Új erőviszonyok jönnek a térségben.
A balkáni erőviszonyok alakulása közepette Szerbia folytatja védelmi fejlesztéseit. Aleksandar Vucic szerb elnök kínai szuperszonikus rakéták beszerzésével egy tudatos, több irányba nyitó stratégia mentén növeli az ország mozgásterét.
A szerb államfő szerb elnök megerősítette, hogy országa kínai szuperszonikus rakétákat szerzett be, amelyekkel új szintre emeli Szerbia védelmi képességeit. A Telex beszámolója szerint a CM–400AKG típusú fegyverek akár a hangsebesség többszörösére is képesek, és megjelenésük új helyzetet teremt a térségben.
Vucic egy interjúban világossá tette: „Meglehetősen sok ilyen rakétánk van, és lesz még több is”.
A beszerzés hátterében elsősorban a tavaly aláírt horvát–albán–koszovói védelmi együttműködés áll, amelyet Belgrád biztonsági kockázatként értelmez.
A szerb vezetés lépése jól illeszkedik abba a stratégiába, amely a változó balkáni erőviszonyokhoz való alkalmazkodást célozza. A kínai rakéták nemcsak a hadsereg képességeit bővítik, hanem új dimenziót nyitnak a fegyverbeszerzések terén is.
A folyamatban Magyarország is fontos partnerként jelenik meg.
A két ország 2025–ben kihirdetett, a védelmi együttműködés megerősítéséről szóló megállapodása formálisan nem számított rendkívüli lépésnek, szerb értelmezésben azonban a katonai kapcsolatok erősödésének jeleként jelent meg. A magyar–szerb kapcsolatok szorosabbá válása nem új keletű:
Orbán Viktor és Vucic között kialakult személyes viszony, valamint a térség stabilitásának közös hangsúlyozása hosszabb ideje meghatározza az együttműködést.
Budapest emellett a boszniai Szerb Köztársaság irányába is aktív szerepet vállal, ami tovább erősíti a regionális kapcsolatrendszert. Szerbia az elmúlt években tudatosan több irányba nyitott: kínai eszközök mellett francia Rafale vadászbombázókat is vásárol, miközben megtartja korábbi orosz eredetű technikáját is. Ez a többpólusú megközelítés lehetővé teszi, hogy Belgrád rugalmasan reagáljon a nemzetközi környezet változásaira.
A kínai kapcsolatok nem új keletűek: Szerbia már korábban is vásárolt drónokat és rakétarendszereket Pekingből, és a védelmi költségvetés jelentős része is innen származó beszerzésekre ment.
A Stockholm International Peace Research Institute adatai szerint a fegyverimport több mint fele kínai eredetű volt az elmúlt években. A fejlesztések ugyanakkor nem jelentik a nyugati irány feladását sem. A francia repülőgépek beszerzése és a NATO–val fenntartott partnerség azt mutatja, hogy Szerbia kiegyensúlyozott, több irányba nyitó politikát folytat.
A balkáni reakciók vegyesek: egyes szomszédos országok új helyzetről beszélnek, ugyanakkor a szerb álláspont szerint a lépések elsősorban védelmi célt szolgálnak.
A térség történelmi feszültségei miatt Belgrád különösen fontosnak tartja, hogy saját eszközeivel garantálja biztonságát. A rakéták képességeit illetően egyes beszámolók szerint akár 400 kilométeres hatótávolságot is elérhetnek, és már más országokban is alkalmazták őket. Mindez azt jelzi, hogy Szerbia egyre modernebb és összetettebb eszközökkel erősíti haderejét.
Fotó: Aleksandar Vucic szerb elnök (j) és Orbán Viktor miniszterelnök – MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher