A Parlament falai között is folytatná Magyar Péter az előző kormány elleni bosszúhadjáratát. Mint ismert, a Tisza Párt öt vizsgálóbizottságot állítana fel, amelyek szinte bíróságként funkcionálva, drákói szabályokat alkalmazva járnának el.
A kampányban ígért törvényhozási dömping várat magára, ehelyett a Tisza Párt továbbra is kampányüzemmódba ragadt, és a Fidesz–KDNP elleni hadjárattal van elfoglalva. Ennek egyik jele, hogy egyelőre több vizsgálóbizottság felállítását jelentették be, mint ahány törvényjavaslata eddig van a Tiszának.
A parlament keddi ülésnapján a képviselők döntenek a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság, a kegyelmi ügy felelőseit feltáró vizsgálóbizottság, illetve a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője egészen odáig ment, hogy a Facebook-oldalán a rendszerváltás újabb mérföldkövének nevezte a javaslatcsomagot, ami a vizsgálóbizottságot felállítását is tartalmazza.
Megjegyzendő, hogy
a kegyelmi üggyel foglalkozó vizsgálóbizottság összehívása egyébként is okafogyott.
Ugyanis a napokban nyilvánosságra hozták a kegyelmi ügy dossziéit, amelyekből kiderült, hogy a leköszönt kormánynak semmi köze nem volt az ügyhöz. Bár semmilyen jel nem utalt rá eddig sem, Magyar Péter mindenáron azt akarta látni, hogy a dokumentumokból valahogy kiderül az előző kormány felelőssége.
Drákói szigort vezetne be Magyar Péter sógora
Ráadásul a tervezett parlamenti vizsgálóbizottságok már-már bíróságként működnének, ami még egy balliberális jogvédő szervezetnél is kicsapta a biztosítékot. Melléthei-Barna Márton bukott igazságügyi miniszterjelölt (nem mellesleg Magyar Péter sógora) és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának tiszás vezetőjének tervezete szerint új büntetőjogi tényállást vezetnének be az országgyűlési vizsgálóbizottságok munkájának akadályozása esetére.
A büntető törvénykönyv módosítása értelmében aki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, és ezzel akadályozza egy parlamenti bizottság munkáját, vétséget követne el, és
két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
Ugyanez vonatkozna arra is, aki nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz. Ha ezzel bűncselekmény elkövetését szolgálja vagy annak leplezésére irányul, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lenne.
A tervezet pénzbírságot is bevezetne azokkal szemben, akik önhibájukból nem jelennek meg a vizsgálóbizottság előtt. Az első mulasztás után százezer forintot, a második után egymillió forintot kellene fizetni, harmadik alkalommal pedig az egymilliós bírság mellett a bizottság elnöke az érintett elővezetését is elrendelhetné.
A 444-nek Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója úgy vélekedett, hogy a javaslat a politikai alapon működő parlamenti bizottságokat lényegében az igazságszolgáltatáshoz hasonló eszközökkel ruházná fel: bírósági logikájú kötelezettségeket és következményeket rendelne a bizottsági meghallgatásokhoz. Megjegyezte, hogy
egy parlamenti vizsgálóbizottság viszont politikai testület, politikusok ülnek benne, politikai felelősséget vizsgál, és politikailag motivált döntéseket hoz.
Ráadásul Szabó szerint teljesen abszurd elképzelés, hogy valakit szabadságvesztéssel fenyegessenek azért, mert akadályozta egy politikai bizottság munkáját.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert