Magyarország Ügyészsége visszautasítja az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevőjének ügyészséget érintő valótlan állításait – tudatta a Legfőbb Ügyészség szerdán.

Magyarországon az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el, olvasható a közleményben, amelyben a Legfőbb Ügyészség az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője, Tineke Strik keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált.

A kommüniké kiemeli: Tineke Strik a keddi sajtótájékoztatója előtt az ügyészséggel nem konzultált, tőle adatokat nem kért, viszont

a közösségi oldalán már a magyarországi látogatása előtt leírta, hogy szerinte mit fog itt tapasztalni.

„A jelentéstevő szerint az ügyészség, a legfőbb ügyész nem független Magyarországon. Ezzel szemben tény, hogy a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt. Független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel bíró ügyészi szervezet működik az Európai Unióban Magyarországon kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is. A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig – amellett, hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza is hívhatja az ügyészeket – erősen hierarchizált. Ez utóbbi ellen az uniós szervek nem emeltek kifogást” – emlékeztet a Legfőbb Ügyészség, amely azt is kiemeli:.

ugyanakkor a magyar legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad.

Olyan jogköre sincs, mint például a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül megszüntethet.

„A jelentéstevő szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állam az EU-ban. Ezzel szemben az EU közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a megkérdezettek esetében nagy különbség mutatkozik aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 százalék válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben.

Ez utóbbi kérdésre 22 százalék válaszolt igennel, ami az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál” – emeli ki a Legfőbb Ügyészség közleménye.

Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: kilenc százalék válaszolt igennel. Az ügyészség hatáskörébe ezen kilenc százalék tartozik.

„A magyar ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel maga is fellép a korrupció ellen és minden esetben, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, vádat emel.

A korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számát vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó” – emeli ki a kommüniké.

Ezzel kapcsolatban külön kiemelést érdemel, hogy Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze többször is – így legutóbb az Európai Unió tagállamai Legfelsőbb Bíróságai mellett működő ügyészségek vagy azonos jogállású intézmények hálózatának idén májusi luxemburgi konferenciáján, ahol egy évre Polt Péter legfőbb ügyész vette át a szervezet elnöki tisztségét – eredményesnek értékelte az EPPO és a magyar ügyészség 2021 áprilisában munkamegállapodással is megerősített szakmai együttműködését.

Tineke Strik jelentéstevő szerint Magyarországon teljes büntetlenséget élveznek az elkövetők, illetve az ügyészi hivatalnál eltűnnek az ügyek.

„Ez egy képtelen állítás, ami minden alapot nélkülöz. A magyar ügyészség, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, minden esetben vádat emel. Várjuk a jelentéstevő saját – álláspontunk szerint nem valós – állítását alátámasztó konkrét példáit” – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.

Ide kapcsolódnak az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény, a 2023. január 1-jétől alkalmazandó kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatai. Az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt – így például korrupciós – bűncselekmények esetében bárki a bírósághoz forduljon felülbírálati indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás vagy megszüntető határozat született. 2023-ban 35 esetben éltek a jogosultak ezzel a jogukkal. A bíróság öt esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak.

Fontos kiemelni, hogy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság elutasított. Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be.

Az ügyészség a törvények szerint jár el a hatáskörébe tartozó ügyekben – emelte ki a közlemény.

Ügyészség.hu

Borítókép: Tineke Strik
Forrás: Facebook/Tineke Strik