Matusik Tamásnak, az Országos Bírói Tanács volt elnökének a csoportjába tartozik az a bíró, aki annak a férfinak a szabadon engedéséről döntött, akinek a laptopján több száz gyermekpornográf felvételt találtak a rendőrök. A gyanúsított tavaly ősszel került rács mögé, ám a bíróság néhány napja megszüntette a letartóztatását.
Mivel az ügyészség fellebbezett, a végzés nem végleges.
Sokakat megdöbbentett az a kedden nyilvánosságra került hír, hogy a bíróság a napokban megszüntette Nemzeti Földügyi Központ gyermekpornográfiával gyanúsított volt vezetőjének letartóztatását.
A volt vezető céges laptopján közel négyszáz gyermekpornó-felvételt találtak a nyomozók, akit tavaly szeptemberben tartóztattak le és egészen eddig börtönben volt.
A bíróság döntése úgy derült ki, hogy Hadházy Ákos többek között a nyomozás állásáról érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésztől, aki elmondta: gyermekpornográfia bűntette miatt tovább nyomoznak a rendőrök, az ügyészség pedig a gyanúsított letartóztatásának meghosszabbítását kérte március 14-én, azonban ezt a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) a végzésében elutasította és bűnügyi felügyeletet rendelt el a gyanúsítottal szemben, „amelynek ellenőrzésére a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását írta elő”. A végzés ugyanakkor nem végleges, mert az ügyészség fellebbezett.
Információk szerint a letartóztatás megszüntetéséről döntő bíró abban a csoportban tevékenykedik, amelyet Matusik Tamás vezet. Mint köztudott, Matusik, a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírói csoportjának jelenlegi vezetője korábban az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke volt.
Látogatóban az amerikai nagykövetnél
Matusik neve azonban nem csupán az említett pozíciók betöltése miatt vált ismertté a hazai közéletben. Nagy visszhangot váltott ki például az is, amikor még OBT-elnökként a szintén OBT-tag Vasvári Csabával együtt kétszer is találkozott az amerikai nagykövettel, David Pressmannel.
Már az első, az amerikai nagykövetségen történt megbeszélésük is mind bírósági körökben, mind a nyilvánosságban hatalmas felháborodást okozott, amelynek kapcsán később megszólalt az OBT, és megpróbálták megmagyarázni, hogy rutinszerű találkozóról volt szó, amelynek elvi kerete a „demokráciákban teljesen szokásos mód”.
A Kúria elnöke, Varga Zs. András ugyanakkor rámutatott, hogy
az egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel, viszont a hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye.
A Kúria elnöke hozzátette, nincs tudomása arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT-ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna.
Hivatkozási pont
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a még Matusik vezette OBT volt az, amely hivatkozási pont volt az EU jogállamisági jelentéseinél és szolgáltatta az érveket az uniós források elzárásához.
Még tavaly nyáron is heves vitákat okozott, hogy az Európai Bizottság ellenőrzés nélkül az Országos Bírói Tanács többször adatokkal cáfolt, sok bíró személyes integritását sértő önkényes véleményét fogadta el.
A Kúriára vonatkozó észrevételekkel kapcsolatban Varga Zs. András többek között úgy fogalmazott, hogy
„a megállapításokat, mint a bírói tekintélyt minden alap nélkül megkérdőjelező politikai támadást ismételten, sokadszorra visszautasítom. Azt pedig, hogy mindez az Országos Bírói Tanács néhány volt és jelenlegi tagjának öncélú törekvésein alapul, nagyon sajnálatosnak tartom. Ezektől a törekvésektől nemcsak a Kúria képviseletében, hanem minden tisztességes magyar bíró nevében elhatárolódom.”
Kiemelt kép: X
