Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben maximálja a miniszterelnöki mandátum időtartamát, ráadásul visszamenőleges hatállyal. A lex Orbánként emlegetett szabályozással Orbán Viktor jövőbeni indulását szeretnék kizárni, ami egyértelműen azt mutatja: a Tisza-kormány fél a volt kormányfő visszatérésétől.
Hétfőn elfogadta a tiszás többségű Országgyűlés az alaptörvény tizenhatodik módosítását, ami nyolc évben korlátozza a miniszterelnök hivatali idejét – vagyis életbe lépett a lex Orbán. A törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora és bukott igazságügyiminiszter-jelöltje, valamint Hantosi István tiszás képviselők nyújtották be, amelynek lényege, hogy visszamenőleges hatállyal és személyre szabottan korlátozza a miniszterelnöki ciklusokat.
Az előterjesztők indoklása szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni. Ezzel egyértelműen elzárják Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen. Gulyás Gergely a törvényjavaslat általános vitája után a Magyar Nemzetnek rámutatott:
visszamenőleges hatállyal személyre szabott jogalkotást megvalósítani egyedülálló mélypontja a rendszerváltoztatás utáni alkotmányozásnak és törvényhozásnak.
Orbán Viktor sem hagyta szó nélkül
Még hétfő este jelent meg az Indexen egy interjú Orbán Viktorral, amelyben a pártelnök többek között reagált a Fidesz körüli korrupciós vádakra, értékelte a választási vereség okait és beszélt a lex Orbánról is.
„Ezt ellenem csinálják, ne beszéljünk mellé”
– jelentette ki. Arról beszélt, ez a módosítás róla szól, azt pedig viccesnek találja, hogy „Magyarországon bárkit eltiltanak a néptől”. Szerinte a végén a nép dönt, ha pedig azt akarják, hogy valakit ne válasszanak meg, meg kell győzni a népet, ahogy az április 12-én történt. „Vicces és nevetséges” döntésnek nevezte a hétfőit. A Fidesz–KDNP egy közleményt is kiadott az ügyben, amelyben hangsúlyozták:
a tiszás alaptörvény-módosítás nem a demokrácia kiteljesedését, hanem annak durva korlátozását jelenti.
Úgy vélik, a módosítás szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével, Európában példa nélküli korlátozás a kormányfői tisztséget tekintve, s alkotmányosan aggályos személyre szabott és visszamenőleges jogalkotást valósít meg. „Az mindent elárul a jelenlegi kormány demokráciafelfogásáról, hogy a kormánypárti többség a legnagyobb ellenzéki párt elnökét visszamenőleges hatályú alaptörvény-módosítással zárja ki a demokratikus versenyből. Ez példátlan az európai közéletben” – közölték.
A szakmában sem nézték jó szemmel a Tisza-kormány lépését. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnökeúgy értékelt a lapnak, hogy a javaslat egy
nyíltan személyre szabott, visszaható hatályú beavatkozás a magyar alkotmányos rendbe, amely egy korábbi miniszterelnök politikai kizárását célozza.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelműen elutasítja a személyre szabott törvényalkotás gyakorlatát. A jogállamiság követelményéből fakadóan a törvényeknek általánosnak és absztraktnak kell lenniük, nem pedig konkrét személyek elleni fegyvernek – hívta fel a figyelmet.
Címlapkép: Orbán Viktor leköszönt miniszterelnök, a Fidesz elnöke – Fotó: Facebook / Fidesz