A Tisza Párt hétfő reggel még rendes, délutánra azonban már sürgős eljárásban tárgyalt új javaslatcsomagja több, mint száz oldal terjedelemben vezetne be számos változtatást az uniós források hazahozataláért cserébe, azzal, hogy ezek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós forrásokhoz. Mivel e cél elérése minden magyar ember érdeke, mi is konstruktívan kívánunk részt venni a javaslat megtárgyalásában.

A számos vagyonnyilatkozati és átláthatósági rendelkezés között azonban megbújik egy olyan módosítás, amely súlyosan gyengítené a magyar alkotmányos önállóság intézményi védelmét, hosszú távon pedig a magyar jogrendszert az uniós jog alá kívánja rendelni.

A Tisza javaslata ugyanis hatályon kívül helyezné az Alkotmánybíróságról szóló törvény 16/A. alcímét. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának megkeresésére véleményt nyilvánítson arról, hogyan kell értelmezni a magyar Alaptörvény alapján hazánk alkotmányos berendezkedését, szuverenitását, nemzeti identitását, alkotmányos hagyományait, alapvető jogait, valamint a közrend és a nemzetbiztonság védelmét.

Tudniillik ez az a jogi csatorna, amelyen keresztül a magyar alkotmányos álláspont közvetlenül megjelenhet az Európai Unió Bírósága előtt folyó ügyekben. Ez biztosítja, hogy az Alaptörvényből közvetlenül levezethető, Magyarország alkotmányos berendezkedését, szuverenitását és nemzeti identitását érintő kérdéseket a magyar Alkotmánybíróság értelmezhesse.

A Tisza ezt a konkrét eljárási lehetőséget egyszerűen eltörölné.

Ezzel nem csupán egy törvényi rendelkezést húznának ki, hanem megszüntetnék azt a külön eljárási csatornát, amelyen keresztül az Alkotmánybíróság az uniós jogvitákban közvetlenül megjelenítheti és védheti Magyarország alkotmányos sajátosságait, szuverenitását és nemzeti identitását. Lényegében a magyar alkotmányos identitás védelmének egyik sarokkövét ütik ki ezzel.

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának mai részletes vitája során a kormány képviselője egyértelművé tette, hogy ezt az Európai Bizottság kérte a tárgyalások során. Csakhogy ennek semmi köze nincs az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez..

Ezzel az Európai Bizottság, hatáskörén messze túllépve, a Tisza-kormány asszisztálásával, lépésről-lépésre, tégláról téglára bontja le a magyar jogrendszert és tolja az uniós jog korlátlan elsőbbségének elfogadása felé. Lépésről lépésre szűkítenék a nemzeti alkotmányos mozgásterünket, és az Alkotmánybíróságot is egyre inkább az uniós bíráskodás alá rendelnék.

Félreértés ne essék, a Magyarországnak már eddig is járó uniós forrásokat természetesen haza kell hozni. De nem azon az áron, hogy közben felszámoljuk a magyar alkotmányos önvédelem eszközeit, és lemondunk arról a jogunkról, hogy a saját Alaptörvényünket, alkotmányos identitásunkat és nemzeti érdekeinket mi magunk védhessük meg.

Az Európai Unió tagállama vagyunk, nem pedig alárendelt tartománya. Ez a többi tagállammal való közös együttműködést jelent, nem egy központi akaratnak való alkotmányos behódolást.

A legnagyobb hazugság, hogy a magyar Alkotmánybíróság hatásköre e durva csökkentésének köze van az uniós pénzek hazahozatalához. Ha ez valóban az Európai Bizottság kérése, akkor az durva és szükségtelen beavatkozás Magyarorszag alkotmányi rendjébe, amit a Tisza nem fogadhat el. Sőt, kötelező lenne tiltakoznia ellene. De ha ezt a Tisza akarja és csak takarózik azzal, hogy ez a Bizottság elvárása, akkor Magyar Péterék ismét hazudtak, s ez egy újabb állomása a magyar alkotmányos rend lebontásának es hatalommaximalizáló törekvéseinek.

Tisztán kellene látni. Óriási a tét. Ki fogjuk deríteni, mi az igazság.

Forrás: Facebook / Győri Enikő

Címlapkép: Az Országgyûlés európai ügyek bizottságának ülése az Országház Széll Kálmán-termében 2026. június 15-én. Szemben középen Sopov Ildikó Éva, a bizottság Tisza párti elnöke – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt