Nemzetbiztonsági vizsgálat indul annak az álhírnek a kapcsán, amely szerint Bassár el-Aszad bukott szír elnök Magyarországra utazott, ugyanis nem zárható ki, hogy a fake news mögött nem emberi butaság, hanem összehangolt titkosszolgálati akció állt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, Orbán Viktor tájékoztatott a tűzszünet és a béketárgyalások esélyeiről. Fél éve senki nem akart a békéről hallani Európában, míg ma már mindenki a békéről beszél – tette hozzá. Ehhez nem lett volna elegendő az uniós elnökség, kellett az amerikai választók bölcs döntése is. Orbán Viktor a béke érdekében folytat tárgyalásokat a nagyhatalmi vezetőkkel.

A béke esélye az új amerikai adminisztráció alapján reális, a tűzszünet megkötése után lehetnek csak béketárgyalások – tette hozzá.

Gulyás Gergely arra is emlékeztetett, hogy Orbán Viktor ma Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyal Ankarában. A magyar kormányfő a héten Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel találkozott Floridában, és telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Szó esett a bukott szír elnökről szóló álhírről is a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta, hogy ez egy minden alapot nélkülöző álhír volt.

Mint mondta, az sem zárható ki, hogy az álhír mögött nem emberi butaság, hanem összehangolt titkosszolgálati akció állt. Hozzátette: ez a nemzetbiztonsági vizsgálat reményeink szerint ki fogja deríteni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, a magyar szolgálatoknak már vasárnap nagy erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy cáfolják az álhírt, valamint annak következtében veszélybe kerültek a Szíriában dolgozó magyarok.

Gulyás Gergely azt is elmondta, a költségvetési bizottság a mai napon tárgyalja a kormány által a költségvetéshez benyújtott indítványokat, valamint jövő hét pénteken a remények szerint az Országgyűlés elfogadja a 2025-ös költségvetést.

A politikus úgy fogalmazott, szeretnének visszatérni ahhoz a gyakorlathoz, hogy a nyár elején fogadják el a költségvetést, azonban idén indokolt volt az amerikai elnökválasztás eredményét megvárni, mivel az döntő hatással van arra, hogy milyen folyamatokkal számolhatunk a jövő évben. Mint mondta, az európai gazdasági folyamatokat leginkább a háború és a béke kérdése határozza meg.

Gulyás szerint jó okunk van az optimizmusra, az amerikai választások eredményének megfelelően a költség is optimista számokból indul ki.

A miniszter beszámolt róla, hogy nagy eredményeket sikerült elérni, ugyanis a 10 százalék körüli reálbér emelkedés példátlan a rendszerváltás óta.

Gulyás Gergely kifejtette, a jövő évi költségvetés célja a családok támogatásának növelése mellett – a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázásával – a vállalkozások megerősítése – a Demján Sándor tervvel. Továbbá kiemelte még a rezsicsökkentés biztonságának megóvását, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

Komoly többletforrásokkal gazdálkodhat 2025-ben szinte minden fontos terület. 2010-hez képest nézve – az inflációt is figyelembevéve – reálértéken a családtámogatások mértéke két és félszeresére nőtt.

Komoly növekedést biztosít a költségvetés az oktatási területen is.

Gulyás Gergely elmondta, hogy egészen biztosan folytatódik a közszolgálatban dolgozók béremelése is. A szakképzésben dolgozók, a pedagógusok, a vízügyi dolgozók és a tudománypolitikai ágazatban dolgozók bére jelentősen nő – sorolta.

A miniszter kiemelte, hogy jövőre tovább folytatódik a költségvetési hiány csökkenése: 2025-ben 3,7, 2026-ban 3 százalék alá kerülhet a hiány.

Gulyás Gergely felidézte, hogy a tegnapi kormány ülésen egy lényeges lépést született a családtámogatási rendszer átalakítása terén.

„Több családszervezet javaslatára a babaváró hitel igénylésének felső korhatárát 35 évre emeljük. Az intézkedés célja, hogy még több család számára tegyük elérhetővé ezt a támogatási formát, reagálva a demográfiai helyzetre, különösen a szülőképes korban lévő nők számának és életkorának alakulására” – fogalmazott.

Ez a változtatás lehetőséget biztosít arra, hogy azok a házaspárok, akik 35 éves korukig vállalják, hogy az első gyermekük öt éven belül megszületik, jogosulttá váljanak a babaváró hitelre.

„Úgy gondoljuk, hogy ez a döntés nem csupán indokolt, hanem a családalapítás szempontjából is kiemelten fontos lépés. Bár az intézkedés korrekcióként is értelmezhető, mindenképpen pozitív hír, hiszen a támogatás elérhetőségét kiterjeszti olyan családokra is, akik eddig nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel” – magyarázta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Vitályos Eszter hangsúlyozta, minden álhírrel szemben folyamatosan érkeznek Magyarországra olyan források, amelyekből a települések infrastruktúráját vagy például a vállalkozásokat segítik.

Az elmúlt két hétben közel 73 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások az elmúlt időszakban. A kormányszóvivő ezután több fejlesztésről tételesen is beszámolt. A kormány döntött arról, hogy fejlesztik a szerb-magyar határátkelőhelyeket, több sávbővítés is megtörténik.

A kormány számára kiemelten fontosak a családok azért, hogy a szülők biztonságban tudhassák a gyermekeiket.

2010 óta több mint a duplájára, 67 ezer fölé emelték a bölcsődei férőhelyek számát, így ma Magyarországon több mint 367 ezer gyermek ellátásáról gondoskodnak bölcsődékben és óvodákban.

Vitályos Eszter továbbá arról is beszámolt, hogy most 11 régóta várt és fontos beruházás fejeződött be, összesen 6,6 milliárd forint összegben.

A kormányszóvivő szerint az előirányzott gazdasági növekedéshez magasabb teljesítményre is van szükség, ezért kiemelt jelentősége van a hazai KKV-k és munkavállalók számára nyújtott támogatásoknak is. Erről szól majd a januárban startoló Demján Sándor-program, amellyel 1410 milliárd forint mozdulhat meg a vállalkozások támogatása érdekében.

A kormány szerdai ülésén döntött arról is, hogy a szerb magyar határátkelő helyeket fejleszteni fogja annak érdekében, hogy gyorsabb legyen az áthaladás. A közeljövőben több sáv bővítés fog megtörténni ezeken a szakaszokon.

Híradó.hu

Borítókép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd