Restaurálják az erdélyi fejedelmek gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött portréit, a 11 ritka festményt ezt követően az egykori fejedelmi palotában berendezett múzeumban állítják ki – közölte az erdélyi könyvtár.

A Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő, a római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár közleménye szerint a 11 portrét a nagyszebeni Brukenthal Múzeumba szállították, ahol a közgyűjtemény szakemberei restaurálják őket.

Mint fogalmaztak, a restaurálás után „a fejedelmek visszatérnek a fejedelmi palotába”, ugyanis a portrékat az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelyén, a fejedelmi palotában berendezett múzeumban állítják ki.

A közlemény szerint az értékes festmények restaurálása egy, a Román Nemzeti Könyvtár által kötött hitelszerződés által vált lehetővé.

Emlékeztettek, hogy a 11 festmény az Erdélyi Fejedelemség legdinamikusabb korszakában uralkodó fejedelmeket ábrázolja.

Ezek a következők: Báthory István (1571–1586), Báthory Kristóf (1576–1581), Báthory Zsigmond (1588–1594, 1594–98, 1598–99, 1601–1602), Báthory András (1599), Bocskai István (1604–1606), Rákóczi Zsigmond (1607–1608), Báthory Gábor (1608–1613), Bethlen Gábor (1613–1629), I. Rákóczi György (1630–1648), II. Rákóczi György (1648–1657, 1659–1660) és egy ismeretlen fejedelem.

Robert Roman, a fejedelmi palotában működő kulturális központ és múzeum vezetője különös jelentőségű napnak nevezte a restaurálási folyamat kezdetét, amelynek eredményeként a fejedelmek portréi visszakerülnek uralkodásuk helyszínére. Közölte, a restaurálás befejeztével a nagyközönség is megtekintheti a portrékat a múzeumban, ahol külön galériát alakítanak ki számukra.

A 11 portré az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolja, a képek többségén az uralkodó latin neve is szerepel.

A restaurálás előtt a festményeket digitalizálták, a folyamat 2023 januárjában fejeződött be. Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608–1613) fejedelem bal szemében egy A, jobb szemében egy I betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit.

A digitalizáció által lehetővé tett nagyfokú nagyítás az eddig nem látott részlet mellett a festmények eredeti színeit is felfedte, ami segíti a restaurálást – közölték korább.

A gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása 2024 februárjára fejeződött be, az épületszárnyban múzeum működik. Az önkormányzat idén az impozáns ingatlan újabb épületszárnyának felújítására nyert uniós támogatást.

A várban, a római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716–ban visszajuttatták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.

Az erdélyi fejedelmek portréit is őrző Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól.

1998–ban a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat a gyűjteményre. Az ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810–ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002–ben rövid időre Németországba szállították.

MTI