Újabb tárgyalások kezdődtek Kijevben az ukrán gazdaság helyzetéről és a vállalt reformok teljesítéséről. Az IMF küldöttsége az adóemelések, a költségvetési stabilitás és a megszorítások ügyét is napirendre vette, miközben több fontos törvény elfogadása továbbra is késik az ukrán parlamentben.
Megkezdte munkáját Ukrajnában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új küldöttsége, amely az ország 8,1 milliárd dolláros hitelprogramjának első felülvizsgálatát végzi. A KISZó beszámolója szerint a missziót Gavin Gray vezeti, a tárgyalások középpontjában pedig a makrogazdasági politika, a költségvetési helyzet és a strukturális reformok állnak.
A Kyiv Post szerint a mostani egyeztetések kulcsfontosságúak lehetnek, mivel sikeres felülvizsgálat esetén Ukrajna már június elején hozzájuthat egy újabb, 685,5 millió dolláros hitelrészlethez. Az IMF jóváhagyása nemcsak a közvetlen finanszírozás miatt fontos Kijev számára, hanem azért is, mert a nemzetközi hitelezők és támogatók ezt tekintik az ukrán gazdaság stabilitásának egyik legfontosabb jelzésének.
A tárgyalások az IMF kibővített finanszírozási programjához kapcsolódnak, valamint az úgynevezett IV. cikkely szerinti éves konzultáció részét képezik. A szervezet ilyenkor azt vizsgálja, hogy az adott ország mennyire teljesíti a korábban vállalt gazdasági és pénzügyi feltételeket.
A Kyiv Post szerint Ukrajna több olyan reformcél teljesítésével is késésben van, amelyeket még márciusra vállalt. Különösen problémásnak számítanak a 2026–2027–es időszakra tervezett adóügyi intézkedések, amelyek közül több továbbra sem jutott át az ukrán parlamenten.
A lap szerint a Verhovna Rada nem fogadta el azt a módosítást, amely áfát vezetett volna be a 150 euró alatti importcsomagokra.
Emellett továbbra sem került a parlament elé az a javaslat sem, amely a 4 millió hrivnya feletti éves bevétellel rendelkező egyéni vállalkozók számára írta volna elő az áfafizetést. A kezdeményezés üzleti szervezetek és több képviselő ellenállásába ütközött. A KISZó már márciusban arról írt, hogy az IMF–fel folytatott tárgyalások egyik legfontosabb eleme egy olyan jogszabálycsomag volt, amely adóemeléseket és megszorításokat tartalmazott volna.
A tervezett intézkedések a vállalkozásokat és a lakosságot egyaránt érintették volna, miközben az ország továbbra is háborús körülmények között működik.
A társadalmi fogadtatás ezért kifejezetten vegyes. A KISZó szerint a háború ötödik évében az újabb megszorítások és adóterhek rendkívül népszerűtlenek Ukrajnában, ugyanakkor a hitelprogram folytatásának egyik alapfeltételét jelentik. A 8,1 milliárd dolláros IMF–programból eddig mintegy 1,5 milliárd dollárt folyósítottak.
A parlament ugyan meghosszabbította a hadi illetéket, és első olvasatban elfogadott egy, az uniós digitális platformokra vonatkozó jelentési szabályokhoz igazodó törvényjavaslatot, több fontos reform azonban továbbra is függőben maradt.
Az IMF szerint a következő hónapokban további intézkedésekre lesz szükség. A Kyiv Post arról írt, hogy Ukrajnának június végéig újabb adózási szabályokat kell elfogadnia az OECD–előírásokhoz igazodva, emellett frissítenie kell az állami bankokra vonatkozó stratégiát, valamint erősítenie kell a pénzügyi szektor kockázatainak felügyeletét is.
A tervek között szerepelnek új szabályok a magas rangú tisztviselők vagyonnyilatkozataira vonatkozóan, továbbá július végéig elemzést kell készíteni az energetikai szektor pénzügyi helyzetéről is.
Az IMF európai részlegének igazgatója, Alfred Kammer korábban úgy fogalmazott, hogy a reformfolyamatok során gyakran adódnak nehézségek, de ezeket kezelni kell. Mint mondta:
Amikor a program végrehajtásáról van szó, néha nehéz helyzetek alakulnak ki, de ezeken túl kell jutni.
Kammer ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Valutaalap nem avatkozik be az ukrán belpolitikai folyamatokba.
Az IMF szakértői most elsősorban az adórendszer bővítését, a költségvetési stabilitást és a reformok előrehaladását elemzik. A mostani felülvizsgálat eredménye dönti el, hogy Ukrajna megkapja–e a következő hitelrészletet, és továbbra is számíthat–e a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatására.
Az ukrán parlament – Fotó: Kárpátalja.ma