Történelmi és praktikus okai egyaránt vannak annak, hogy szerte Európában számos országban állomásoznak amerikai csapatok. Donald Trump elnöksége azonban jelentős fordulópontot jelenthet ezeknek a csapatoknak a létszámával kapcsolatban.
A második világháborút követő időszakra nyúlik vissza az amerikai katonai erő állandó európai jelenlétének alapja, Donald Trump kormányzata azonban úgy tűnik, több tekintetben változtat az eddigi helyzeten – mutat rá összeállításában a Deutsche Welle.
A második világháború vége után a náci Németországot legyőző szövetséges blokk két táborra szakadt: az egyiket az Egyesült Államok és más nyugati államok vezették, a másikat pedig a Szovjetunió. Az előbbi 1949-ben, a kialakulóban lévő hidegháború közepette megalapította az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO). Az Egyesült Államok, a NATO legnagyobb katonai hatalmaként a csapatok állandó európai állomásoztatását fontos elrettentő eszköznek tekintette a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés ellen.
Az 1950-es évek végén, a csúcsponton mintegy 475 000 amerikai katona állomásozott Európában, részben a NATO szabályai és a fogadó országokkal kötött különféle kétoldalú megállapodások alapján. 1991-től, a Szovjetunió összeomlása után az amerikai csapatok létszáma fokozatosan néhány tízezerre csökkent.
A legtöbb amerikai katona Németországban állomásozik. Ez az amerikai Védelmi Minisztérium szerint tavaly év végén több mint 36 400 aktív szolgálatban lévő katonát jelentett. Németországban, Stuttgartban található az EUCOM, az amerikai európai katonai műveletek parancsnoksága, valamint az afrikai missziókat koordináló AFRICOM központja, míg Landstuhl ad otthont az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb amerikai katonai kórháznak.
Becslések szerint az Egyesült Államok körülbelül száz nukleáris fegyvert tart a németországi Büchel légibázison. Ezeket a fegyvereket vészhelyzetben európai pilóták is bevethetik a NATO nukleáris megosztás doktrínájának megfelelően, de csak Washington engedélyével.
A ramsteini légitámaszponton az Egyesült Államok drónjel-átjátszó állomást működtet, ami fontos szerepet tölt be például a közel-keleti katonai műveletekben is.
Szintén fontos szerepet tölt be Olaszország, amely a második legnagyobb amerikai kontingensnek, mintegy 12 700 katonának ad otthont, és ugyan kis számban, de vadászgépek is állomásoznak az országban. Szintén Olaszországból indulhat szükség esetén bevetésre egy légi dandár, amelyet gyorsreagálású erőként lehet bevetni Európa vagy Afrika egész területén. Nápolyban pedig az amerikai haditengerészeti műveletek európai és afrikai parancsnoksága (NAVEUR-NAVAF) található. Nagy-Britanniában, harmadik legnagyobb kontingesként valamivel több mint tízezer katona állomásozik.
A Krím-félsziget orosz megszállása óta megnőtt a NATO keleti szárnyának katonai jelentősége.
A NATO keleti szárnyán rotációban állomásozó egységek nagyon specifikus szerepet játszanak a szövetség Oroszország elleni elrettentésében, az Egyesült Államok által vezetett lengyelországi székhelyű multinacionális harci csoportban. 2016-ban a NATO úgy döntött, hogy négy ilyen harci csoportot állít fel, hogy időt nyerjen egy esetleges orosz támadás esetén. Ezek nem állandó csapatbevetések; a személyzet hat havonta cserélődik.
Az amerikai jelenlét Európában nem csupán az orosz elrettentésről szól. A kontinens földrajzi elhelyezkedése miatt kulcsfontosságú bázis a Közel-Kelet és Afrika felé irányuló műveletekhez.
Az amerikai katonai jelenlét Európában ugyanakkor komoly fordulóponthoz érkezett. Fridrich Merz német kancellárnak az Egyesült Államokra tett becsmérlő megjegyzése után az Egyesült Államok ötezer amerikai katona kivonását helyezte kilátásba. Ennél is beszédesebb, hogy Washington visszakozott a korábbi, Biden-korszakban született megállapodástól: mégsem telepítenek közép-hatótávolságú rakétákat Németországba.
Az elmúlt hetekben feszültség alakult ki a Trump-kormányzat, illetve az olasz és a spanyol kormány között is, miután az előbbi megtiltotta a bombázók és szállítórepülőgépek leszállását a szicíliai Sigonella amerikai logisztikai bázison, a spanyol kabinet pedig nem csupán az ország területén található bázisok használatát tiltotta meg, de légterét is lezárta az amerikai repülőgépek előtt.
Olaszországban korábban már okozott komoly feszültséget az amerikai katonai jelenlét.
1998-ban húsz ember halt meg, amikor egy az avianói légibázisról felszállt, az alacsony magasságban történő repülést gyakorló amerikai vadászgép elszakította egy sífelvonó kábelét, és annak kabinja a mélybe zuhant. Az eset óriási felháborodást keltett Olaszországban, egyes politikai szereplők az akkoriban hatezer fős kontingensnek otthont adó bázis bezárását követelték.
Lengyelország szerepe ugyanakkor felértékelődik. Bár a Pentagon korábban költségvetési okokra hivatkozva leállította egy négyezer fős kontingens átcsoportosítását, az elnök személyes döntésével felülírta ezt.
Trump bejelentette: további ötezer katonát küld Lengyelországba, amit a Karol Nawrocki lengyel elnökkel ápolt kiváló, bizalmi kapcsolatával indokolt.
Donald Trump amerikai elnök – Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo