Az alkotás egy romantikus történetbe ágyazva a magyar néptánc és népzene erejét mutatja be.

A Békési Miksa forgatókönyvéből készült alkotás két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik az 1970–es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. A két fiatal az erdélyi, kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keveredik.

A Magyar menyegző célja felhívni a figyelmet arra, hogy milyen gazdag örökséggel rendelkezünk, és ha erre nem figyelünk oda, és nem „ássuk ki”, akkor mindez el is tűnhet – hangsúlyozta Káel Csaba rendezőa film sajtóvetítése után.

Szerinte ez a népi művészet – a zene, tánc, díszítőművészet és a viselet – annak idején a paraszti életformához tartozott, és nagyon természetes volt, ennek köszönhetően összeszervezte a helyi közösségeket.

„Azt akartuk megmutatni, hogy van esély arra, hogy ezt tovább éltessük a városokban, és ez a táncházmozgalmak segítségével tud megvalósulni” – mondta, hozzátéve, hogy a film végén megemlékeznek a magyarországi táncházmozgalmak kezdeteiről is, Sebestyén Mártával, Sebő Ferenccel és a Muzsikás együttessel.

„A filmben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes Zsuráfszky Zoltán koreográfiájával összefogva a lakodalmas táncok törzsét adja, kiegészülve az eredeti mérai és kalotaszegi táncokkal” – jegyezte meg.

Káel Csaba szerint ezekben a táncokban „elképesztő életigenlés van”, amit mindenki észrevesz, „ezáltal megmutathatjuk a világnak, hogy mennyire erős a magyar néptánc és a népzene”.

A rendező beszélt arról is, hogy a Magyar menyegző már nagy sikerrel mutatkozott be a világ több pontján: a magyar alkotás a Tallinni filmfesztivál nyitófilmje volt, de Kolozsváron és New Yorkban is sikerrel vetítették, a közeljövőben pedig Ausztrália több városában is láthatják majd a nézők.

Zsuráfszky Zoltán vezető koreográfus azt mondta, hogy a filmben a magyar nyelvterület egyik legkiemelkedőbb tánckultúrája, a kalotaszegi táncok jelennek meg. Erre a vidékre már Kodály Zoltán, Martin György és Andrásfalvy Bertalan is felhívta a figyelmet.

A koreográfus szerint a Magyar menyegző hiánypótló alkotás, amely eredetiségében mutatja be ezt az évtizedeken át gyűjtött anyagot az élő tánckultúráról, a viseletekről, az énekekről, a zenékről. A színészek nem csupán eljátsszák a történetet, hanem megtanulták a táncokat, emellett a filmvásznon az ottani falusi emberek is megjelennek – fűzte hozzá Zsuráfszky Zoltán. A Magyar menyegzőnek köszönhetően már nemcsak a táncegyüttesek hirdetik a világban ezt csodálatos kultúrát, hanem egy játékfilm is – hangoztatta a koreográfus.

A zenés–táncos romantikus játékfilm főszerepeit Kovács Tamás, Kövesi Zsombor és Törőcsik Franciska alakítják. A további szerepekben Bubik Réka, Györgyi Anna, Lengyel Ferenc, Ertl Balázs, Rohonyi Barnabás és Znamenák István látható.

A koreográfiákat Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor alkották, a filmben közreműködnek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei, az autentikus dallamok Pál István Szalonna zenei szerkesztő, zenekarvezető irányításával csendülnek fel.

A film látványtervezője Szendrényi Éva, jelmeztervezője Vavrinecz Krisztina, vágója Makk Lili volt. A Magyar menyegző a Mol–Új Európa Alapítvány támogatásával, a Médiaszolgáltatás–támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Szupermodern Stúdió koprodukciójában valósult meg. A Magyar menyegző producere és operatőre Lajos Tamás.

MTI

Fotó: A Magyar menyegző című film sajtónapja Budapesten, a Lónyay-Hatvany-villában – MTI/Balogh Zoltán