Kiindulópont, hogy a bennfentes kereskedelem a Büntető Törvénykönyv alapján közvádra üldözendő bűncselekmény, a törvény nem határoz meg magánindítványhoz kapcsolódó büntethetőséget.

A Nagykommentár szerint a Büntetőeljárásról szóló kódex Alapvető Rendelkezései között „A büntetőeljárás alapja és akadályai” alcímben kifejezésre jut a legalitás és officialitás fogalompár, melyek a hivatalból való eljárás tartalmi elemei.

A legalitásban az a követelmény (kötelesség) fejeződik ki, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az állam büntetőigényét minden bűncselekmény felderítésével érvényesíteni kell.

Az officialitásban az az állami felhatalmazás (jog) ölt testet, hogy az állam büntetőigényét az erre hivatott szervei a sértett akaratától függetlenül, a törvény szerint eljárva érvényesítsék. A demokratikus jogállamban a büntető hatalom az állam – alkotmányosan korlátozott – közhatalmi jogosítványa a bűncselekmény elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonása.

A Be. 376.§ (1) bekezdése szerint közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A 377.§ (1) bekezdése alapján feljelentést az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál lehet tenni. A feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni, és azt a nyomozó hatóságnak, illetve a 30. § esetén az ügyészségnek megküldeni.

A bennfentes kereskedelem jogi tárgya a tőkepiac tisztességtelen befolyástól mentes, zavartalan működése, amelynek alapja az ügyletek megkötése során elengedhetetlen esélyegyenlőség, a befektetők részére nyújtott információ egyenlő minősége. A tényállás egyben védi a tőkepiacon is érvényesülni hivatott tisztességes piaci magatartást is. 

Ami a felsőbírósági gyakorlatot illeti a Kúria Bfv.1068/2021/12. számú precedensjellegű határozata bennfentes kereskedelem bűntette tárgyában fontos megállapításokat tartalmaz. Amellett, hogy a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályok megsértése jelentős hatással van a tőkepiac biztonságos és zavartalan működésére, a tőkepiac működésének tisztaságára. A bűncselekmény tényállásának alapesete nem tesz különbséget az elkövetőre vonatkozó személyi kör kapcsán, ezért használja az „aki” kitételt, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki bennfentes információ birtokában van, és azt felhasználja.

Az alany akkor bűnös, ha az elkövetési magatartás tanúsításakor rágondol a magatartás jellegére és következményére, és ebben a tudatban végrehajtja. Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az ún. alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása.

A Kúria Bfv.1068/2021/12. számú precedensképes határozata bennfentes kereskedelem bűntette tárgyában az alábbiakat rögzíti. A bennfentes információ definícióját a piaci visszaélésekről szóló EU-rendelet adja meg. A 7. cikk a) pontja értelmében a bennfentes információ, olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.

Végezetül e körben szintén idézhető a Kúria Bfv.1068/2021/12. számú precedensértékű határozata bennfentes kereskedelem bűntette tárgyában. A határozat kimondja, hogy az uniós irányelv alapján ugyan nem kötelezettség, azonban szakmai álláspont alapján ugyancsak bűncselekménynek kell tekinteni azt is, ha az elkövető a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít. Ennek alapvető indoka az, hogy bennfentes kereskedelmet nem csupán ügylet kötésével, hanem saját számla ellenében, nem ügyfélmegbízáshoz kötődően, hanem a befektetési szolgáltató saját ajánlatával is meg lehet valósítani. A törvényben felsorolt minősített esetek meghatározásának indoka, hogy a hivatalos személyekbe és az adott szakma szakembereibe vetett bizalom sérül, ha ilyen személyek követik el a bennfentes kereskedelmet, ezért a súlyosabb büntetési tétel esetükben indokolt.  Ugyancsak súlyosabb büntetéssel büntetendő az, aki a bűncselekményt úgy követi el, hogy az érintett ügylet vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások abszolútértéke különösen nagy (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között) vagy ezt meghaladó értékű.

Az alap- és minősített esetek teljesítik a piaci visszaélésekről szóló irányelvben megjelölt azon követelményt, hogy a szankció hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen, mondja ki a Kúria határozatában.

Forrás: Alaptörvényblog
Címlapkép: civilek.info