Magyar Péter a hétvégén adott interjúkban ismét utalásokat tett arra, hogy minél előbb távoznia kell Sulyok Tamás köztársasági elnöknek. A miniszterelnök szavai szerint nem véletlen a május 31-i dátum, annak köze van az uniós pénzekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, kompromisszumokhoz és azoknak jogszabályokba való sikeres és minél előbbi átültetéséhez. Az alkotmányjogász szerint nincs semmilyen jogi ráhatása egy pártelnök-miniszterelnöknek a köztársasági elnök hivatalban maradására vagy eltávolítására.
Bármelyik politikai erő vezetője legfeljebb politikai véleményt nyilváníthat, sem a miniszterelnök-jelölés tekintetében, sem a köztársasági elnök hivatalban maradására vagy eltávolítására nincs semmilyen jogi ráhatása – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán, miután Magyar Péter a Telexnek adott interjúban arról beszélt, fontos, hogy Sulyok Tamás mielőbb távozzon hivatalából és május 31-ig önszántából mondjon le, mert az uniós források hazahozatalához számos törvénymódosításra, alaptörvény-módosításra lehet szükség, és attól tart, az államfő „megakasztaná” ezeket a „jogászkodásával”.
Az alkotmányjogász véleménye szerint az ilyen típusú követelések az alkotmányos hatáskörök figyelmen kívül hagyását, sőt azok szándékos figyelmen kívül hagyását tükrözik.
A Századvég tudományos igazgatója egyúttal emlékeztetett, a köztársasági elnök megbízatása kizárólag a megbízatási idejének lejártával, halálával, kilencven napot meghaladó tartós képtelenség esetén, a megválasztáshoz szükséges feltételek hiányában, összeférhetetlenség kimondásával, lemondásával vagy a tisztségtől való megfosztással szűnhet meg, utóbbi esetén az Alkotmánybíróság eljárása szükséges az alaptörvény 13. cikke alapján.
Az alkotmányjogász rámutatott, az Alkotmánybíróság már korai határozataiban is egyértelműen értelmezte a köztársasági elnök önálló, a pártpolitikai érdekektől független közjogi pozícióját. Ifjabb Lomnici Zoltán felidézte az AB egy korábbi határozatát, amely kiemelten hangsúlyozza, hogy a köztársasági elnök állapota a hatalmi ágak rendszerében önálló, és hatáskörei nem vonhatók el önkényesen.
– Ez a döntés alapvetően rögzíti, hogy az államfő pozíciója nem alárendelt más szerveknek, hanem az alkotmányos egyensúly része és őrzője; de egy másik határozat is alátámasztja a köztársasági elnök alkotmányvédelmi funkcióját, amikor a bírósági szervezetrendszer sarkalatos törvényi védelmét erősítette meg a köztársasági elnök indítványára – magyarázta a Századvég tudományos igazgatója, kiemelve,
az Alkotmánybíróság gyakorlata tehát egyértelműen alátámasztja, hogy az államfő önálló közjogi pozícióval rendelkezik, amely nem alárendelt a pillanatnyi pártpolitikai érdekeknek.
Ifj. Lomnici szerint az, hogy Magyar Péter napi szinten arra szólítja fel Sulyok Tamást, távozzon a hivatalából, nehezen egyeztethető össze az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogállamisági elvvel, amely az emberi méltóság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság közös értékeit rögzíti.
– Az Európai Unió Bírósága és az uniós intézmények álláspontja szerint a jogállamiság magában foglalja az intézmények függetlenségét és az intézményi stabilitást. Politikai szereplők saját értelmezésük szerinti nyomásgyakorlása az alkotmányos szervekre aláássa ezeket az értékeket, és ellentétes azzal a követelménnyel, hogy a hatalomgyakorlás joghoz kötött legyen – közölte.
Álláspontja szerint közjogilag különösen aggályos ez a tendencia, mert hosszabb távon az intézmények politikai nyomás alá helyezését és a jogállami garanciák kiüresítését vetíti előre.
– Az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi bíróság (EJEB) gyakorlata egyaránt hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás és az alkotmányos szervek függetlensége nem lehet alku tárgya – húzta alá.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint óvatosságra inti a Tisza Pártot az a tény is, hogy Lengyelországban – ahol szintén nem volt sarkalatos törvényi védelem bizonyos bírósági pozíciókra – a korábbi PiS-kormány bírósági reformjait az uniós intézmények és az EJEB is erősen kritizálta, és azok jelentős részét vissza kellett vonni vagy módosítani.
Sulyok Tamás köztársasági elnök – Fotó: MTI/Bruzák Noémi