Az elmúlt időszakban több erős állítás is elhangzott Magyar Péter miniszterelnöktől a magyar gazdaság állapotáról, az államadósságról, a költségvetési hiányról, az inflációról, a bérekről és a szegénységről. Szalai Piroska, a leköszönt miniszterelnök, Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója szerint ezek a kijelentések sokszor leegyszerűsített formában kerülnek a nyilvánosság elé, ezért érdemes őket tágabb összefüggésben is megvizsgálni. A gazdasági folyamatok értelmezéséhez nem elegendő egy-egy kiragadott adat, ezért Facebook bejegyzésében vette számba a gazdasági „csúsztatásokat”, melyekre egy kedves olvasónk hívta fel a fiigyelmet.

Államadósság: nem mindegy, milyen mutatót nézünk

Gyakran elhangzik az az állítás, hogy az államadósság jelentősen nőtt az elmúlt másfél évtizedben. A nominális összeg valóban magasabb lehet, ám a nemzetközi összehasonlításban elsősorban a GDP-arányos államadósság számít, vagyis az, hogy az adósság mekkora terhet jelent a gazdaság teljesítményéhez képest.

E mutató alapján Magyarország helyzete kedvezőbb képet mutat.

2010-ben a GDP-arányos államadósság 80 százalék felett volt, míg 2025-ben 74,6 százalék körül alakult. Ez alacsonyabb az uniós és az euróövezeti átlagnál is.

A számok alapján tehát az az állítás, hogy az államadósság aránya drámaian romlott volna, nem állja meg a helyét.

Költségvetési hiány: az év eleji adatok önmagukban félrevezetők lehetnek

Magyar Péter állítása: „Az államadósságot a háromszorosára növelték”.

A költségvetési hiány alakulásánál szintén fontos figyelembe venni az év közbeni lefutást. Magyarországon számos nagyobb kiadás az év elején jelentkezik, miközben a bevételek egy része később folyik be. Emiatt az első hónapokban a tervezett éves hiány nagyobb része is megjelenhet, majd az év további részében a mutató javulhat.

A korábbi évek tapasztalatai alapján május és augusztus között több alkalommal is előfordult, hogy a költségvetési bevételek meghaladták a kiadásokat. Ezért

az első negyedéves vagy tavaszi adatokból nem lehet automatikusan az egész éves hiányra következtetni.

Az uniós források beérkezése szintén javíthatja az államháztartási egyenleget.

Gazdasági növekedés: volt bővülés az elmúlt években

Az a kijelentés, hogy Magyarországon négy évig nem volt gazdasági növekedés, leegyszerűsítő és pontatlan. Folyó áron a magyar GDP 2022-höz képest jelentősen emelkedett, a volumenadatok alapján pedig az elmúlt négy évben is kimutatható volt növekedés.

A GDP 2022-ben 65 ezer milliárd forint volt, ma pedig már 87 ezer milliárd.

A gazdasági teljesítmény értékelésénél külön kell kezelni a folyó áras GDP-t és a reálnövekedést. Előbbi az árhatásokat is tartalmazza, utóbbi viszont a tényleges gazdasági bővülést mutatja. A rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország nem tartozott a legrosszabbul teljesítő uniós gazdaságok közé.

Közép-európai összehasonlítás

Szintén vitatható az az állítás, hogy 2010 óta Magyarországon nőtt volna a legkevésbé a gazdaság Közép-Európában. A régiós összehasonlítások alapján Magyarország növekedése több mutató szerint is az uniós élmezőnyhöz vagy középmezőny felső részéhez tartozott.

Lengyelország és Románia több időszakban valóban erőteljes növekedést mutatott, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország leszakadt volna a teljes régiótól.

Magyar Péter kijelentésével ellentétben Közép-Európában a mi javulásunk volt Lengyelország és Románia után a 3. legnagyobb növekedés.

A gazdasági teljesítmény megítélésénél az induló szintet, a foglalkoztatottságot, a béreket, a beruházásokat és a reálnövekedést is együtt kell vizsgálni.

Infláció és bérek: az árak mellett a jövedelmeket is nézni kell

Az infláció az elmúlt évek egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdése volt. Egyes termékek ára valóban jelentősen emelkedett, különösen az élelmiszerek és bizonyos szolgáltatások esetében. Azonban 2010-ben is és most is az unió tagállamai közül a 4. legalacsonyabb nálunk az árszínvonal. Jelenleg az uniós átlag 74,3%-án állunk. Ugyanakkor az árak önmagukban nem mutatják meg a teljes képet, mert a keresetek és a nyugdíjak alakulását is figyelembe kell venni.

A keresetek, a nyugdíjak illetve a teljes jövedelem is két-háromszor olyan mértékben nőtt, mint az infláció hazánkban az elmúlt 16 évben,

bár ez nem jelenti azt, hogy minden társadalmi csoport egyformán érezte volna a javulást. A vásárlóerő kérdése ezért árnyaltabb annál, mint hogy csak az árak vagy csak a bérek változását nézzük.

Szegénység: csökkent a kockázatnak kitettek száma

A szegénységről szóló vitákban gyakran nagyon eltérő számok jelennek meg. Az Európai Unió hivatalos mutatója a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát méri. E szerint Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben csökkent azok száma, akik ebbe a csoportba tartoznak.

2010 körül még több mint hárommillió ember volt érintett, a legfrissebb adatok szerint azonban ez a szám jelentősen alacsonyabb. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne továbbra is komoly társadalmi probléma a szegénység, de a trendek alapján javulás történt.

Idősek és gyermekek helyzete

Magyar Péter állítása:  „400 000 magyar gyermek, akiknek néha nem jut egészséges élelmiszer”

Az idősek és a gyermekek szegénységi mutatói különösen érzékeny kérdések. A nyugdíjasok esetében az adatok azt mutatják, hogy csökkent a súlyos nélkülözésben élők száma. A gyermekeknél szintén mérséklődött a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, bár továbbra is sok család él nehéz körülmények között.

Fontos különbséget tenni a szegénységi kockázat, a létminimum, a súlyos anyagi depriváció és a mélyszegénység között. Ezek nem azonos fogalmak, ezért a róluk szóló számokat sem lehet felcserélni.

Az Európai Unió legfrissebb hivatalos adata szerint 381 ezer 18 év alatti gyermek él szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával, akik közülük

a mélyszegények száma kb. 33 ezer fő, ami közel ötödére csökkent a 2010-es 149 ezer főről. Magyar Péter itt már több, mint tízszer nagyobb számról beszél.

Exportáló cégek: az arány önmagában nem mond el mindent

Elhangzott az is, hogy a magyar cégek kis része exportál. Ez önmagában igaz lehet, de a jelenség nem egyedülálló Európában. ( Magyarországon 4%, Olaszországban ugyanekkora az arány, Portugáliában 3,3%, Írországban 2,8%, Franciaországban 2,1% és Csehországban 1,2%.)

Az exportáló vállalkozások aránya több olyan országban is alacsony, ahol sok a mikro- és kisvállalkozás.

A vállalkozásszerkezet erősen befolyásolja ezt a mutatót. A sok kis helyi szolgáltató, családi vállalkozás és mikrocég természetes módon csökkenti az exportáló cégek arányát, miközben a gazdaság exportteljesítményét jellemzően a nagyobb vállalatok adják.

Energiaárak és versenyképesség

Magyar Péter állítása: „A magyar vállalatok fizetik Európában a legmagasabb áramdíjat”.

Hazánkban a lakosság és a 10 fő alatti mikrovállalkozások fizetik a legalacsonyabb áram és gázdíjat az unióban. Ezeken kívül a nagyvállalatok,

a közép és kisvállalkozások valóban piaci áron vásárolhatnak, ami hasonlóan Ausztriához, Németországhoz, Csehországhoz, Szlovákiához, Lengyelországhoz és Romániához magas.

A vállalati energiaárak valóban komoly terhet jelenthetnek a magyar gazdaság egyes szereplőinek.

Ez a probléma nem kizárólag magyar jelenség, Közép-Európa több országában is magas energiaárakkal szembesülnek a cégek. Az orosz-ukrán háború kitörése után bevezetett szankciók hatására emelkedett meg ez az ár, a rezsicsökkentés 2013-as bevezetésétől 2021-ig bőven az uniós átlag alatt jutottak ők is áramhoz. Ha a háború befejeződne és az értelmetlen orosz szankciók megszűnhetnének, akkor a többi vállalkozás is olcsóbban juthatna áramhoz. A kérdés hosszú távú kezelése az energiatermelés, az importfüggőség és az ellátásbiztonság szempontjából is meghatározó.

Korrupció: eltérő módszertanok, eltérő eredmények

Magyar Péter állítása: „2010 és 23 között Magyarország vált az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb országává. ”

Ahogyan előbb már érintettük, nem vagyunk a legszegényebb ország, hanem 2017-től az uniós átlagnál kisebb hazánkban a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya. A korrupció megítélésénél szintén fontos, hogy milyen mérésről beszélünk. A Transparency International korrupcióérzékelési indexe azt méri, hogy a megkérdezettek hogyan érzékelik a korrupciót egy adott országban. Ez fontos mutató, de nem azonos a konkrét korrupciós esetek vagy kenőpénzfizetések mérésével.

Más nemzetközi adatbázisok, például vállalati felmérések, eltérő képet adhatnak arról, hogy a cégek milyen gyakran találkoznak közvetlen korrupciós helyzetekkel. Emiatt a korrupcióról szóló vitában érdemes több forrást és módszertant egyszerre vizsgálni.

Például a Világbank a vállalkozások felmérésének keretében nézi, hogy mekkora azoknak az aránya, akiktől az adott évben hivatalos szolgáltatásért kenőpénzt kértek, vagy akik fizettek kenőpénzt. A világon ez az arány 11,5%, az uniós átlag és az euroövezet átlaga is 2,5%, Magyarországon ez az arány mindössze 1,2%. Például Belgiumban 6,9%, de Ausztriában is 2,5%, Csehországban 2,9%, Lengyelországban 8%, Ukrajnában 37,3% és Oroszországban 26,8%. Ez a mérés megtörtént tényeket vizsgál.

Bérek és életszínvonal

Magyar Péter állítása: „A magyar emberek keresnek szinte a legkevesebbet az Európai Unióban. ”

A magyar keresetek továbbra is elmaradnak a nyugat-európai szinttől, de az elmúlt másfél évtizedben jelentős növekedés történt. Nagyon alacsony szintről indultunk 2010-ben, így a többi tagállamnál nagyobb keresetnövekedésünk arra volt elegendő, hogy csökkentsük a lemaradásunkat.

A reálkeresetek emelkedése több nemzetközi összehasonlításban is kedvező volt, miközben az ország alacsonyabb árszínvonala mérsékelte a jövedelmi lemaradás hatását.

Az OECD jelentéseiben évek óta dobogós a reálkereset növekedésünk. 2010-ben az OECD országok átlagának 49%-a volt a magyar átlagkereset, 2024-re 57%-ra emelkedtünk úgy, hogy közben az átlag is nőtt.

A bérfelzárkózás azonban hosszú folyamat. A magyar munkavállalók helyzetét nemcsak a nominális fizetés, hanem a vásárlóerő, az adóterhelés, a lakhatási költség és a szociális támogatási rendszer is befolyásolja.

Családpolitika és egyszülős családok

Magyar Péter állítása: „Magára hagyták az egyszülős családokat, nem emelték a családi pótlékot”

Az egyszülős családok helyzete továbbra is az egyik legsérülékenyebb társadalmi terület. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy az ő körükben is csökkent a szegénységi kockázat az elmúlt években. Ez részben a foglalkoztatottság bővülésével, részben a családtámogatási rendszer átalakulásával magyarázható.

A családi pótlék összege valóban hosszú ideje nem emelkedett, ugyanakkor a családtámogatási rendszer súlypontja más eszközökre került át.

A családi adókedvezmények, az anyák adómentessége és a korábban elképzelhetetlenül széleskörű támogatások a gyermekes háztartások szegénységi kockázatát közel megfelezte.

Nálunk javult 2. legnagyobb arányban a gyermekszegénység az egész unióban az elmúlt 16 évben.

Címlapkép: Szalai Piroska – Fotó: Magyar Nemzet