy integrálja a társadalmába és a munkaerőpiacára az illegálisan belépőket. Márpedig a statisztikák alapján esetükben a szegények aránya 45 százalék, az EU-állampolgárok esetében 18 százalék.
– Ehhez kívánunk jó (…) nekiveselkedést azoknak, akik ezt a nemes feladatot vállalták. A hazáért való munkálkodás emberpróbáló feladat, még ha kívülről néha egyszerűnek is látszik. Ezért kívánunk jó munkát és jó szerencsét. Ez mindannyiunk közös érdeke – tette hozzá.
Címlapkép: depositphotos.com