Újabb terrorhullámra figyelmeztetnek.
A Közel-Keleten fokozódó feszültség, az Irán elleni légicsapások és a szíriai káosz soha nem látott migrációs hullámot indíthat el Európa felé, amely súlyos terrorveszélyt hordoz magában. Szakértők egybehangzóan figyelmeztetnek: aktiválódhatnak az alvósejtek, a terroristák pedig ismét beszivároghatnak a migránsok közé, ahogy azt már a korábbi években is tették.
Európa biztonsága forog kockán, a brüsszeli vezetés azonban továbbra is a migráció kezelését helyezi előtérbe a megállítása helyett.
Nyugat-Európa az elmúlt bő tíz évben megtapasztalhatta az elhibázott brüsszeli migrációs politika következményeit. A terroristák rendre kihasználták a határok ellenőrizetlenségét, és bejutottak a kontinensre, hogy aztán ártatlan életeket oltsanak ki.
A 2015-ös Charlie Hebdo elleni támadás alapjaiban rengette meg az európaiak biztonságba vetett hitét.
Ugyanebben az évben Párizsban 130 ember halt meg a több helyszínen, köztük a Stade de France-nál és a Bataclan koncertteremben elkövetett összehangolt merényletsorozatban. Később kiderült, a merénylet elkövetői a migrációs útvonalakat kihasználva jutottak be az EU-ba.
Los terroristas colocaron 10 artefactos explosivos en cuatro trenes de cercanías de Madrid. Murieron 191 personas y más de 1.800 resultaron heridas. Se cumple el 20 aniversario de aquel 11M de 2004. Así reconstruyó @informesemanal la tragedia 👉 https://t.co/PY7sAkaoC0 #11Marzo pic.twitter.com/xYUwjNs13W
— Archivo RTVE (@ArchivoRTVE) March 11, 2024
A borzalmak sora itt nem ért véget:
- 2004, Madrid: Az al-Kaidához köthető terrorszervezet pokolgépes merényletei 191 életet követeltek. A fő szervező, a marokkói Jamal Zougam.
- 2005, London: Iszlamista öngyilkos merénylők 52 embert gyilkoltak meg buszokon és metrókon.
- 2016, Nizza: Mohamed Lahouaiej-Bouhlel tunéziai származású terrorista teherautóval hajtott a tömegbe, 86 ember halálát okozva. Az Iszlám Állam vállalta magára az akciót.
- 2016, Brüsszel: A Zaventem repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson 32 ember halt meg az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet támadásában.
- 2016, Berlin: Karácsonyi vásárba hajtott egy teherautóval egy terrorista, 12 áldozatot hagyva maga után.
- 2017, Isztambul: A Reina éjszakai klubban 39 ember esett áldozatául egy fegyveres merénylőnek.
- 2018, Franciaország: Redouane Lakdim, egy marokkói származású iszlamista terrorista több emberrel végzett egy túszdráma során.
- 2020, Bécs: Iszlamista fegyveres nyitott tüzet járókelőkre, négyen meghaltak.
A terrortámadások sajnálatos módon szinte mindennapossá váltak, különösen Németországban. 2024 augusztusában Solingenben egy 26 éves szíriai származású férfi késsel támadt fesztiválozókra, három embert megölve. Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Ugyanezen év decemberében egy szaúdi férfi hajtott be a magdeburgi karácsonyi vásár tömegébe, több ember, köztük egy gyermek életét kioltva.
Újabb migrácós hullám, újabb terrorhullám?
Míg a világ figyelme az iráni és az ukrajnai konfliktusokra összpontosul, Szíria északkeleti része valóságos puskaporos hordóvá vált. Az Iszlám Államhoz köthető több ezer harcos szabadulhat ki a börtönökből és táborokból, akik ezután akár Európa felé is vehetik az irányt, ami beláthatatlan következményekkel jár a kontinensre nézve.
Az EU belső terrorelhárítási dokumentumai is figyelmeztetnek: a szíriai káosz erősíti a dzsihadista hálózatokat, és elősegítheti a szélsőségesek fizikai beszivárgását a migrációs útvonalakon, vagy a kontinensen élő alvósejtek távoli aktiválását.
Ezzel párhuzamosan az iráni helyzet is növeli a terrorveszélyt. Az iráni vezetés által kiadott fatva, amely bosszúra szólítja fel a muszlimokat, fokozhatja az európai támadások valószínűségét. Nicolas Stockhammer osztrák terrorelhárítási kutató szerint ez a felhívás radikalizálódott egyénektől a szervezett csoportokig sokaknál célba találhat.
Ráadásul a mostani helyzet nem előzmények nélküli: Európában már a tavalyi tizenkét napos háború kapcsán is lepleztek le iráni kémhálózatokat, amelyek zsidó intézmények elleni merényleteket készítettek elő. Az Amadeu Antonio Alapítvány szerint
a veszély „valós, akut és életveszélyes”, mivel iráni ügynökök évek óta kémkednek európai célpontok után.
A német rendőrszakszervezet (GdP) már most riadót fúj a német dzsihadisták ellenőrizetlen visszatérése miatt, és politikai lépéseket sürget, beleértve az olyan befogadási programok felfüggesztését, amelyek segítségével tisztázatlan személyazonosságú emberek léphetnek be a kontinensre.
Több európai ország magas, Franciaország pedig egyenesen a legmagasabb szintű terrorfenyegetettségi riasztást tartja érvényben.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországnak egy másik fenyegetéssel is szembe kell néznie. Mint ahogyan arról beszámoltunk, maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök intézett halálos fenyegetést Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen, amikor úgy fogalmazott, hogy amennyiben a kormányfő nem oldja fel a vétót az Ukrajnának szánt hitelcsomag ügyében „megadja a címét az ukrán fegyveres erőknek”.
Ezzel lényegében merényletre szólított fel, arra pedig az elmúlt időszakban több példát is láthattunk, hogy az efféle retorika milyen veszélyes indulatokat tud elszabadítani.
Fotó: A 2016-os berlini terrortámadás helyszíne – Forrás: Wikimedia.com/Andreas Trojak