A német kancellárnak feltehetőleg belföldön is felelnie kell a minapi fiaskóért, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé nem Németországot választották. Friedrich Merz egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy Németország vezető szerepét helyreállítja, azonban ez minden jel szerint nem fog sikerülni.
A német kancellárnak feltehetően nincsenek könnyű napjai, miután a kormánykoalícióban egyre több a probléma, sokan pedig már saját pártjában is a leváltásáról pletykálnak. Friedrich Merz számára ráadásul egy újabb csapást jelent, hogy Németország végül nem került be az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé.
Berlin részben az Izrael iránti rendíthetetlen támogatását tette felelőssé a „keserű vereségért”, amely állítása szerint kulcsfontosságú szavazatokba került a közgyűlésben. Az ENSZ Közgyűlésének egyik legfontosabb feladata közé tartozik a szervezet égisze alatt működő Biztonsági Tanács öt állandó tagjai mellé megválasztani az ideigleneseket.
Németországnak feltett célja volt, hogy az európai helyek egyikét megszerezze, azonban a közgyűlés szavazatai alapján ezt Portugália és Ausztria nyerte el.
Az ország évtizedek óta képes volt megszerezni a Nyugat-Európának nyolcévente kiosztott nem állandó Biztonsági Tanács-helyek egyikét, azonban hiába lobbizott a német külügyminiszter Johann Wadephul szinte minden létező platformon, történelmi kudarc született. Ráadásul az is teljesen egyértelmű, hogy Portugália és Ausztria megválasztása üzenet értékű egész Európa számára.
Merz éles kritikákkal néz szembe
A német kancellár talán legnagyobb vállalása az volt, hogy ígéretet tett Németország vezető szerepének a visszaszerzésére, úgy a világszíntéren, mint Európában. Habár Wadephul igyekezett azzal indokolni a vereséget, hogy Németország elköteleződése Izrael támogatása iránt, valamint a Kreml áskálódása állt a dolgok hátterében, azonban ennél bonyolultabb a helyzet.
Ausztria és Portugália ugyanis lényegében semleges jelöltnek tekinthetők. Ausztria alkotmányában is rögzítette semlegességét, Portugália pedig amolyan összekötő szereplővé nőtte ki magát a hajdani gyarmati területek és Európa között.
Ausztria a NATO-tagság hiányára hivatkozva próbálta megnyerni az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokat, amelyek elégedetlenek voltak Washington globális színtéren tett lépéseivel. Az eredmények kihirdetése után az X-en közzétett videóüzenetében Christian Stocker osztrák kancellár pedig egyértelművé tette, hogy a Biztonsági Tanács tagjaként Ausztria továbbra is elkötelezetten védi majd a multipoláris világrendet.
Merz kudarcát pedig ebben a semlegességben találhatjuk meg, hiszen habár a külügyminiszter szerint Moszkva ördögi terve volt, hogy ne kerülhessen be az Ukrajnát pártoló Németország, az igazság az, hogy az ENSZ legtöbb országa sokkal kevesebb ideológiát, és sokkal több semlegességet, és pragmatikus hozzáállást szeretne látni.
Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke a vereséget „szégyenletesnek” nevezte, amely rávilágít a kancellár kudarcára az ország nemzetközi megítélésének helyreállításában. „Míg Merz kancellári hivatali ideje elején vissza akarta vinni hazánkat a nemzetközi porondra, Németországnak most nincs helye az ENSZ Biztonsági Tanácsában” – írta közösségi oldalán.
Még a koalíciós párt, a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) tagjai is kudarcként jellemezték a vereséget. Adis Ahmetovic, az SPD parlamenti csoportjának külpolitikai szóvivője a szavazást „annak mércéjeként” jellemezte, „hogyan tekintenek Németországra nemzetközi szinten”.
Nem ezek az első intő jelek
Merz népszerűsége egyébként az elmúlt időszakban folyamatosan romlott. Ez többek között a koalíciós vitáknak, valamint a be nem váltott ígéreteknek köszönhető. A helyzet pedig már egészen odáig fajult, hogy pártja, a CDU soraiban is felröppentek a pletykák arról, hogy a kancellára hamarosan távozni kényszerülhet.
Merz és köre meglepően agresszívan reagált ezekre a hírek és bomlasztónak nevezte azokat, amelyek veszélyeket hordoznak, főként ezekben az időkben.
A párt ügyeire rálátó források egyébként Friedrich Merz utódjaként Hendrik Wüst, Észak-Rajna–Vesztfália CDU-s miniszterelnökét emlegetik. Wüstnek ráadásul sikerült megvalósítani azt, amit Merznek eddig még nem, hiszen Észak-Rajna–Vesztfália koalíciós kormányzása jelenleg mentes a botrányoktól.
A német kancellár számára tehát az új kudarc kifejezetten rosszkor érkezett, hiszen az utódlásáról szóló pletykák mellett már a lakosság sem hisz benne, hogy a kormány képes kezelni az ország ügyeit. Egy legutóbbi felmérés során például a megkérdezettek jelentős többsége azon vélemények adott hangot, hogy a német kormány és a kancellár is még az év vége előtt megbukhat, ami – ha így folytatja Merz – könnyen valósággá is válhat.
Merz még az év vége előtt megbukhat – Fotó: Facebook / Friedrich Merz