Az előző részben definiáltuk a krónikus csalánkiütést és egy eset kapcsán mutattuk be ennek a nagyon kellemetlen kórképnek az összetett mechanizmusát. Ebben a részben részletesen taglaljuk a kiváltó okokat és a kezelés lehetőségeit.
A krónikus csalánkiütés (urticaria) okai
A krónikus csalánkiütést három csoportba sorolhatjuk: Az első csoport a kiváltható csalánkiütések csoportja. Ide azok az állapotok tartoznak, ahol valamilyen fizikai vagy kémiai inger vált ki csalánkiütést. Ez utóbbinak kilenc (!) alcsoportja ismert. A következő felsorolásban gyakoriság szerint csökkenő sorrendben következnek: 1. a szimptómás dermogáfizmus: a csalánkiütés azon formája, melyet a bőr enyhe mechanikai ingerlése – vakarás, dörzsölés, nyomás – vált ki, 2. a hideg hőmérséklet 3. az izzadás vagy/és sportolás 4. a nyomás, 5. a napfény, 6. a meleg, 7. a víz (fél óránál hosszabb vízbehatás esetén) 8. a kontakt 9. a vibrációs ártalom hatására ki-alakuló csalánkiütés.
Létezik az úgynevezett spontán krónikus urticaria. Ez az a kategória, ahol a kiváltó ok még nem tisztázott vagy nem tisztázható.
Harmadik csoport az egyéb betegségek okozta krónikus csalánkiütés: mivel belszer-vi betegségek is állhatnak a háttérben ezért részletes kivizsgálás indokolt.
A leggyakoribb belgyógyászati kiváltó okok:
- Szisztémás és szervspecifikus autoimmun kórképek: külön felhívva a figyelmet a pajzsmirigy betegségeire
- Krónikus fertőzések: például fogászati betegségek, krónikus arcüreggyulladás vagy Helicobacter pylori fertőzés
- Daganatos betegségek: a nem tisztázott krónikus urticaria esetén rosszindulatú daganatos kórképet is ki kell zárni
- Élelmiszer-adalékanyagok: Bár az ételallergia inkább az akut formára jellemző, a tartósítószerek vagy a magas hisztamintartalmú ételek (pl. érlelt sajtok, alkohol, ha-lak) ronthatják a krónikus állapotot.
- Gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként ilyen tünetet: Javasolt ilyenkor az összes, nem létfontosságú gyógyszer kerülése, elhagyása
- Pszichés tényezők: A tartós szorongás, lelki feszültség jelentősen súlyosbíthatja a panaszokat.
Bár a diagnózis felállítása egyszerű, hiszen a csalánkiütés könnyen felismerhető, kialakulásának, okának kiderítése már rendkívül nehéz és összetett feladat. El lehet végezni fizikai teszteket (jégkocka-teszt, meleg-teszt, UV-sugárzás, testmozgás, nyomás), és szükség lehet szövettani mintavételre is. Kórházi kivizsgálást és elimi-nációs diétát a szakmai ajánlások feleslegesnek, drágának, egyáltalán nem kifizető-dőnek tartanak főleg csekély diagnosztikus értékük miatt.
Kezelési lehetőségek
A jelenlegi terápiás irányelvek korszerű, úgynevezett második vagy harmadik gene-rációs allergia ellenes gyógyszerek adását javasolják első lépésben. A glükokorti-koszteroidok csak súlyos tünetek esetén, rövid ideig alkalmazhatóak. Fényterápia hozzáértő szakember kezében segíthet a tünetek visszaszorításában.
Súlyos, kezelésre nem reagáló esetekben bőrgyógyászati centrumokban már Ma-gyarországon is elérhetőek a monoklonális antitest alapú legkorszerűbb kezelések.
A szakirodalmi adatok és saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy az ultrafeldolgo-zott élelmiszerek (üdítők, instant levesek, chipsek, kekszek, előrecsomagolt sütemé-nyek, készételek, gyorsételek, felvágottak, reggelizőpelyhek, müzlik, puffasztott ga-bonatermékek, tömeggyártott fehér kenyerek és péksütemények, mesterséges ösz-szetevők: ízfokozók, emulgeálószerek, színezékek) kerülése, kiiktatása csökkentheti, megszüntetheti a kellemetlen bőrtüneteket. És nem mellesleg pácienseink gyomor bélrendszeri problémái is szanálódhatnak. De ez már egy másik történet…
Címlapkép: depositphotos.com