Berlin megtalálhatta a módját, hogyan adjon újabb milliárdokat Ukrajnának anélkül, hogy ugyanekkora számlát az uniós költségvetésre terhelne. Németország és több tagállam a 210 milliárd eurónyi zárolt orosz vagyonra támaszkodva teremtene új hitelforrást Kijevnek, ám Belgium továbbra is súlyos jogi kockázatokat lát a konstrukcióban.
Németország vezetésével több uniós tagállam ismét megnyitná a befagyasztott orosz állami vagyon körüli vitát. Berlin egy új, Ukrajnának szánt hitelt támogat, amelynek pénzügyi hátterét az Európában zárolt mintegy 210 milliárd eurónyi orosz eszköz adná. A konstrukció egyúttal lehetőséget teremtene arra, hogy az EU lefaragjon a következő hosszú távú költségvetésben Kijevnek elkülöníteni tervezett 100 milliárd euróból.
Megvan a mesterterv a befagyasztott orosz vagyon elkobzásához
A zárolt orosz vagyon felhasználása még mindig kedvezőbb megoldás, mint az uniós költségvetés további megnyírbálása – mondják a javaslat támogatói
A tervet ismerő négy uniós diplomata és tisztviselő a Politiconak nyilatkozva kifejtette, a kezdeményezés illeszkedik Berlin törekvéséhez, amely a következő többéves uniós költségvetés kiadásainak csökkentését célozza. Az új hitel legalább részben kiválthatná azt a 100 milliárd eurót, amelyet Brüsszel jelenleg Ukrajna támogatására tervez beállítani. Ráadásul, mint mondták: Németország nincs egyedül az elképzeléssel.
- Svédország,
- Lengyelország,
- Hollandia
- és Spanyolország
szintén azt szorgalmazza, hogy a befagyasztott orosz eszközöket vonják be egy újabb ukrán hitel finanszírozásába. A javaslat legnagyobb ellenzője ugyankkor továbbra is Belgium, aminek különös súlyt ad, hogy az Európában zárolt orosz jegybanki vagyon döntő részét a belgiumi székhelyű Euroclear kezeli. A belga kormány attól tart, hogy egy orosz jogi ellenlépés következményei elsősorban Belgiumot terhelnék.
A terv lényegében választás elé állítja Belgiumot: Ukrajna támogatását az uniós költségvetésből finanszírozzák, ami kevesebb pénzt hagyhat a gazdáknak és a régióknak, vagy az orosz eszközök felhasználásával több milliárd eurónyi költségvetési forrást szabadítanak fel.
Az új kezdeményezés támogatói szerint az orosz vagyon bevonása kedvezőbb megoldás lenne annál, mint ha az EU más területeken kényszerülne kiadáscsökkentésre.
Több százmilliárd eurót fagyasztott be a Nyugat
Oroszország 2022. februári inváziója után a G7-országok, az Európai Unió és más nyugati szövetségesek mintegy 260–300 milliárd euró értékű orosz jegybanki eszközt zároltak. Ebből nagyjából 190–210 milliárd euró Európában található, jelentős részét a belga Euroclear kezeli.
A befagyasztott vagyon sorsa azóta komoly jogi és pénzügyi vitát vált ki. A legmesszebb menő javaslatok szerint magát a tőkét is el lehetne kobozni, majd Ukrajna támogatására és későbbi újjáépítésére fordítani. Ugyanakkor több európai ország és az Európai Központi Bank korábban óvatosságra intett.
Az egyik fő aggály szerint az orosz jegybanki tartalékok teljes elkobzása jogi precedenst teremthet, és ronthatja az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
A G7-ek 2024 nyarán kompromisszumos megoldást választva a befagyasztott orosz tőkét érintetlenül hagyták, az eszközökön keletkező rendkívüli bevételeket viszont Ukrajna finanszírozására kezdték felhasználni.
Erre épült az 50 milliárd dolláros G7-hitelcsomag, az Extraordinary Revenue Acceleration Loans for Ukraine, vagyis az ERA, mely konstrukció lényege, hogy a hitel visszafizetéséhez a befagyasztott orosz eszközökön keletkező jövőbeli bevételeket használják fel.
Az előző, Orbán Viktor vezette magyar kormány következetesen ellenezte a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználását, és többször akadályozta az ehhez kapcsolódó uniós terveket. A volt miniszterelnök tavaly decemberben az ügy kapcsán úgy fogalmazott:
„A befagyasztott orosz vagyon eltulajdonítása hadüzenet.”
A kormányváltás után Magyarország álláspontja ebben a kérdésben egyelőre nem ismert. A Magyar Péter vezette kabinet uniós politikája alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy Budapest közelebb kerül az orosz eszközök felhasználását támogató brüsszeli állásponthoz.
Címlapkép: Friedrich Merz és Ursula von der Leyen – Fotó: Facebook / Friedrich Merz