Sajtótájékoztatót tartott a Civil Összefogás Fórum (CÖF–CÖKA), amelyen ifjabb Lomnici Zoltán szóvivő, elnöki főtanácsadó és Tordai Máté külügyi igzgató ismertették a szervezet álláspontját aktuális közéleti kérdésekben, valamint bejelentették nemzetközi lépéseiket.
A Béketanácshoz és a NATO főtitkárához fordul a Civil Összefogás Fórum (CÖF–CÖKA) – jelentette be a szervezet szóvivője és a külügyi igazgatója. Ifjabb Lomnici Zoltán és Tordai Máté ismertette a szervezet álláspontját aktuális közéleti kérdésekben, valamint bejelentették nemzetközi lépéseiket.
A tájékoztató elején Ifj. Lomnici Zoltán szóvivő két fő témát emelt ki. Elsőként reagált arra, hogy a sajtóhírek szerint Magyar Péter új kampányszlogenként a „Nem akarunk háborút” üzenetet kívánja használni. Ennek kapcsán közölte: a CÖF–CÖKA levédette a nemakarunkhaborut.hu domainnevet, hangsúlyozva, hogy az általuk képviselt tartalom a nemzeti oldalhoz és annak politikai közösségéhez kötődik.
A szóvivő bírálta azt a politikai magatartást, amely szerinte „mindent leuralni” igyekszik, és úgy fogalmazott: ezzel a lépéssel kívánnak gátat szabni ennek a folyamatnak.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az elmúlt időszakban több ellenzéki – korábban a Momentum Mozgalomhoz köthető – politikus a Észak-atlanti Szerződés Szervezete felé fordult a magyar demokrácia helyzetével kapcsolatban. A CÖF álláspontja szerint ez a lépés kérdéseket vet fel, különösen annak fényében, hogy a NATO szerepe ezen a téren jogilag nem teljesen kidolgozott.
A szervezet ezért – mint elhangzott – saját eszközeivel kíván fellépni: Csizmadia László kezdeményezésére levelet küldtek a NATO főtitkárának, Mark Ruttének, valamint egy másik megkeresést is megfogalmaztak, amelyet Donald Trumpnak, a Béketanács vezetőjének címeztek.
Tordai Máté megszólalásában hangsúlyozta: a lépések nem politikai kampánycélokat szolgálnak, hanem válaszok egy szerinte súlyosbodó helyzetre. Állítása szerint Magyarországot az utóbbi időszakban olyan jelenségek érik, amelyek egyszerre érintik a szuverenitást, a demokratikus működést és a biztonságot.
A külügyi igazgató külön kitért az ukrán politikai és katonai vezetés egyes kijelentéseire, amelyeket elfogadhatatlannak nevezett.
A NATO-hoz intézett levélben többek között arra várnak választ, hogy a szövetség miként értékeli a helyzetet, és milyen lépések várhatók egy esetleges eszkaláció esetén.
A másik levél célja – mint elmondta – a magyar választások legitimitásának megerősítése. A CÖF szerint fennáll a veszélye annak, hogy nemzetközi szereplők megkérdőjelezik majd a választási eredményeket, ezért indokoltnak tartják, hogy a Béketanács figyelemmel kísérje a folyamatokat, sőt lehetőség esetén megfigyelőként is részt vegyen.
A szervezet képviselői hangsúlyozták: a magyar emberek biztonságát és demokratikus döntéseit sérthetetlennek tartják, és minden rendelkezésükre álló eszközzel fellépnek ezek védelmében.
Az alábbiakban teljes egészében ismertetjük a CÖF-CÖKA Béketanácshoz, illetve Donald Trumphoz írt levelét, amelyet Csizmadia László, a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke jegyez:
Donald J. Trump Úr,
a Béketanács elnöke részére
Tisztelt Béketanács / Tisztelt Elnök úr!
Az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy a magyarországi baloldal politikai szereplői nemzetközi katonai vagy biztonságpolitikai szervezetekhez fordultak kifejezetten belpolitikai természetű kérdésekben.
Cseh Katalin, a balliberális Momentum Mozgalom egykori európai parlamenti képviselője 2019 novemberében például olyan kezdeményezéssel élt, amelyben a magyarországi jogállamiság – általa vélt rossz helyzetére hivatkozva – a NATO fellépését kérte.
Hasonló módon a közelmúltban Fekete-Győr András, a párt egykori elnöke és országgyűlési képviselője fordult levélben a NATO főtitkárához, amelyben a magyar demokratikus folyamatokkal kapcsolatban fogalmazott meg alaptalan aggályokat és sürgette a szervezet szerepvállalását.
Ezek a kezdeményezések azonban tényszerűen nem igazolt, megalapozatlan állításokra épültek, így jellegükben és tartalmukban is belpolitikai indíttatású politikai támadások voltak.
Ugyanakkor a jelenlegi geo- és belpolitikai környezetben ténylegesen jelentek meg olyan konkrét körülmények is, amelyek külső nyomásgyakorlás vagy befolyásolási kísérlet gyanúját vetik fel Magyarországgal szemben, és amelyek indokolják, hogy hasonló eszközzel élve a Béketanácshoz forduljunk a demokratikus folyamatok védelme érdekében.
Egyrészt az ukrán vezetés szándékos döntése következtében a Magyarországra irányuló olajszállítás blokád alatt áll, veszélyeztetve hazánk energiaellátását és gazdaságát. A lépés mögött nyilvánvaló politikai indítékok húzódnak meg, hiszen az intézkedés néhány héttel az országgyűlési választások előtt történik, közvetlenül hatást gyakorolva a magyar belpolitikai folyamatokra, minek következtében a külső befolyásolás szándéka egyértelmű.
Másrészt ukrán politikai és közéleti szereplők – köztük Volodimir Zelenszkij elnök is – több nyilvános megszólalásban közvetlen fenyegetést fogalmaztak meg Magyarország miniszterelnökével szemben, valamint az ukránbarát politikát folytató Tisza Párt választási sikerének reményét, illetve kívánatosságát fejezték ki.
További aggodalomra ad okot a közelmúltban kirobbanó „ukrán pénzszállító-botrány” ügye, melynek során – a sajtóban megjelent információk szerint – jelentős mennyiségű, külföldről származó pénzeszköz juthatott be átláthatatlanul az ellenzéki politikai térbe, ugyancsak felvetve a külső befolyásolás lehetőségét. Természetesen, az ügy teljes körű kivizsgálása az illetékes hatóságok feladata, azonban a puszta gyanú is rámutat arra, hogy mennyire fontos a választási folyamatok védelme.
Végezetül, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a progresszív uniós elit, élén a – Tisza Pártot tagjai között tudó – Európai Néppárttal, már régóta minden eszközzel a konzervatív, szuverenista magyar kormány megdöntésén dolgozik, miközben erőteljesen bírálja annak békepárti politikáját.
Mindezekre tekintettel, tisztelettel fordulunk a Béketanácshoz, kérve, hogy lehetőségei és mandátuma keretei között fordítson kiemelt figyelmet a magyar demokratikus intézmények és választási folyamatok külső befolyásolási kísérleteinek kérdésére. Amennyiben pedig mód nyílik rá, kérjük annak mérlegelését, hogy a szervezet választási megfigyeléssel vagy szakmai állásfoglalásokkal hozzájáruljon a demokratikus folyamatok integritásának megőrzéséhez.
Meggyőződésünk, hogy a demokrácia egyik alapelve a nemzeti szuverenitás és a választópolgárok szabad döntésének tiszteletben tartása. Ezen elv érvényesülése minden demokratikus közösség közös érdeke.
Bízunk benne, hogy a Béketanács a béke, a stabilitás és a demokratikus értékek védelme iránti elkötelezettségének megfelelően megvizsgálja a felvetett kérdéseket.
Megtisztelő válaszát előre is megköszönve!
Budapest, 2026. március 24.
Tisztelettel:
Dr. Csizmadia László
kuratóriumi elnök
Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány
Fotó: Civilek.info