Miután a Tisza Párt – ígéretével ellentétben – az alakuló ülést követő első hétre nem hívott össze parlamenti ülést, így ma kezdődik meg a képviselők munkája az Országházban, ugyanis ma és holnap tartja az első rendes üléseit az új Országgyűlés.
Napirenden szerepel többek között a Lex Orbán néven hírhedtté vált Alaptörvény-módosítás, és Kocsis Máté mentelmi jogáról szóló döntés is Emellett a képviselők döntenek a Tisza által javasolt vizsgálóbizottságok felállításáról is.
Eldőlhet a Lex Orbán sorsa
Már reggel az Igazságügyi és Alkotmányügyi bizottságban tárgyalni fogják a Tisza által benyújtott Alaptörvény-módosításokat. Korlátozni akarják, hogy egy miniszterelnök mennyi ideig lehet hivatalban. Terveik szerint egy ember maximum csak nyolc évig tölthetné be a kormányfői pozíciót. A törvénymódosítás látványosan Orbán Viktor ellen irányul. A módosítás visszásságát keményen bírálta többek között Lázár János, a Fidesz képviselője, de a korábbi alkotmánybíró, Pokol Béla is szétszedte a javaslatot. Kiszelly Zoltán pedig nem csak arra mutatott rá, hogy a módosítás aggályos a visszamenőleges jogalkotás miatt, hanem arra is, hogy ez lényegében azért van, mert Magyar Péterék félnek Orbán Viktor visszatérésétől. Lattmann Tamás nemzetközi jogász pedig egyenesen azt mondta: „Ez a szövegezés sz*r”.
A Patrióták Európáért európai parlamenti frakciója közleményben ítélte el a Tisza Párt alkotmánymódosítási javaslatát, amely visszamenőlegesen korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát. Rámutattak: a kezdeményezés sérti a jogállamiság és a demokratikus verseny alapelveit, mivel egy konkrét politikus közéletből való kiszorítását célozza.
Emellett a Tisza Párt kezdeményezte az Alaptörvény egy bekezdésének teljes törlését: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik”. Jelenleg ez a szigorú hazai migrációs politika alkotmányos védőbástyája. Semmi mással nem magyarázható e mondatok törlésének javaslata, csak azzal, hogy
a Tisza Párt azért akarja ezt a mondatot kiiktatni az alaptörvényből, hogy fellazítsa az ország szigorú migrációs politikáját és megkezdje a migrációs paktum végrehajtását.
Gulyás Gergely szerint ezzel a kormánytöbbség nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését készíti elő, hanem azt az alkotmányos alapot is felszámolja, amely eddig lehetővé tette a migrációs paktum elutasítását és az illegális bevándorlással szembeni fellépést. A Fidesz frakcióvezetője rámutatott:
mindebből az következik, hogy a Tisza-kormány hosszabb távon el akarja fogadni az európai migrációs paktumot.
Államosítás felsőfokon
A módosító javaslat azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona nemzeti vagyon. Bár a javaslat szerint a kekva-típusú alapítványok egyelőre nem szűnnek meg, de az alapítói jogok, melyek idáig maguknál az alapítványoknál voltak, az államhoz kerülnek. Ez egyebek között azt jelenti, hogy a kormány, ha akar, új kuratóriumokat állíthat fel, megváltoztathatja azok összetételét, és lesz ráhatása a gazdálkodásra is. Ezzel az eddig magánkézben lévő felsőoktatási intézmények teljes mértékben állami felügyelet alá kerülhetnek, mind szervezésben, mind irányításban, mind pedig a pénzügyi kontrollt illetően.
A lépéssel többek között az MCC-t is államosítaná a Tisza-kormány, ami nem tetszik annak diákjainak, így elindítottak egy kezdeményezést, hogy megőrizzék az eddig függetlenül működő szellemi műhelyüket az állami befolyástól.
„Őrizzük meg az MCC-t!” – diákkezdeményezés indult a tehetséggondozó megmaradásáért
A Mentelmi Bizottság Kocsis Máté mentelmi jogáról dönt. Ezzel kapcsoltban a fideszes politikus azt írta: „Az első mentelmi jog kikérés az enyém lesz, mert Magyar Péter és családja nem tűri a kritikát. Úgy gondolják, ők gyalázhatnak bárkit, a templomból kijövő embereket a platóról, vagy újságírókat, civileket, de róluk egy hangot sem lehet szólni.”
Üzenem nekik, én nem bújok a mentelmi jogom mögé, mint Magyar Péter, nem kell fáradniuk vele
– hangsúlyozta. Később azt is elmondta, hogy ő maga is meg fogja szavazni mentelmi jogának kiadását.
A vizsgálóbizottságok is megalakulhatnak
A mai ülésen tárgyalhatják meg a a képviselők a vizsgálóbizottságok felállítását is. A Tisza öt vizsgálóbizottságot akar:
- a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságot,
- az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságot,
- a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságot,
- a kegyelmi ügy felelőseit feltáró vizsgálóbizottságot,
- valamint a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottságot.
A Tisza a vizsgálóbizottságok kapcsán a szabályokat is szigorítaná. Kimondanák, hogy kötelező a megjelenés a bizottság előtt, azokra, akik ezt nem teszik meg, nem csak magas összegű bírságokat akarnak kiróni, hanem azt is bevezetnék, hogy elő lehessen állítani a távolmaradókat. Ráadásul mindezt kieresztenék a képviselőkre is.
Politikai bíróságként működnének a Tisza parlamenti vizsgálóbizottságai
Heves csaták várhatók az ülésteremben
A parlamenti ülés Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik, amire a képviselőcsoportok válaszolhatnak, azonban ezekre a felszólalásokra még viszontválaszolhat a miniszterelnök. Ezt követik az interpellációk: a Fidesz két kérdéssel fordult a tiszás miniszterekhez, az egyikben a 480 forintos üzemanyagár ígéretét, a másikban a az oktatáspolitikát érintik. A KDNP a migrációs paktummal, a férfi és a nő biológiai meghatározásáról, valamint a magyar gyerekek és szülők érdekeinek megvédéséről kérdez. A Mi Hazánk a Covid-károsultakkal, a Budapest-Belgrád vasútvonallal és a Meta reklámadójával kapcsolatban kérdez.
Ezt követheti a napirend szerint a vizsgálóbizottságok felállításáról szóló döntéshozatal, ami után az azonnali kérdések órája következik.
Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök beszédet mond eskütétele után az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert