Varga Judit joggal feltételezte a kegyelmi ügyben, hogy az eljárási folyamatot a főosztály követi, ennek alapján jegyezte ellen a kegyelmi kérést – jelentette ki Róna Péter a közmédia műsorában. Azt is megjegyezte, hogy a lex Orbán néven elhíresült alkotmánymódosítási javaslat egy „jogi torzszülött”.
Novák Katalin volt köztársasági elnök tartozik a nemzetnek annak feltárásával, hogy mi is történt a kegyelmi ügyben, Varga Judit akkori igazságügyi minisztert pedig átverték – jelentette ki Róna Péter a Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcast pénteken közzétett epizódjában.
Az Oxfordi Egyetem tanára, az ellenzék volt köztársaságielnök-jelöltje, aki online kapcsolódott be a beszélgetésbe, azzal kapcsolatban, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy összes dokumentumát, azt mondta: ezeknek a dokumentumoknak az a mondanivalója, hogy nem követték a kegyelmi eljárást, a törvényben rögzített menetrendet. A kegyelmi főosztály hozzájárulását, vagy támogatását nem kérték ki, és nem szerezték be.
Első körben pedig az történt, hogy Varga Judit úgy küldte fel a kérvényt a köztársasági elnöknek, hogy nem ajánlotta a kegyelem megadását. Ennek ellenére Novák Katalin a kegyelem megadása mellett tört lándzsát – idézte fel. Majd úgy juttatták el Varga Judithoz, hogy a kegyelmi főosztály ezt nem látta, ami nem felel meg a lefektetett menetrendnek.
Szerinte attól függetlenül meg kellene indokolnia Novák Katalinnak a döntését, hogy alkotmányosan erre nem kötelezhető. Ha az Országgyűlés ezzel kapcsolatban meghallgatást rendel el és behívja Novák Katalint, akkor Novák Katalinnak kutya kötelessége elmenni és a feltett kérdésekre válaszolni – mondta.
A továbbiakban lehetségesnek nevezte, hogy Varga Judit – mivel kikerülték a kegyelmi főosztály bevonását – azzal a benyomással írta alá a dokumentumot, hogy a főosztálynak nem volt semmiféle ellenvetése ezzel kapcsolatban. Vagyis Varga Juditot átverték – mondta.
Hozzátette: ha egyetlen jelzős szerkezettel kellene jellemezni ezt a kegyelmi eljárást, azt mondaná, hogy az akkori köztársasági elnök nem teljesítette az alaptörvényben rögzített feladatát. Ugyanis az alaptörvény azt írja elő, hogy ő őrködik az államszervezet demokratikus működése fölött, ám az államszervezet demokratikus működését itt elszabotálták.
„Ebben a helyzetben abban sem biztos, hogy ez a kegyelmi döntés még érvényes” – fűzte hozzá.
„Neki, mint a demokratikus államszervezet őrének kötelessége lett volna megnézni, hogy milyen hiányosságok keletkeztek, ám ezt nem tette meg. Alapvetően téved abban is, hogy nincsenek politikai feladatai, vagy tudatosan elhárítja az alaptörvény által rábízott feladatkört” – mondta.
– Maga az alaptörvény legalább két politikai eszközt is az államfő rendelkezésére bocsát éppen azért, hogy a politikai felelősségét teljesíteni tudja. Ugyanis az alaptörvény azt mondja, hogy az államfőnek joga van részt venni az Országgyűlés ülésein, és ott felszólalni. Az alaptörvény pedig azt is előírja, hogy a köztársasági elnöknek joga van törvényt előterjeszteni – sorolta Róna Péter.
Miután Sulyok Tamás az index.hu-nak adott interjúban megerősítette, hogy ő ezt a feladatkört nem vállalja, az elmozdításához szükséges feltételek teljesülnek, tehát nincs szükség az alaptörvény módosítására sem. Az Országgyűlésben a képviselők ötöde kezdeményezheti elmozdítását, az elmozdítási indítványát megszavazhatja az Országgyűlés kétharmada, és az elmozdításról pedig az Alkotmánybíróság hivatott dönteni. Szerinte pedig ezt a fideszes elemekből álló Alkotmánybíróság sem fogja elutasítani, mert mire az Alkotmánybíróságra kerülne ez a dolog, Sulyok Tamás hitelessége romokban heverne az ország és a világ előtt.
Róna Péter szerint Sulyok Tamás le fog mondani
– A Tisza-kormánynak ezt a menetrendet kellene követnie az alkotmánymódosítás helyett, mert ezzel elismerné a különböző hatalmi ágak működését, vagyis bizonyíthatja, hogy nem tör egyeduralomra. Ha alkotmánymódosítással állna elő, ugyanazt csinálná, mint a Fidesz. Ugyanakkor valószínűbbnek tartja, hogy Sulyok Tamás lemond a posztjáról.
Másik lehetőség a közvetlen elnökválasztás bevezetése – tette hozzá.
Azt az alkotmánymódosítás-tervezetet, amely szerint csak nyolc évig lehet valaki miniszterelnök és ennek érvénye 1990. május 2-tól datálódik, úgy kommentálta: azt üzeni Magyar Péter miniszterelnöknek, hogy ezt a tervezetet vonják vissza és felejtsék el!
Mert ez a korlátozás nem fér bele a parlamenti demokrácia rendszerébe, csak egy elnöki rendszerbe. Mert Magyarországon nem elnökre, hanem pártokra szavazunk és aztán ők döntik el, hogy ki legyen a miniszterelnök. Vagyis a tervezet egy
„jogi torzszülött, egy lex Orbán”.
A műsorvezető végül felvetette: Varga Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével készített interjúja során szóba került, hogy a nagy globális hitelminősítők a napokban, illetve az elkövetkező hetekben készítik el a jelentésüket Magyarországról.
Róna Péter ezzel kapcsolatban úgy vélekedett:
ha Varga Mihály azt tartja valószínűnek, hogy a költségvetési helyzet ellenére türelmi időt kap a hitelminősítőktől Magyarország, akkor ez valószínűsíthető. A maga részéről is valószínűnek tartja, hogy ősszel fogják újra elővenni ezt a kérdéskört.
„A jövő dönti el, hogy a Tisza-kormány mit tud tenni a következő időszakban, annak érdekében, hogy elkerülje az ország a leminősítést” – mondta Róna Péter.
Fotó: Facebook / Varga Judit